A döglött macska is nagyot ugrik, ha elég magasról dobják le - tartja a régi bölcsesség a Wall Street-en, s egyelőre úgy tűnik, ennek voltunk az év elején szemtanúi a Budapesti Értéktőzsdén is. A hatalmas árfolyam-emelkedés, amely során a január közepi 15 600 pont körüli szintről 23 ezer pont fölé ugrott, nem azt jelenti, hogy ezentúl a magyar piac jobban fog teljesíteni a vezető tőzsdéknél. Mindössze évek óta tartó brutális lemaradásából hozott be egy keveset.

A nagy lemaradást minden technikai mutató alkalmazása nélkül is jól illusztrálja, hogy a BUX index 2011 augusztusában esett be az alá a 20 ezer pontos szint alá, ami fölé idén áprilisban tudott ismét emelkedni. 2011 augusztusában a német DAX index 5000 ponton járt, ehhez képest most 11 500 pont körül mozog. Az S&P 500-as részvényindex értéke 1200 pont körül volt, most 2100 pont felett van. A forint elmozdulásával nem számolva, ha BUX index az azóta eltelt négy és fél évben kéz a kézben teljesített volna a vezető tőzsdékkel, most jóval 44 ezer pont felett járhatna. Egyedi részvényárfolyamokra lefordítva ez 11-12 ezer forint feletti OTP, 30 ezer forint körüli Mol, 900-1000 forint közötti Magyar Telekom és 9000 forint feletti Richter-árfolyamot jelentene. Ezek a számok bár nem pontosak, jól érzékelteti, milyen hosszból is maradt ki a magyar részvénypiac az elmúlt években.

Ez a gyengélkedés nem 2011-ben kezdődött, jól mutatja ezt a BUX index euróban számolt értékének DAX indexhez mért relatív teljesítményéről készült grafikon. A relatív erő mutatót a technikai elemzés arra használja, hogy két eszköz, vagy eszközosztály egymáshoz mért mozgását illusztrálja. A belőle rajzolt grafikonon a technikai elemzés elmélete szerint ugyanazok a szabályszerűségek érvényesülnek, mint egy-egy termék önálló árfolyamgrafikonján. A mutató mozgásában trendszerűség figyelhető meg, egy emelkedő trendet emelkedő aljak és csúcsok jeleznek, míg a csökkenő trendet csökkenő csúcsok és mélypontok. Ráadásul igaz rá az az alaptézis is, amely szerint egy trendet mindaddig élőnek kell tekinteni, amíg meg nem fordult. A csökkenő trend megfordulásának erős jele, ha egy előző "bázispontnak" tekintett csúcsot, vagy "legitim csúcsot" magasabb csúcskialakulás követ, az emelkedő trend megfordulásánál fordítva igaz, a mélypontot követi egy alacsonyabb mélypont.

Fontos tudni, hogy a korábban említett "legitim csúcs"-ról akkor lehet beszélni, ha onnan az árfolyam szignifikánsan újabb mélypontra süllyedt, azaz az előző mélypontot valamilyen szűrő (egyszerű százalékos, vagy a termék volatilitásából számolt) által jelezett mértékben lefelé áttöri.

BUX (euró)/DAX relatív erő
Kép: Napi.hu


A BUX/DAX relatív erő (RS) mutató grafikonján jól látszik, hogy a korábbi, 2009 tavaszi mélypontot követő emelkedő trendet 2010 májusában törte le. Azóta kisebb nagyobb intenzitással a magyar piac lemaradása folyamatos, s az időszakonként bekövetkező felívelések csak pozitív korrekciók egy hosszú-hosszú lefelé tartó trendben. A korábbi "csúcsok" azonban mindeddig sikeresen meggátolták a magyar piac további felívelését, s ezáltal jutottunk el oda, hogy tavaly ősszel a BUX euróban mért lemaradása a DAX-hoz képest évtizedes rekordokat döntött.

A BUX/DAX RS-ben a legutóbbi ilyen csúcs (záróértékekkel számolva) tavaly október 15-én alakult ki, 0,6654-es érték mellett. Innen újabb mélypont következett január 19-én, 0,4827-es értékkel, s innen indult meg a már említett rally a magyar piacon. Az abszolút és relatív hossz Budapesten egészen május 5-ig tartott, itt a relatív erő mutató záróértékkel számolva 0,6569-ig jutott, előző legitim csúcsát másfél százalékra megközelítve.

Nem varázslat volt

A grafikon tehát arról tanúskodik, hogy a magyar piac január-májusi jó teljesítménye nem valami varázslat volt, hanem egyszerűen csak a magyar részvénypiac ledolgozott egy adagot hatalmas lemaradásából. Tartós felülteljesítésben azonban csak akkor lehetne reménykedni, ha a jelenleg 0,6211-en járó mutatónak sikerülne szignifikánsan áttörnie a tavaly októberi lokális csúcsot. Ez egy 3 százalékos szűrőt alkalmazva azt jelenti, hogy 0,6855 felett kellene zárnia, azaz a mostani helyzetben egy további közel 10,5 százalékos felülteljesítést kellene produkálnia euróban számolva a DAX indexhez képest. Hogy ennek mekkora az esélye, azt nehéz megmondani. Vannak biztató jelek, a mutatónak például sikerült felfelé áttörnie hosszútávú csökkenő trendvonalát.

Az igazi fordulat esélyét azonban csak az említett szint áttörése jelentené. Persze még az sem jelentené azt, hogy feltétlenül be kell vásárolni magyar részvényekből, azonban ha valaki addig pénzét német részvényekben tartotta, érdemes lehet átszállnia magyar részvényekbe, mivel onnantól kezdve joggal lehetne várni azok felülteljesítését. Fontos azonban emlékezni arra, hogy a felülteljesítés nem csak azt jelenti, hogy emelkedő piacon az adott termék jobban emelkedik, hanem azt is, hogy eső piacon kevésbé esik.

Az elmúlt másfél évtizedben egyébként két alkalom volt, amikor a magyar piac relatív alulteljesítése ilyen módon felülteljesítésbe csapott át. Az első 2004 folyamán történt, az uniós csatlakozással párhuzamosan 2004 elejétől kezdve 2007 júliusáig a BUX index akkor a 10 ezer pont alatti szintekről 30 ezer pontig jutott. A második a 2007-2009-es medvepiacot követő felívelés elején, 2009 április utolsó napjaiban történt. Akkor 13 500 pontról következő év márciusáig 25 700 pontig emelkedett az index értéke.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!