Norvégiából kaphat pofont a Mol

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Fontolóra veheti Mol-részvényeinek eladását a norvég állami olajalap. Az alap etikai szabályzata alapján ugyanis nem tarthat olyan cég részvényeiből, amely korrupciós gyanúval hozható összefüggésbe.

Az állami olajalap felülvizsgálatára készül Norvégia, mivel a 790 milliárd dolláros intézmény mérete miatt nehezen kezelhető, másrészt van néhány olyan befektetése, mely etikai aggályokat vethet fel. A harmadik probléma, hogy bár az alap az elmúlt tíz évben rendre felülteljesítette benchmarkját, de a 3,61 százalékos átlagos éves hozam elmarad a kormány négyszázalékos céljától, ezért megvizsgálnák, hogyan lehetne javítani a befektetési teljesítményt.

Etikai problémák

A norvég olajalap gazdálkodása magyar szempontból is érdekes, hiszen tavaly az év végén a Molban, az OTP-ben, a Richterben, az Egisben és az FHB-ban is volt kisebb-nagyobb tulajdonrésze. Rövid távon a Mol lehet érdekes az etikai problémák miatt, hiszen Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató ellen továbbra is nemzetközi elfogatóparancs és Interpol-körözés van érvényben. Az alap etikai bizottsága pedig éppen a napokban utasította az alapot kezelő norvég jegybankot, hogy vizsgálja felül néhány befektetését.

A 2012. végi adatok szerint az alapnak 765,5 millió norvég korona (mintegy 94,3 millió euró) befektetése volt Mol-részvényekben. Ezzel 1,64 százalékos tulajdonos volt a magyar olajcégben. Azt nem tudni, hogy jelenleg ennek mekkora része van még meg, hiszen az alap csak évente egyszer közöl részletes statisztikákat a portfólióról. Amennyiben az elmúlt fél év 1,2 milliárd forintos napi BÉT-átlagforgalmával számolunk Mol-részvényből, ennek a mennyiségnek a piacra dobása 23,2 napi átlagos forgalomnak felelne meg, vagyis valóban komoly eladói nyomás alá helyezhetné a magyar cég papírjait.

Érzékeny pont

Az alap etikai szabályzatában van egy pont, ami érzékenyen érintheti a Molt, e szerint ha egy cég esetében alapos a gyanúja a korrupciónak, akkor lehet mérlegelni, hogy kivegyék a portfólióból. Persze ezt komoly vizsgálat előzi meg, a döntés nem automatikus. Elsősorban azt kell vizsgálnia a jegybanknak, hogy fennáll-e a jövőben is a törvénysértés lehetősége, illetve a társaság megtesz-e mindent annak érdekében, hogy elkerülje a további jogszerűtlenségeket.

Az esetleges szankcióra a kezelő tehet javaslatot, amit egy úgynevezett etikai tanács megvétózhat. A szabályzatot olvasva két fontos kérdés vetődik fel: egyrészt mit minősítenek a norvég jegybanknál alapos gyanúnak, másrészt változhatott-e a helyzet az utóbbi hónapokban. Hernádi Zsolt ügye ugyanis már évek óta húzódik, vagyis ha a befektető a horvát hatóságoknak adna igazat, akkor már eddig is megtehette volna, hogy eladja Mol-részesedését. Arról nincs hír, hogy az európai elfogatóparancs és az Interpol-körözés változtat-e a hozzáállásukon.

A fenti információk alapján valóban nem egyértelmű, hogyan viszonyul Hernádi korrupciós vádjához a norvég olajalap, elképzelhető az is, hogy az utóbbi hetekben már adtak el valamennyit a részesedésükből − mondta a Napi Gazdaságnak Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. Hozzátette: a befektetők egy részét az is elbizonytalaníthatja, hogy a múlt hét végén a Standard & Poor's hitelminősítő is negatív megfigyelés alá vette a Molt a horvát konfliktusra hivatkozva. Szerinte igazán komoly eladói nyomás akkor alakulhatna ki a Mol piacán, ha a norvég olajalap is úgynevezett negatív figyelőlistára venné a magyar olajcéget. Ezt azokban az esetekben teszik, ha valamilyen etikai kifogás vetődik fel.

Figyelőlistán korrupció miatt

Jelenleg ezen a figyelőlistán a francia Alstom szerepel, szintén korrupciós váddal. A társaság kapcsán kiemelik, hogy az alap vezetősége nem tolerálja a korrupciót, ezért négy évig figyelemmel kísérik a további híreket, kiemelten ellenőrzik az Alstomot. A céget korábban több országban is meggyanúsították azzal, hogy kenőpénzek segítségével jutott megrendelésekhez, legutóbb 2012-ben egy 650 millió eurós szlovéniai beruházás kapcsán vetődött rá a gyanú árnyéka. Az alap etikai bizottsága 2010 decemberében javasolta, hogy számolják fel befektetéseiket a közlekedési cégben a kockázatok miatt. Korábban a Siemens volt figyelőlistán 2009-től 2013 tavaszáig, majd a cég korrupcióellenes törekvéseit látva úgy döntöttek, hogy nem szállnak ki befektetésükből.

A Mol esetében egyelőre hivatalosan nem volt szó arról, hogy erre a figyelőlistára vennék a céget. Azzal persze bizonyára a norvégok is tisztában vannak, hogy a konfliktus elsősorban a horvát belpolitikának szól, nem tisztán etikai elvek állnak Hernádi Zsolt meggyanúsítása mögött. Arról nem rendelkezik pontosan az etikai szabályzat, hogy tulajdonosként egy ilyen jellegű gyanúsítást mennyire kezeljenek komolyan az alap kezelői, így egyelőre csak egy a reális lehetőségek közül az, hogy esetleg valamilyen szankciót alkalmaznak a céggel szemben.