Nem elég a brexit, az oroszok is alaposan betesznek Londonnak

A tőkét bevonni kívánó orosz cégek korábbi mekkájának számító London lassan kimegy a divatból az orosz cégek körében, a jelek szerint azok egyre inkább a moszkvai tőzsdét részesítik előnyben. S aki már Londonban van, az is lassan kivonul - írja összefoglaló anyagában a bne Intellinews. A Londoni Értéktőzsdét az utóbbi időben kerülik, s a nyilatkozó bankárok, tanácsadók és ügyvédek szerint lehet, hogy a pénzügyi szektor orosz ügyfeleket kiszolgáló része egyszerűen eltűnik a Cityből.

A folyamatban persze szerepet játszanak a szankciók és a politika általában, azonban az is, hogy a moszkvai piac likviditása egyre javul és az egyre inkább képes kiszolgálni a nagy nemzetközi intézményi ügyfeleket. A folyamat azzal a hatással járhat, hogy - a brexit kellemetlen hatásai mellett - az orosz ügyfeleket kiszolgáló jogászok, pénzügyi szakemberek és könyvvizsgálók maradhatnak megbízó nélkül.

London persze továbbra is érdekes marad, azonban érezhető a Moszkva felé fordulás - mondta a portálnak Tom Blackwell, az EM nevű, Oroszországra koncentráló kommunikációval és befektetői kapcsolattartással foglalkozó cég alapítója. Szerinte a tendencia valós és érezhető, úgy véli, a Londonban jegyzett orosz cégek mintegy fele nem túl elégedett a londoni tőzsdével, s ez oda vezet, hogy sok ott fogja hagyni azt.

Orosz befektetőt Oroszországban

Tom O'Brian, a moszkvai tőzsde nemzetközi értékesítéséért felelős igazgatója szerint a növekvő népszerűség annak köszönhető, hogy Londonnal ellentétben nem csak a nagy nemzetközi, hanem az orosz befektetőket is el tudják érni. Ezért szerinte a kérdés csak az, hogy lassan, vagy gyorsan fogják-e otthagyni az orosz cégek a londoni tőzsdét. A Londoni Értéktőzsde a hírügynökség kérdésére megerősítette, hogy számukra továbbra is fontosak a volt szovjet államokból érkező kibocsátók, viszont nem árultak el arról semmit, vannak-e új részvény kibocsátások előkészületben.

Az év eleje óta összesen 1,13 milliárd euró értékben hajtottak végre nyilvános kibocsátásokat Moszkvában, ez hatéves rekordot jelent. A részvényt kibocsátó cégek között volt a híres Gyeckij Mir 335 millió dollár értékű részvény eladásával, a legnagyobb orosz acélcsőgyártó TMK 180 millió dollárral, a műtrágyagyártó Phosagro és az alumínium gyártó Rusal, 250 és 240 millió dollárral.

A moszkvai tőkepiac fellendülését segítette az is, hogy fordult az olaj árfolyama, de Donald  Trump megválasztása is szerepet kapott benne. A befektetők közül egyre többen szeretnének kitettséget vállalni orosz eszközökben.

A londoni tőzsde szerint a volt FÁK országokból érkező részvények kapitalizációja tavaly náluk 548 milliárd dollárra emelkedett 312 milliárd dollárról. Ez azonban nem az új részvényeknek volt köszönhető, hanem annak, hogy a nyersanyagárak emelkedése miatt a korábban bevezetett részvények árfolyama nagyot emelkedett.

Veszélyeztetett listán a bankárok

Miközben új bevezetések nincsenek, kivezetések vannak Londonban. Február 9-én a Nordgold nevű orosz bányavállalat jelentette be részvényei kivezetésének szándékát. Az egyik leggazdagabb orosz, Alexej Mordasov többségi tulajdonában lévő cég arra panaszkodott, hogy hiába emelkedett tavaly az arany árfolyama, ez nem jelentkezett a cég részvényeinek értékeltségében. A cég részvényeire kibocsátott globális letéti igazolások árfolyama szerintük azért nem megfelelő, mert nem elég likvid a piacuk.

2015-ben egyébként három nagy orosz nyersanyagvállalat is kivonult a londoni parkettről, az Eurasia Drilling Co. nevű olajcég, a kálisó bányászattal foglalkozó Uralkali és a Plyus Gold International nevű aranybánya, mindhárom a nyomott árazásra való hivatkozással. A cikk megjegyzi, hogy a 2005-2007-es nagy bevezetési hullámban Londonba került orosz részvények nagy része jelenleg is kibocsátási árfolyama alatt forog.

Egy vezető orosz, Londonban dolgozó befektetési bankár szerint az elmúlt három évében számos kollégáját elbocsátották, mert nem volt megfelelő mennyiségű üzleti megbízásuk.

Az orosz bankárok Londonban a veszélyeztettek listáján vannak, mivel olyan sokan vagyunk. Nem látom, hogy ez a helyzet a közeljövőben megváltozna, a cégek ugyanis egyre inkább Ázsia felé fordulnak - mondta a bankár.

Szankciók és keménykedés

A szabályozási környezet változása és az egyre hidegebbre forduló orosz-brit kapcsolatok sem segítenek az üzletnek. A londoni tőzsde időközben új szabályokat vezetett be, amely megnehezíti az egy fő tulajdonossal rendelkező cégek tőzsdei bevezetését. A britek a lap szerint február 21-én fogadták el a Magnyicki-törvény helyi változatát, amely lehetővé teszi, hogy befagyasszák az emberi jogi bűncselekményeket elkövetők vagyonát (az eredeti törvényt 2012-ben fogadta el az amerikai törvényhozás Szergej Magnyickij ügyvéd börtönben történt meggyilkolása után. Az ügyvéd egy 230 millió dolláros korrupciós ügyben hozott nyilvánosságra információkat.).

Az Egyesült Királyságot olyan hellyé kell tennünk, amely ellenséges azokkal szemben, akik részt vesznek a nemzetközi bűnözésben és a korrupcióban. Az egyre növekvő nemzetközi piaci verseny közepette nem engedhetjük meg magunknak, hogy a piszkos pénzek biztonságos kikötőnek tekintsék országunkat - mondta Ben Wallace, nemzetbiztonsági miniszter a törvény elfogadásakor.

Ráadásul a 10 milliárd dolláros orosz nemzeti vagyonalap számos tőzsdei cégben tulajdonos, az alapot viszont 2015 óta szankcionálják az Egyesült Államokban. Ez problémát jelenthetett volna a Gyeckij Mir esetében is, ahol az egyik eladó tulajdonos fele részt a vagyonalap birtokában volt.