A befektetők Európában is igyekeznek meglovagolni a mesterséges intelligencia körüli lelkesedést. Már elkezdtek olyan részvényeket keresni, amelyek közvetve profitálhatnak a technológia fejlődéséből. Ez nem véletlen, a mesterséges intelligencia jelentősen hozzájárult a részvénypiacok tavalyi és idei emelkedéséhez.

Az  Nvidia részvényeinek árfolyama másfél év leforgása alatt 150 dollár körüli szintről egészen 1000 dollárig száguldott, a holland félvezetőgyártó ASML ára is közel megduplázódott.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos várakozások azonban a nagy európai részvények árát nem hajtották fel igazán, pedig az amerikai tőzsdén a technológiai szektor nagy súlya miatt a legnagyobb értékű cégek drágultak. Így érthető, ha az európai befektetők most a technológia másodvonalbeli várható nyerteseit keresik – írja elemzésében a Reuters.

A mesterséges intelligencia által kiváltott befektetési hullám első fázisa nyilvánvalóan a chipgyártók drágulása volt. A második hullám már az ipari cégek felé mozdult el, amelyek ténylegesen az adatközpontokba szállítják az alkatrészeket. Most látjuk elindulni a harmadik fázist, amely a közüzemi szolgáltatókat és az erőműveket érint

– mondta Bernie Ahkong, a UBS O'Connor Global Multi-Strategy Alpha befektetési igazgatója.

Szerinte a közműszolgáltató cégeken keresztül megjátszani Európában a mesterséges intelligencia terjedését, elég érdekes befektetési sztorinak ígérkezik.

A generatív mesterséges intelligenciához elengedhetetlenül szükséges adatközpontoknak hatalmas mennyiségű energiára van szükségük. Ezzel az energiafelhasználás várhatóan ugrásszerűen megnő, ahogy a központok iránti kereslet felgyorsul. A  Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint az adatközpontok teljes energiafogyasztása 2026-ra meghaladja az 1000 terawattórát, ez a 2022-es több, mint duplája.

Május eleje óta a legnagyobb európai cégeket tömörítő, az amerikai S&P 500-as indexhez hasonló Stoxx Europe 600-as index közszolgáltató cégeket tartalmazó alindexe 10 százalékkal emelkedett, szemben a teljes index 4 százalékos emelkedésével. 

Ráadásul a megemelkedett kamatszint különösen érzékenyen érinti a szektort. Elvileg stabil, kiszámítható működésük miatt ezeket a cégeket rendszerint defenzívnek minősítik, így eleve nehezebben csatlakoznak be egy általános tőzsdei áremelkedésbe, amelyet a növekedésorientált cégek hajtanak. Stabil osztalékfizető képességük vonzereje eközben komolyan megcsappan egy mostanihoz hasonló, magas kamatok jellemezte környezetben.

Túllihegett történet

Vannak elég komoly szkeptikus hangok a befektetési sztorival kapcsolatban. A Bank of America elemzői például azt írták, hogy az európai közműszolgáltatók vezetői ugyan szeretnek beszélni a mesterséges intelligenciáról, azonban esetükben az adatközpontokban rejlő felértékelődési potenciál legjobb esetben is anekdotikus.

Bár a bank szakértői szerint is számos vállalat profitálhat a mesterséges intelligenciához kapcsolódó energiaigény fellendüléséből, a Fortum, a Verbund és a megújuló energiát szolgáltató EDP, de olyan nagyobb szereplők is, mint az RWE, az Iberdrola , az Enel és az Engie.

Nagyon úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyságban azok a cégek vannak, amelyek a mesterséges intelligencia felhasználásából profitálnak, az Egyesült Államokban pedig azok, amelyek a technológiát nyújtják ehhez – vélte az Aviva Investors egyik szakértője.

Marcel Stotzel, a Fidelity European Fund és a Fidelity European Trust portfóliókezelője úgy látja, míg a tőzsdei felhajtás nagy része az nagy amerikai tech-cégek körül zajlott, addig néhány európai vállalat csendben alkalmazza a technológiát és máris vannak erre alapuló termékeik, amelyekből ügyfeleik és ők is profitálnak. Emiatt azonban értékeltségük alacsonyabb. Ilyen például a német SAP és a svájci Roche gyógyszercég.

De vannak más területek is, amelyeket érinthet a mesterséges intelligencia térnyerése. Egy árupiaci elemző szerint például a réz iránt megnövekedett befektetői érdeklődés egy része is ennek köszönhető. Ez nemcsak a színesfém árfolyamát, de a bányászati társaságok részvényeit is felfelé hajtotta.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!