Okosan fektettek be a háztartások júliusban is. A rosszul kamatozó rövid állampapírjaikat eladták, helyettük magas kamatot fizető hosszú kötvényeket vásároltak. Ez nem különösebben meglepő, hiszen az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint mostanra már 1900 milliárd forint fölött jár a júniusban debütált Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) értékesítése.

Lanyhul a kereslet

Kapcsolódó

A júniusi rekordok persze nem dőltek meg. Júliusban már csupán 510,7 milliárd forinttal nőtt a hosszú kötvények állománya, júniusban még 941 milliárd forint fölött volt a növekmény. A háztartások teljes állampapír-állománya azonban csak 362 milliárd forinttal nőtt, a rövid állampapírokból ugyanis sokan kiszálltak. A kisbefektetők összesen 6935,3 milliárd forinttal finanszírozták az államot a hetedik hónapban, ez a teljes államadósság 22,7 százaléka.

Az egyévesnél rövidebb állampapírok állománya viszont hároméves mélypontra, 2653 milliárd forintra süllyedt, a hosszú kötvényeké viszont már 4 ezer milliárd fölött van. A MÁP+ mellett az inflációt követő Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) állománya is nő, a 2024-ben lejáró sorozatból a múlt héten már másodjára hirdetett meg rábocsátást az ÁKK, így már 200 milliárd forintnál tart a kibocsátás. Ez persze csak a töredéke a MÁP+-énak. A Prémium Euró Magyar Állampapír (PEMÁP) is keresett volt, 200 milliárd forint fölötti történelmi csúcson van a háztartások állománya.

Háztartások értékpapír-állománya (milliárd forint, 2019. július)
Rövid állampapír2653
Hosszú állampapír4082,1
Devizás állampapír200,1
Banki kötvény53,8
Jelzáloglevél1
Vállalati kötvény16,8
Befektetési alap3937,8
Részvény751
Összesen11695,6
Forrás: MNB

A következő hónapokban a lakosság állampapír-állományának növekedése lassulhat, rövid állampapírokból ugyanis az ÁKK most már hétről hétre kevesebbet ad el, mint amennyi lejár, és a MÁP+ értékesítési adatai is egyre szerényebbek, július közepe óta egyetlen héten sem sikerült eladni a meghirdetett 100 milliárd forintos mennyiségeket.

Tőzsdézik a magyar

A banki kötvények, jelzáloglevelek és vállalati kötvények továbbra is csak egy szűk kört érdekelnek, a háztartások összesen 71,5 milliárd forintnyit tartanak ilyen hitelpapírokból a számláikon, ennek legnagyobb hányada - 42,8 milliárd forint - deviza alapú banki kötvény.

A tőzsde iránti érdeklődés a nyáron sem lanyhult. A kisbefektetők részvény-állománya 751 milliárd forint volt, ami történelmi csúcs. Júliusban a lakosság 2,1 milliárd forintnyi részvényt adott el, de eközben 6 milliárdot nyert az árfolyamok emelkedésén. Azok jártak jól, akiknek bankrészvényük volt ők egyetlen hónap alatt 16,4 milliárd forintot kerestek a befektetéseiken. Sokan zsebre is tették a profitot a statisztikák szerint, a kisbefektetők csaknem 10 milliárd forintnyi bankrészvényt adtak el.

A befektetésijegy-piac még mindig érzi az új állampapír piacra kerülését. A júniusi 138,8 milliárd forint után júliusban újabb 67 milliárdnyi befektetési jegyet váltottak vissza a háztartások. Pedig az alapkezelők jól dolgoznak, hónapról hónapra szép árfolyamnyereséget termelnek. Júniusban és júliusban összesen több mint 125 milliárd forinttal gazdagították a mellettük kitartó lakossági befektetőiket.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!