A feltörekvő országok részvény- és kötvénypiacai rendkívül jól kezdték az új évet. Az eredmények részben szezonális tényezőkkel (elsősorban az év elején újra-befektetésre vagy befektetésre váró friss tőkével) magyarázhatóak, ám az Európai Köponti Bank (ECB) 2011. év végi komoly monetáris lazításán túl az is nagyban befolyásolta az eredményeket, hogy a befektetők február végén újabb hasonló horderejű intézkedéseket várnak - áll a Raiffeisen Capital Management friss elemzésében.

A január végi kedvező kínai, német, amerikai konjuktúramutatóknak is köszönhetően szárnyaltak a piacok, és - részben ennek köszönhetően is - a jelek szerint egyfajta konszenzus van kialakulóban, miszerint az első negyedév viszonylag jó eredményekkel fog zárulni, és csak a második negyedévtől jöhet komolyabb visszaesés.

Ráadásul február végéig sem kell semmilyen meghatározó negatív tényezővel számolni a Raiffeisen szerint. Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy bár az Irán és Izrael, valamint utóbbi nyugati szövetségesei közötti fokozódó feszültséget a piac eddig figyelmen kívül hagyta, az iráni helyzet a következő hónapokra jelentős kockázatot is rejt magában a világgazdaság és a pénzpiacok számára.

Eközben a feltörekvő országokban − a világszerte érzékelhető trendekhez hasonlóan − tovább folytatódik a lanyhulás, bár a konjunktúramutatók e téren is újból átmeneti stabilizálódást jeleznek - állapítja meg a Raiffeisen elemzése.

A forint erejéből híztak a kötvények

Magyarországgal kapcsolatban a pénzintézet szakemberei megjegyzik: miután az elmúlt év végén az országnak az IMF-fel és az EU-val való együttműködése, és ezzel az ország refinanszírozásának lehetősége is veszélybe került Magyarországon viszonylag nyugodt hónappal indult a 2012-es esztendő. A térség legerősebb devizája a forint volt, amiből a magyar kötvények is profitálni tudtak.

A magyar jegybank − a piaci szereplők nagy meglepetésére − januárban nem emelte tovább a jegybanki alapkamatot, ami vélhetően az év eleji erős forinttal magyarázható.

A magyar értékpapírok további alakulása elsősorban az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalásoktól függ. Legutóbb a magyar kormány ugyan már hajlandóságot mutatott a kompromisszumos megoldásra, ám továbbra is kérdéses, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hajlandó lesz-e visszavonni a vitatott törvénymódosításokat.

Ebből adódóan az elkövetkező hetekben a forint és a kötvények árfolyammozgása is meglehetősen volatilis lehet. A magyar részvénypiac januárban csaknem 11 százalékkal növekedett, sőt az indexben jelentős szerepet betöltő OTP Bank részvényei ennek a növekedésnek a dupláját könyvelhették el.

Vegyes kép a lengyeleknél

A legutóbbi lengyelországi konjunktúraadatok vegyes képet festenek a gazdaság alakulásáról. Az ipari termelés nemrégiben meglepetésszerű növekedést ért el, a kiskereskedelmi forgalom viszont nagyon visszaesett a korábbi szinthez képest. Az éves infláció 4,6 százalék körül alakult.

A zloty év eleji látványos erősödése ugyanakkor kedvezően hathat az inflációs ráta éves alakulására. A jó piaci hangulat haszonélvezői elsősorban a lengyel kötvények voltak − ezek árfolyamai januárban nagymértékben emelkedtek.

Januárban a lengyel WIG részvényindex is komoly, mintegy 9 százalékos növekedést tudott elérni. A zloty felértékelődése miatt az euróban befektetők csaknem 15 százalékos nyereségre is szert tehettek. Elsősorban egyes bányászati részvények tudtak jelentős árfolyam-növekedést elérni.

A csehek sem dacolhatnak a visszaeséssel

A januárban közzétett cseh konjunktúramutatók ismét nem alakultak a legjobban. Ez azt jelzi, hogy Csehország sem tud dacolni a Nyugat-Európát sújtó komoly konjunkturális visszaeséssel. Ennek ellenére mégis viszonylag kedvezően alakult a kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés is. Ez azt jelenti − kizárólag technikai szempontokat figyelembe véve −, hogy a negyedik negyedév enyhén pozitív növekedésével elkerülhető a recesszió, mivel a GDP már a harmadik negyedévben is csak kis mértékben csökkent. A beszerzési menedzser index januári értéke némileg csökkent a decemberi adathoz képest, és jelenleg a vízválasztónak tekinthető 50-es érték alatt van. Az új megrendelések száma tovább csökkent, vagyis az ipari termelés terén az elkövetkező hónapokban nem várható növekedés, sőt inkább csökkenésre lehet számítani. Az infláció 2,4 százalékra nőtt.

Az elmúlt időszakban erősödő cseh korona azonban a következő hónapokban javíthat a helyzeten. A keresleti oldalon inflációs nyomástól nem kell tartani; a mutató várhatóan rövid időn belül újra 2 százalék alá csökken, vagyis a cseh nemzeti deviza őrei e tekintetben jelenleg nincsenek lépéskényszerben.

A cseh kötvények januárban komoly növekedést értek el. A cseh részvénypiac mintegy 6,5 százalékkal nőtt − nagyobb árfolyam-emelkedéseket elsősorban egyes banki értékpapírok könyvelhettek el.

Kellemetlen meglepetés Törökországban

Törökországban a decemberi infláció ismét kellemetlen meglepetést okozott: a 2011. évi átlag 10,4 százalék volt. Főleg az élelmiszerárak emelkedtek ismét jelentős mértékben. Emellett azonban az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított  maginfláció 8 százalékos szintje is messze meghaladta a jegybank által célként kitűzött 5 százalékot. A jegybank az adatokra reagálva felfelé módosította inflációs előrejelzését, így a célként kitűzött 5 százalék várhatóan csak 2013 közepe táján valósul meg.

A gazdaság legsebezhetőbb pontja azonban továbbra is a folyó fizetési mérleg magas hiánya, amely jelenleg a GDP mintegy 10 százalékát teszi ki − vagyis hosszú távon elviselhetetlen terhet ró a gazdaságra.

Ezt erősíti meg az IMF éves rendes felülvizsgálata is, amely megállapítja, hogy az ország monetáris politikája nem képes megoldani a felmerülő problémákat, és egyes esetekben egymásnak ellentmondó célokat tűz ki, míg a költségvetési oldal és a strukturális gazdaságpolitikai intézkedések biztosította lehetőségeket nem használja ki eléggé.

Ennek ellenére az év elején a török kötvények árfolyamai nagymértékben nőttek, sőt a 2011-ben kifejezetten meggyengült török líra is erősödni tudott. Január első felében az isztambuli tőzsde ISE 100 indexe a lélektani határnak számító
50 ezer pont környékén mozgott. A legnagyobb kereslet a banki részvények iránt mutatkozott.

Oroszország tovább lassul, de a kötvények profitáltak az optimizmusból

Az oroszországi előzetes konjunktúramutatók továbbra is a gazdaság lanyhulását jelzik − főleg az ipari termelés tekintetében −, ugyanakkor még mindig nagyon jók a lakossági fogyasztáshoz kapcsolódó adatok, amiben a reáljövedelmek emelkedése és az alacsonyabb munkanélküliségi ráta is szerepet játszik. Az infláció nagyon érdekesen alakul a Raiffeisen szerint: a jelenlegi 6 százalékos szint a Szovjetunió felbomlása óta eltelt időszak legalacsonyabb értéke, de még ez is tovább csökkenhet, és a közeljövőben akár a 4 százalékot némileg meghaladó szintet is elérheti. A csökkenéshez ugyanakkor az is hozzájárult, hogy a kormány elhalasztotta az energiaár-emelést.

Az orosz kötvények profitálni tudtak a nagyon kedvező piaci hangulatból, és jelentősen emelkedtek. Még a Fitch hitelminősítő intézet bejelentése sem rontott a helyzeten, melynek során az orosz kötvényeket (jelenlegi BBB besorolását) "pozitívról" "stabilra" változtatja. A rubel is erősödött az euró/dollár devizakosárral szemben.

Egyre biztosabbnek tűnik az is, hogy a tavasszal tartandó elnökválasztáson várhatóan semmilyen akadály nem gördül Putyin választási győzelme elé.

Az orosz részvénypiac nagyon jól kezdte az új évet. A legkeresettebbek a banki és a bányászati értékpapírok voltak, miután az árfolyamaik 2011 negyedik negyedévében jelentős mértékben csökkentek. Az olaj- és gázipari papírok átlag alatti teljesítményt értek el. Az orosz kormány ugyanakkor utalt arra, hogy a kormányzati szempontból sok esetben alacsony piaci értékelések miatt szükség esetén elhalasztja 2012-re tervezett privatizációt az energiaszektorban.

A feltörekvők jobbak, mint a fejlettek?

A feltörekvőpiaci részvények általában ugyan a kockázatosabb befektetések közé sorolandóak, jelenleg mégis biztonságosabb befektetésnek bizonyulhatnak, mint sok más tradicionális eszköz - vélekedett a MarketWatchnak Jerome Booth, az Ashmore Investment Management kutatási vezetője. A szakember hosszabb távú befektetési célt demográfiai és növekedési lehetőségek miatt látna ilyen papírokban, de emellett elhangzik az az érv is, hogy sok feltörekvő piaci ország pénzügyileg jobb állapotban van, mint sok fejlett nagy gazdaság (pl. Egyesült Királyság, Japán, USA, vagy Európa fejlett gazdaságai). Ennek oka többek között, hogy több feltörekvő ország már nem függ külső hitelezőktől, költségvetési többlettel rendelkezik és esetenként a pénzügyi rendszereikben fellépő problémákat is szigorúbb feltételekkel működő szabályozó testületek kezelhetik, mint a fejlett gazdaságokban. A politikai kockázatok sok feltörekvőnél csökkentek, míg a Lehman Brothers csődje óta a fejlett világban több helyen megnőttek.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!