Az autós társadalmat hetekig izgalomban tartó Lukoil üggyel kapcsolatban sokáig furcsa mellékszál volt, hogy a történet legfőbb érintettje, a Mol nem szólalt meg. Most viszont kivételt tett a cég, egy elemzői háttérbeszélgetésen beszéltek az olajellátással és különadókkal kapcsolatos kihívásokról. Az ott elhangzottakról az Erste Marketen jelent meg egy összefoglaló.

Mint kiderült, végül szerencséje volt a Molnak: a Lukoil szankcionálása miatt júliusban ugyan némileg kevesebb olaj érkezett Oroszország felől, viszont ez pont egybeesett a Pozsonyi Finomító (amely a Mol leányvállalatáé, a Slovnafté) karbantartása miatti leállásával.

Kapcsolódó

Lényeg, hogy ma már ismét a sztenderd mennyiséget kapja a Mol csoport orosz nyersolajból,

ami havi szinten 900 ezer tonna.

A Lukoiltól a múlt hónapban nem vásárolt a magyar vállalat és augusztusban sem fog, de a szükséges mennyiséget más orosz termelők biztosítják számára. Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari elemzője szerint ez alapján már világos, az ügy csak politika, nem sok köze volt az olajszakmai kérdésekhez. 

Az elemzői konferencián az is elhangzott, hogy a Mol 2026 végére jut el oda, hogy leváljon az orosz naftáról és a nagy finomítóit elláthassa a tenger felől. A beruházás 500 millió dollárt emészt fel, amit saját forrásból fizetnek, nem kapnak sem uniós, sem magyar költségvetési hozzájárulást.

Ráadásul idén a Mol különadó címen befizet 360 millió dollár különadót, ez már az újrakalkulált adat a legutolsó módosítás után, vagyis az Ural és a Brent árkülönbözetéből csak 5 dollár lehet a Mol marzsa hordónként, a többit elvonják különadó formájában. 

Mindez azért fontos, mert a Mol uráli keveréket vásárol, ebből állít elő készterméket, azt viszont a Brent olaj mozgását lekövető meditárran jegyzésárakhoz igazítva értékesíti. De itt hiányzik egy információ, nem tudni, mennyiért vásárol a Mol az oroszoktól, mert az orosz-ukrán háború óta nincs hivatalos Urals napi jegyzésár. 

Külön pech a Mol és a befektetői szempontjából, hogy állítólag jövőre magasabb lehet a Molt sújtó bányajáradék, valamint a hazai árbevételre kivetett különadó mértéke 1 százalékról visszaállhat 2,8 százalékra. E két utóbbi tétel becslések szerint 500-600 millió dollár adótételt jelent. 

A finomítók átállítását viszont nem lehet megúszni, túl sok a kockázat:

  • a vezetékes szállítást az orosz és az ukrán fél is lekapcsolhatja
  • az EU is megköveteli a leválást az orosz energiahordozókról, 2027-re
  • a vezeték háborús övezeten halad át

A Mol menedzsment egyébként úgy véli, hogy a kettő együtt már sok: jelentős beruházások várnak az olajvállalatra (saját tőkéből) és ebben az időszakban különadók rontják a vállalat jövedelmezőségét.

Nőtt a Mol nyeresége, de túl nagy a nyomás a cégen

Közzétette második negyedéves jelentését a Mol, amely növekvő eredményről számol be, Hernádi Zsolt ugyanakkor kiemelte, hogy nehéz működési környezetben kell a társaságnak komoly elvárásokat teljesítenie.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!