Csak sikerült végleg elintézni a forintot

Sikeres hatást váltott ki a kormány és a jegybank közötti elmúlt napokban történt adok-kapok, a forint ennek hatására éves mélypontja közelébe gyengült az euróval szemben. Sőt, jelezvén hogy a történet magyar specifikus és nem pedig régiós fejlemény következménye, a forint a zlotyval szemben soha nem látott mélypontra került.

A Financial Times egy a helyzetről készült elemzésében rámutat, a két közép-európai ország az elmúlt hónapokban merőben eltérő utat járt be. Magyarország vitákba keveredett nemzetközi partnereivel, például az EU-val és más NATO-tagállamokkal, míg a kormány és a központi bank között egyre nagyobbak a feszültségek. Eközben az Európai Bizottság megkezdte Lengyelország 137 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrásának felszabadítását, miután a közelmúltban úgy döntött, hogy Varsó határozott erőfeszítéseket tett a jogállamiság helyreállítása érdekében.

A forint az elmúlt hat hónapban 6 százalékkal esett a zlotyval szemben, és ezzel ért valaha mért legalacsonyabb szintjére. Az Európai Központi Bank múlt héten szólította fel a magyar kormányt, hogy tartsa tiszteletben az MNB függetlenségét, egy nappal később az MNB pedig 100 bázisponttal, ö százalékra csökkentette az alapkamatot.

A kamatcsökkentés tovább csökkentette a két ország hitelfelvételi költségei közötti különbséget. Lengyelországban az alapkamatot 5,75 százalékon tartják az októberi parlamenti választások óta, amelyek Donald Tuskot, az Európai Tanács korábbi elnökét juttatták vissza hivatalába.

A feszültség csütörtökön fokozódott amikor Matolcsy György jegybankelnök azt mondta, hogy a magyar kormány jelentős támadást tervez a bank függetlensége ellen, és hogy a kormány gazdaságélénkítő politikája kudarcra van ítélve- írja a lap.

A kormány gyorsabb kamatcsökkentést sürgetett, s eközben törvényjavaslatot terjesztett elő, amely lehetővé tenné számára, hogy szigorúbb ellenőrzést gyakoroljon a központi bank működése felett, bár a monetáris politika felett nem. A Matolcsy és az Orbán-kabinet tagjai közötti növekvő ellenségeskedés is hozzájárult ahhoz, hogy sok befektető úgy látja, hogy a központi bankot a kormány befolyásolási kísérletei célba vették.

Eközben Lengyelországban a központi bank vonakodott a kamatcsökkentéstől, és az elemzők arra számítanak, hogy a következő kamatcsökkentésre az idei harmadik vagy negyedik negyedévben kerül sor - ha egyáltalán sor kerül rá. A döntéshozók a középtávú inflációs kockázatokra helyezték át a hangsúlyt, kiemelve a szűk munkaerőpiac, a robusztus bérnövekedés és az expanzív költségvetési politika veszélyeit.

A zloty az elmúlt egy évben az egyik legjobban teljesítő fő valuta volt világszerte, 9,5 százalékkal erősödött a dollárral szemben. A forint a 10 legrosszabbul teljesítő deviza között volt, 3,9 százalékkal csökkent értékelődött le a zöldhasúval szemben.

Az osztrák Erste Bank elemzői is a fent említett két okot látják a forint múlt héten tapasztalt alulteljesítése mögött. A kamatvágást és a kormány és a jegybank között kiélesedő konfliktust.

Eközben fontos tényezőt jelentenek az uniós források is, amelyek Lengyelországba áramlanak, míg Magyarországnak még többet kell tennie ahhoz, hogy teljes hozzáférést kapjon ezekhez. A piac arra számít, hogy a Brüsszelből felszabaduló források legalább egy részét zlotyra váltják majd.

 

A zloty forinttal szembeni árfolyama február elején törte át 89,5-es csúcsát, amelyet előtte utoljára 2022 decemberében állított be. A ma reggeli kereskedésben már 91,5 felett járt az árfolyam. 14 évvel ezelőtt 69 forint volt egy zloty, ami annyit tesz, hogy 2010 márciusa óta mintegy 32 százalékkal értékelődött le a magyar fizetőeszköz a lengyelhez képest.