Tavaly is, az idén is elmaradt az osztalékfizetés az OTP Banknál, bár Csányi Sándor elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, ez nem a bankon múlik, ők szívesen fizetnének a részvényeseknek, az MNB azonban vezetői körlevelében arra kérte a hitelintézeteket, a válságra való tekintettel egyelőre se osztalékot ne fizessenek, se a részvény-visszavásárlási programokat ne folytassák vagy indítsák el. Az OTP összesen 119 milliárd forintnyi osztalékot szán a részvényeseinek, és mihelyst zöld utat kap, ki is fizeti ezt a summát - mondta tavasszal Csányi.
Kérdés viszont, mikor érkezik el ez a pillanat. Az MNB érvényben lévő vezetői körlevelében arról ír, hogy a felügyeleti hatáskörébe tartozó pénzügyi intézmények tartózkodjanak az osztalékfizetéstől, a törzsrészvények visszavásárlásától, valamint a változó javadalmazás jelentős kockázatot vállaló személynek történő fizetésére irányuló kötelezettség létrehozásától, amelynek hatására csökken a szavatolótőke mennyisége vagy minősége uniós csoportszinten, illetve egyéni szinten.
Az EKB már enyhítést tervez
A gazdasági válság viszont Európa-szerte enyhül, Magyarországon is gyors kilábalást várnak a következő félévben. Az MNB is azt kommunikálja, a válságnak vége, és ennek megfelelően kivezette a növekedési hitelprogramot, sőt a kormánnyal erős vitába keveredett a hiteltörlesztési moratórium további fenntartásával kapcsolatban is. Miközben a kormány ragaszkodik a válságkezelő eszközhöz, a jegybank egyre inkább aggódik a moratórium kockázatai miatt.
A fő félelmek között van, hogy az adósok fizetési hajlandósága csökken, sokan most nem azért nem törlesztenek, mert nincs miből, hanem azért, mert szívesebben költik másra a törlesztőrészletet. A bankok felmérése szerint a moratóriumban lévők mintegy négyötödének nem csökkent a jövedelme a járvány kitörése óta, vagyis ugyanannyi bevételből él, mint korábban, mégsem fizeti a hitelét. A másik aggály, hogy a hosszú moratórium után sokakat kellemetlen meglepetésként fog érni a felhalmozódott kamatok miatt bekövetkező futamidő-hosszabbodás.
Az ügyfelek lazuló fizetési fegyelme a bankok tőkehelyzetére is negatív hatással lehet, hiszen csökkenhet a nyereségük a magasabb céltartalékolás miatt, ez pedig visszafoghatja a jövőben a hitelezést. Ha pedig meggyengül a bankrendszer, az nem csak a gazdaság lassulását, de akár az ország leminősítését is eredményezheti a legsötétebb forgatókönyvek szerint.
Más országokban a moratóriumokat már régen lezárták, és az Európai Központi Bank (EKB) a bankokra vonatkozó osztalék-kifizetési korlátozások feloldását is komolyan fontolgatja. Az EKB az első hullám idején, tavaly márciusban vezetett be osztalékfizetési és részvény-visszavásárlási tilalmat, amit eddig csak részben oldott fel.
Andrea Enria, az EKB bankfelügyeleti részlegének vezetője azonban néhány hete az Európai Parlamentben arról beszélt, a gazdasági kilátások javulása és a bankok erős tőkehelyzete miatt októbertől visszatérhetnek a korábbi ajánlásokhoz ezen a téren, és az EKB a jövőben az osztalékfizetést, valamint a sajátrészvény-vásárlásokat a szokásos felügyeleti keretek között vizsgálja majd. Nem sokkal később a Reuters arról írt, hogy már az EKB július 23-i ülésén megtörténhet a várva várt tilalomfeloldás.
Az MNB-t aggasztja a moratórium
A magyarországi jegybanknak is követnie kellene az uniós példát, de kérdés, hogy ez megtörténhet-e. „Az MNB, ahogy eddig is, ezután is folyamatosan nyomon követi az európai intézmények - így például az EKB, az európai felügyeleti hatóságok, de különösen az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) - álláspontját és annak figyelembevételével, valamint a magyar banki és biztosítási szektor stabilitásának szem előtt tartásával hozza meg döntéseit a téma kapcsán. Az MNB által a bankokra vonatkozóan korábban kiadott, az osztalékfizetésre, részvény-visszavásárlásra vonatkozó korlátokat meghatározó körlevél felülvizsgálata jelenleg folyamatban van" - közölte a jegybank a Napi.hu-val.
Ugyanakkor a jegybank hozzátette: tekintettel a törlesztési moratórium 2021 szeptember 30-ig történő fenntartására, valamint annak meghosszabbítása/kivezetése körüli bizonytalanságra a részvény-visszavásárlási programokkal és az osztalékfizetéssel kapcsolatban a korlátozások általánosan várhatóan fennmaradnak, ugyanakkor az MNB – továbbra is a rendszerstabilitás következetes figyelembe vétele mellett - bizonyos könnyítéseket tervez. A változás pontos részletei kidolgozás alatt vannak.
A biztosítóknál már él a könnyítés
Eredetileg a biztosítókra is vonatkoztak az osztalék-fizetési korlátozások, ezeket azonban időközben valamelyest enyhítették. A kifejezetten magas tőkeellátottsággal rendelkező piaci szereplők esetében ma is létezik kivételszabály az osztalék felvételére, amellyel az érintett biztosítók élnek is - nyilatkozta az MNB.
A jegybank körlevelében is megállapítja: a covid-19 járvány az eddigiekben a biztosítási szektorban nem okozott súlyos stabilitási problémát, és tapasztalatok alapján a járvány közvetlen hatása rövid távon kisebb negatív hatással járt. Jelentős azonban annak a kockázata, hogy a járványhelyzet további elhúzódása és a gazdaságban végbemenő kedvezőtlen közvetett hatások miatt a jövőbeli kockázatok lényegesen megnövekednek, amely helyzetre már most fel kell készülni, és amit a döntések meghozatalakor figyelembe kell venni. E körülményekre tekintettel a diszkrecionális osztalékfizetés, részvény-visszavásárlási kifizetés, illetve a nagy összegű változó javadalmazások kifizetésére vonatkozó biztosítói döntések meghozatalakor ebben a rendkívüli időszakban a szokásoshoz képest óvatosabb eljárást vár az MNB.
A járványügyi helyzet okozta kockázatok csökkenéséig a válságállóság fenntartása és a sokkellenálló- képesség növelése érdekében magasabb fokú prudencia és tőkeellátottság indokolt. Az Európai Rendszerkockázati Testület iránymutatását is figyelembe véve az MNB kérte az idei évre tervezett osztalék kifizetést a jövő évre elhalasztani.
Az MNB elvárja továbbá, hogy a biztosító a jövő évi osztalék tervezésénél legyen figyelemmel arra, hogy a kifizetésre csak abban az esetben kerüljön sor, ha az intézmény tőkefeltöltöttsége a kifizetés után is eléri vagy meghaladja a nemzetközi és a hazai tőkemegfelelés szokásos átlagát. (Ezek az értékek az elmúlt években a 205-243 százalékos sávban mozogtak.) Ugyanezek a szempontok irányadók a részvény-visszavásárlási kifizetés, illetve a nagy összegű változó javadalmazások kifizetésére vonatkozó biztosítói döntések meghozatalakor is.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!