A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) módosította a befektetési alapok kategorizálási szabályzatát, melynek eredményeként az alapok besorolási kategóriái kiegészülnek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos információkkal.

Az elmúlt időszak egyik fontos fejleménye, hogy a tőkepiaci befektetések terén egyre nagyobb hangsúlyt és szerepet kapnak a felelős környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontok (összefoglaló nevükön: "ESG - environmental, social, governance - szempontok"). Hazánkban is egyre több, a befektetései során az ESG szempontokat figyelembe vevő alap működik és érezhetően nő a befektetői igény is ezek iránt.

Három új kategória jön létre

Annak elősegítése érdekében, hogy azok a befektetők, akik ESG szempontokat figyelembe vevő alapokba szeretnék helyezni a megtakarításaikat, ezt minél könnyebben megtehessék, a Bamosz az alábbi kategóriákba sorolja a tagjai által kezelt befektetési alapokat attól függően, hogy azok befektetéseik során milyen mértékben követik a fenntartható fejlődéssel, valamint az egyéb társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos szempontokat.

Az "ESG-minősített" kategória feltétele, hogy az alapkezelő az alap befektetéseit ESG szempontok alapján szűrje, az ESG szempontból nem elfogadható eszközökbe való befektetéseket kizárja. "ESG-Plusz" megjelölést kaphat az az alap, amely az előbbi feltételeken túlmenően a portfólió elemeinek kiválasztási szempontjainál - megfelelő mértékben - felülsúlyozza a pozitív ESG minősítéssel rendelkező eszközöket. "ESG-Impact" megjelölést kaphat az olyan tematikus, fenntartható gazdaságra, környezetvédelemre stb. fókuszáló alap, amely olyan szektorokba fektet, amelyek elsődlegesen a fenntarthatósággal kapcsolatosan tevékenykednek.

A jegybank örül a kezdeményezésnek

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) üdvözli a Bamosz kezdeményezését, amelynek keretében a szakmai érdekképviselet a fenntarthatóságra vonatkozó jellemzők beemelésével egészíti ki a befektetési alapok kategorizálásról szóló szabályzatát. Az MNB stratégiai céljai között szerepel, hogy a hazai pénzügyi közvetítőrendszer a jelenleginél lényegesen erőteljesebben támogassa a környezeti fenntarthatóságot pénzügyi termékein, szolgáltatásain keresztül. A jegybank e cél megvalósítása érdekében hirdette meg 2019 februárjában Zöld Programját, és azóta folyamatosan figyelemmel kíséri, illetve támogatja a felügyelt intézmények, valamint szakmai szervezetek zöld kezdeményezéseit.

Az alapok ESG minősítése által a befektetők információt kaphatnak arról, hogy az adott alap a befektetései tekintetében milyen mértékben veszi figyelembe a környezeti és társadalmi fenntarthatósággal, felelős vállalatirányítással kapcsolatos szempontokat. A magyar alapkezelők ESG tematikájú alapjaiban kezelt vagyon 2020 júniusában alig haladta meg a 0,5 százalékot. A hazai alapok ráadásul egyelőre túlnyomórészt külföldi ESG minősítésű értékpapírokat vásárolnak.

Fontos ugyanakkor látni, hogy az alapok ESG minősítése nem jelenti azt, hogy az adott alap kizárólag zöld, fenntartható befektetéseket választana, és csak az ESG alapok egy részének kifejezett célja a pozitív fenntarthatósági hatás elérése, maximalizálása. Ezért különösen fontos, hogy a befektetők a befektetési döntéshozatalukat megelőzően tájékozódjanak a Bamosz által kialakított kategória rendszer részletes tartalmát illetően.

Változik a szabályozás

A befektetések "zöld voltával", fenntarthatósági hasznával kapcsolatban is fontos szabályozási fejlemények várhatók. 2021. március 10-től lép hatályba a pénzügyi szolgáltatási ágazatban alkalmazandó fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló uniós rendelet, amellyel a klímaváltozás megfékezéséhez és az egyéb fenntarthatósági célokhoz való hozzájárulás mérése kerül majd a fókuszba.

Az uniós rendelet mind az ügyfelekkel kötendő szerződés előtti közzétételekről, mind a későbbi jelentésekben, illetve a weboldalakon nyilvánosságra hozandó információkról rendelkezik általánosan. Ilyen értelemben tehát az ESG minősítésen túl a befektetők még több információhoz jutnak majd a befektetések környezeti hatásáról, esetleges hasznáról. A részletszabályokat a befektetési alapkezelők esetében az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) dolgozza ki, és szabályozási technikai sztenderd formájában jelennek meg később.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!