Bajban a negyedik nyugdíjpillér is

Március végére mindössze 111 111 darab nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) maradt a befektetési szolgáltatóknál - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból.

A negyedik nyugdíjpillérben 2013 elején még több mint 170 ezren takarékoskodtak. A számlákon 475 milliárd forintnyi értékpapír van, a volumen annak ellenére csökken trendszerűen, hogy a tőzsdén az idén jól teljesítettek, és a befizetésekre adójóváírást kaphatnak a takarékoskodók.

A nyeszek nagy része - több mint 85 ezer számla - a hitelintézeteknél van, a brókercégek nem egészen 25 ezer számlát vezetnek, és majdnem 900 nyesz van a hitelintézeti fióktelepeknél is. A negyedik nyugdíjpillér lassú megszűnésének egyik oka lehet, hogy a számlákat át lehet alakítani tartós befektetési számlákká (tbsz), igaz, ebben az esetben a számlatulajdonos nem veheti igénybe az adójóváírást.

A tbsz ideje is lejár

A másik adókedvezménnyel támogatott számlatípus, a tartós befektetési számla (tbsz) is visszaszorulóban van. Március végére kevesebb mint 314 ezer számla maradt a pénzügyi szolgáltatóknál, ami négyéves mélypont. A kamatadó-kedvezménnyel kecsegtető számlatípus 2017 végén volt a csúcson, akkor még 360 ezer fölött volt az ügyfelek száma, ebből 47 ezer számla szűnt meg. A kisbefektetők vélhetően azért válnak meg a tbsz-től, mert a felhalmozott megtakarításnak más helyet keresnek, például ingatlanba fektetik be. Az alacsony kamatkörnyezetben pedig az elérhető adókedvezmény is minimális.

A tbsz-eken március végén valamivel több mint 2600 milliárd forint volt, vagyis az állomány nagyjából stagnál. A piac döntő része - akárcsak a nyesznél - a hitelintézeteké, a számlák 69 és a vagyon 67 százalékát ők kezelik. A maradék vagyon nagy része a brókercégeknél van, a fióktelepek piaci részesedése alacsony. A tbsz-ek jövőjét könnyen megpecsételheti az idén a lakossági állampapírok kamatadó-mentességének bevezetése. Ezek után a kisbefektetőknek nem fogja már megérni tbsz-en tartani az állampapírjaikat. Márpedig a lakossági befektetők értékpapírvagyonának csaknem 60 százaléka állampapírban van, és az arány folyamatosan nő.

Felemás évkezdet a brókercégeknél

A teljes részvénypiaci forgalom visszaesett az idei első negyedévben. Az azonnali piacon 1684 milliárd forint értékben kötöttek ügyleteket, ez 8,7 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, a származtatott piacon pedig alig 1700 milliárd forintnyi kötés született, ami több mint 15 százalékos visszaesést jelent.

Az azonnali piac visszaesését főleg a bankok érezték meg, a náluk kötött ügyfélszámlás ügyletek értéke csaknem 27 százalékkal esett vissza. A brókercégeknél is csökkent a megbízás alapján végzett tranzakciók volumene csaknem 15 százalékkal. A visszaesés egyik oka lehetett, hogy az idén az első három hónapban általában emelkedtek a részvényárfolyamok, az ügyfelek ezért nem adták el, hanem megtartották az értékpapírjaikat.

Az ügyfelek értékpapírszámláin március végén 37354 milliárd forint volt, a hitelintézeteknél 8 százalékkal 27 ezer milliárd forintra, a brókercégeknél több mint 20 százalékkal csaknem 3200 milliárd forintra nőtt az állomány - mindhárom adat történelmi csúcsnak számít.

A spekulánsok maradtak

A 2018-as év a hektikus árfolyamváltozásaival kedvezett a spekulánsoknak, sokat kereshettek azok, akik jó időzítéssel fogadtak a részvényárfolyamok csökkenésére. Ez az ügyfélkör az idén is megmaradt. Bár a teljes származtatott forgalom csökkent az első negyedévben, de ez csak a befektetési szolgáltatók sajátszámlák ügyletei miatt történt így. Az ügyfélmegbízások értéke nőtt az idén.

Több éves viszonylatban nézve viszont az idei első három hónapban is nagyon keveset spekuláltak az ügyfelek, a 917 milliárd forintos három havi forgalom az elmúlt másfél évtized második leggyengébb első negyedévi adata. 2018 viszont még álmosabban indult ezen a piacon, így az idén a megbízás alapján teljesített származtatott ügyletek értéke 22 százalékkal nőtt a tavalyi első három hónaphoz képest, a hitelintézeteknél 34, a brókercégeknél 17 százalékos volt a forgalombővülést mértek.