A cikk szerzője a Napi Gazdaság munkatársa, a VTAD (Német Technikai Elemzők Szövetsége), az IFTA (Technikai Elemzők Nemzetközi Szövetsége) társult szervezetének tagja.

A duplacsúcs alakzat talán legtöbbet használt és leginkább félreértelmezett formáció egy grafikonon, legalábbis a modern technikai elemzés atyjai, az Edwards-Maguee szerzőpáros leírása szerint. A duplacsúcs alakzat klasszikus trendfordító formáció, jellemzője, hogy két, nagyjából azonos szinten lévő csúcs jelenik meg a grafikonon, s közöttük egy mélypont jelenti a támaszt. A támasz letörése jelenti az alakzat érvényesülését, a támasz letörés után elvileg az alakzat magasságának megfelelő nagyságú mozgás várható, negatív irányban az adott termék árfolyamában.

A szerzőpáros szerint - akik a napon belüli formációkkal vajmi keveset, inkább a részvények hosszabb távú áralakulásával foglalkoztak - azonban hiába tűnik fel gyakran ez a formáció, nagyon sokszor nem duplacsúcsnak kell azt értelmezni, s épp ezért nem is várható el később, hogy az árfolyam a leírt módon viselkedjék a nyakvonal törését követően.

Milyen az igazi?

Az igazi duplacsúcs formáció szerintük rendkívül ritka jelenség, amit a piaci szereplők annak vélnek, gyakran egy komplexebb alakzat részeit képezik, s nem tekinthetőek klasszikus duplacsúcsnak. A klasszikus alakzat jellemzője, hogy az adott részvény árfolyama először kimegy nagy forgalommal, intenzív emelkedés mellett új csúcsra. Ezután következik egy áresés, majd újabb felfele menet, most már jóval alacsonyabb forgalom mellett a korábbi csúcsra, vagy annak közelébe. A két csúcs közötti korrekciónak a szerzők szerint legalább 20 százalékosnak kell lennie. Fontos kritérium az időtényező is, 2-3 héten belül jelentkező két csúcs szerintük inkább valamilyen konszolidációs alakzat részei, semmint egy igazi duplacsúcs formációé. Ők legalább két-három hónapos időtávot tartottak szükségesnek a két csúcs között ahhoz, hogy igazi duplacsúcsról lehessen beszélni, de ennél jóval hosszabb időtávot is elképzelhetőnek tartottak.

A duplacsúcs formációt - mint írják - rendkívül nehéz azonosítani kialakulása közben. Gyanítható ennek kialakulása, ha az első csúcsot követő korrekciós inkább körkörös alakot ölt, s a második csúcs inkább lefelé görbülő tetőre emlékeztet, semmint olyan heves emelkedésre, mint amilyet az elsőnél lehetett tapasztalni.

Dollárban már közel van

Két régiós bankrészvény, az OTP és a Raiffeisen árfolyamgörbéjén is hasonló jelenségre lehetett felfigyelni ez elmúlt másfél év folyamán. Míg utóbbinál a 47 és 45 eurós szintek jelenthetik a két csúcsot, addig az OTP-nél a 7400 és 6300 forintnál kialakult szintek. Bár forintban mérve az OTP árfolyamában beállított csúcsok elég távol helyezkednek el egymástól, dollárban nézve már igencsak közeliek ezek az értékek. A Raiffeisen 30 euró magasságában törte a két csúcs közötti mélypont jelentette támaszt, az OTP 4350 forint magasságában.

 

Dollárban számolva az OTP részvényeknél a 18,2 dolláros mélypont még nem esett el, pénteken ugyan alatta zárt az árfolyam, azonban zárásra fölé kapaszkodott. Az OTP dolláros alakzatán a tavaly június mélypont 18,1 dolláron még nem esett el egyértelműen, e csak záróárakat tekintve már megtörtént a 3 százalékos törés.


Mi következik mindebből?

Ha valóban duplacsúcs alakzattal állunk szemben, akkor a Raiffeisen részvények esetében a mozgás végállomása a részvény 2009 márciusában beállított mélypontja lehet, 12 euró magasságában. Ha logaritmikus charton vizsgáljuk az eseményeket, akkor az alakzat célára a jelenlegi árfolyamnál mintegy 20 százalékkal van alacsonyabba, 18 eurónál. Az OTP esetében a forintos grafikont szemlélve - feltéve, hogy valódi duplacsúcsról van szó - a mozgás célja lineáris grafikonon szintén a 2009 márciusi mélypontok lehetnek, logaritmikus charton a cél 2500-2700 forint magasságában található. A dollár chart lineárisan szemlélve elképesztően alacsony, 3-4 dolláros célt ad. A duplacsúcs formáció minél nagyobb időtávon épül ki, annál lassabban fejti ki erejét az árfolyamokra, így elképzelhető, hogy az említett célárfolyamok csak hosszú hónapok alatt teljesülnek, ha teljesülnek egyáltalán, hiszen a technikai elemzés mindig csak valószínűségekkel dolgozik.

Ez persze nem jelenti azt, hogy azonnal el kellene adnia részvényeit annak, aki rendelkezik velük. A technikai elemzés eszköztárában az alakzatok tanulmányozása csak az egyik módszert jelentik, ráadásul a duplacsúcs nem tartozik a legmegbízhatóbb alakzatok közé. Azonban az, aki technikai alapon válogat a megvásárlandó pénzügyi eszközök közül, annak a kéthetes charton kirajzolódó lehetőséggel illik számolnia.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!