A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
Többéves mélypontra zuhant a negyedéves jelentést és az osztalékszelvények levágását követően a két tőzsdén maradt áramszolgáltató, az Elmű és az Émász részvényének árfolyama. Az Émász-részvényekhez a mostani, 13 200 forint körüli árfolyamon ez előtt utoljára 2006-ban lehetett hozzájutni a Budapesti Értéktőzsdén, Elműt a most látott, 17 000 forint alatti árfolyamon pedig 2004 szeptembere óta nem lehetett ennél olcsóbban venni.
A lejtmenet érthető, a papírokat mind technikai, mind fundamentális tényezők is nyomás alatt tartják már hosszú ideje. Az MVM 2009 tavaszán történt bevásárlása után ugyanis mindkét társaság részvényeinek közkézhányada drasztikusan csökkent. A jelenlegi tulajdonosi szerkezetet figyelembe véve az Émász esetében az RWE−ENBW−MVM trió mellett mindössze a papírok kevesebb mint 8, az Elműnél kevesebb mint 2 százalékára zsugorodott. A csökkenő közkézhányad csökkenő likviditást is hozott a tőzsdén, ami növeli a részvények tartásának kockázatát a befektetők szemszögéből.
Az áresés nagysága azonban nemcsak ezzel, hanem alapvetően fundamentális tényezőkkel indokolható. Az Elmű-részvények két éve még 30 ezer forint, az Émász-papírok 23 ezer forint feletti árszinteken cseréltek gazdát. Igaz, 2010 tavaszán mindkét cég részvényesei a legutóbb fizetett 1700, illetve 1400 forintos osztaléknál jóval drágább, 2100 és 1600 forintos szelvény levágására várhattak.
Az elmúlt években mindkét cég tevékenységét hátrányosan érintette a magyar gazdaság teljesítménye, de szabályozói oldalról is érték pofonok az eredményességet. Ágazati különadó címén az Elmű tavaly éves jelentése szerint több mint 2,1 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe, ez részvényenként 330 forint feletti összeget jelent, az Émász esetében ez 757 millió forint, ami papíronként 220 forint feletti összeg. Bár a mostani elképzelések szerint az ágazati különadó jövőre megszűnhet, azonban a Robin Hood-adó 8-ról 11 százalékosra tervezett emelése, valamint kiterjesztése előzetes becslések szerint a különadóhoz mérhető nagyságrendű pluszterhet jelenthet a cégeknek.
Az újabb lejtmenet az elmúlt hetekben az osztalékszelvény levágása mellett a negyedéves eredmények publikálását követően következett. Az első három hónapban ugyanis tovább csökkent a társaságok profitja az előző évhez képest, az Elműnél 3,9 milliárd forintról 2,6 milliárd forintra, az Émásznál 2,5 milliárd forintról 430 millió forint közelébe olvadt a konszolidált nettó eredmény. Ennek fő oka a jelentések szerint az ország csökkenő gazdasági teljesítményéből adódó volumencsökkenés mellett a jelentős árrésromlás az értékesítési üzletágakban. A nyereség csökkenéséből a befektetők a jelek szerint a várható osztalék nagyságának mérséklődésére következtettek.
Mindezek ellenére, még ha drasztikus csökkenés lenne is tapasztalható a jövőre kifizetett osztalék nagyságában, a részvények árazásában egyre vonzóbb lehet az úgynevezett kivásárlási opció. Ha ugyanis a három szakmai nagy tulajdonos között valamilyen tranzakció történne a jövőben, akkor az a tulajdonosi szerkezet miatt vételi ajánlattételi kötelezettséget vonna maga után a közkézen lévő részvényekre. Az Elmű esetében ez a konszolidált beszámolóban szereplő adatokat figyelembe véve 21 600, az Émásznál 21 700 forintot jelent részvényenként. Erre utaló hírek azonban egyelőre nem láttak napvilágot, így érthető, ha ezt az opciót egyre kevesebbre értékeli a piac.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!