Az egész régió és így Magyarország gazdasági helyzet is javult az elmúlt egy hónapban - ez derül ki a német ZEW intézet és az osztrák Erste Bank közös felméréséből, amelyben 71 régióval foglalkozó pénzügyi elemzőt és portfólió menedzsert kérdeztek meg. A havonta elkészített felmérés szerint már a válaszadók 13,8 százaléka tartja jónak a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, ez 10 százalékpontot meghaladó javulás a májusban mért adatokhoz képest. Összességében azonban a magyar gazdaság helyzetét még mindig rossznak ítélők maradtak többségben, 17,2 százalék volt ezen a véleményen.
Ezzel nettó 3,4 százalék ítélte rossznak hazánk gazdasági helyzetét, amivel sajnos szokás szerint hátul helyezkedünk el a régiós rangsorban. A régió gazdaságainak átlagos helyzete ugyanis nettó 14,2 százalék szerint jó, s nálunk rosszabb minősítést csak Horvátország kapott, délnyugati szomszédunk esetében közel nettó 45 százalék látja rossznak a gazdaság állapotát.
Azt, hogy látványos javulás nem következett be Magyarország megítélésével kapcsolatban jól mutatja, hogy eközben a gazdaság kilátásainak megítélése romlott. A kilátásokat már csak nettó 33,4 százalék találja kedvezőnek, ez 10,3 százalékos romlás az egy hónappal ezelőtti helyzethez képest. Az elmúlt években amúgy is jellemző volt a felmérésre, hogy a magyar helyzetet általában rossznak ítélték meg a szakértők, azonban ha javulni kezdett, akkor meg a kilátásokkal kapcsolatban volt tapasztalható hangulat romlás.
A forint megítélése valamelyest kedvezőbb lett az egy hónappal ezelőttihez képest. Akkor a szakértők nettó 29 százaléka várt gyengébb forintot az euróval szemben 6 hónapos időtávon, most ez az arány 20,6 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy még mindig többen várnak forintgyengülést, mint erősödést, annak ellenére, hogy az árfolyam már eltávolodott a kemény támasznak tekintett 300 forint körüli szint közeléből. A régiós devizákat tekintve egyébként fennmaradt a korábbi állapot, változatlanul a forint megítélése a legrosszabb, igaz, most már a horvát kunáé is alaposan leromlott, nettó 10 százalék szerint fog értékéből veszíteni a horvát deviza.
Ami jó hírként értékelhető, hogy a felmérés közel hétéves történetében ha javult a forint megítélése, akkor - ha csak átmenetileg is - az árfolyam erősödését vonta rendszerint maga után, hangulatromlás esetén pedig fordítva viselkedett. Így a forintárfolyam szempontjából a felmérés nem a klasszikus kontraindikátorként működött, hanem valamekkora előrejelző ereje volt.
Ahol viszont a felmérés kontraindikátor jellege működött az elmúlt évek során, az a részvénypiac volt. Ebből a szempontból most nem túl kedvezőek a mért folyamatok. Elképesztően alacsonyra süllyedt ugyanis a pesszimisták aránya az emelkedést várókhoz képest, ismét négyszer annyi szakértő vár indexemelkedést féléves időtávon, mint ahányan gyengülést. Az emelkedést várók aránya 50 százalék, a csökkenésre tippelőké mindössze 12,5 százalék. Az elmúlt években az ilyen fellángolásokat inkább az index csökkenése-stagnálálása követte.
Figyelembe véve, hogy a BUX index technikailag egy meglehetősen kemény ellenállási zóna közelében tartózkodik, inkább azt valószínűsíti, hogy a nyáron nem fog igazán jól teljesíteni a magyar részvénypiac.
Az inflációs várakozások az egész régióban és az eurózónában is csökkentek az elmúlt egy hónapban, de negatív infláció várakozások csak Törökország esetében voltak jellemzőek. Magyarországon nettó 31 százalék számít az infláció emelkedésére a következő fél évben, ez 15 százalékkal alacsonyabb az egy hónappal korábban mértnél. A régió átlaga nettó 12,6 százalék, tehát Magyarországon viszonylag magas ez a mérőszám, nálunk magasabb értéket csak Horvátország esetében mértek, ott nettó 44,9 százalék számít a pénzromlás ütemének emelkedésére.
A kamatszint alakulására vonatkozó várakozások tekintetében nem változott a piac véleménye május óta. A szereplők többsége még mindig a rövidebb távú kamatok csökkenésére számít, míg a hosszabb lejáratú kamatoknál emelkedést várnak.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!