Az európai nyugdíjalapokat képviselő legfontosabb szervezet szerint még mindig nincs pontosan és egyértelműen meghatározva, hogyan is kellene társadalmi és környezeti szempontból felelősen befektetniük úgy, hogy közben megfelelő hozamot is el tudjanak érni a jövő nyugdíjasai számára.

Ez azt eredményezheti a Bloomberg összefoglalója szerint, hogy a mintegy 5 ezer milliárd (azaz billió) dollárnyi vagyont kezelő alapok a kívántnál sokkal kevesebb eszközt helyeznek el fenntartható befektetésekben. Mindezt akkor, amikor egyre sürgetőbbnek tűnik az, hogy a vállalatok számára szükséges forrásokat olyan cégek kapják, amelyek többet tudnak tenni társaiknál – a például a globális felmelegedés elleni harcban.

Kapcsolódó

Ellentétes szempontok

Az európai nyugdíjalapok számára jelenleg csak az az általános jogi kötelezettség, hogy kedvezményezettjeik hosszabb távú érdekeit a lehető leginkább szem előtt tartva fektessenek be. Ugyanakkor azt nehéz megmondani, hogy ezt a megbízottak érdekeit szem előtt tartó kötelezettséget betartva mennyire lehet az ESG (environmental, social, government - környezetvédelmi, társadalmi és irányítási szempontból fenntartható) elvek mentén befektetni, s mikor kerül ez a két szempont ellentétbe egymással - véli Matti Leppala, a brüsszeli székhelyű Pensions Europe nevű szervezet főtitkára.

Az, hogy a nyugdíjalapok kezelői hogyan kezelik az ESG kockázatokat, évekre meghatározhatja a befektetési ágazat jövőjét. Európában már látható a trend egyeseknél, hogy igyekeznek kihangsúlyozni, felelős befektetési elvek mentén dolgoznak. Eközben a szektort arra kényszerítették, hogy szigorúbb kritériumrendszer szerint járjon el, amikor egy-egy befektetést ESG szempontból vizsgál és minősít. Az összefoglaló szerint az ESG befektetések szempontjából a hedge fundok azok, amelyek a sor végén kullognak.

Nem hoznak olyan jól az ESG befektetések

A nyugdíjalapoknál mindenesetre a 2021 első féléves adatok arra utalnak, hogy a pénzügyi és a fenntarthatósági szempontok igenis ellentétbe kerülhetnek egymással. A Bloomberg szerint az általuk követett európai ESG alapok idén eddig átlagosan 14 százalékos hozamot értek el, ami 4 százalékponttal alacsonyabb a legnagyobb európai vállalatok részvényeit tömörítő Stoxx Europe 600-as részvényindex teljesítményénél. De ez a trend volt megfigyelhető a japán és az amerikai alapoknál is.

Ennek ellenére a befektetésre váró tőke ömlik az efféle alapokba. A Bloomber Intelligence elemzése szerint az ESG befektetésekre szánt tőke nagysága 2025-re elérheti az 50 billió dollárt, azaz a globális, profi vagyonkezelők által kezelt összes tőke egyharmadát. Az Európai Bizottság arra készül, hogy felkérje a az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot (EBFH), hogyan lehet a legjobban meghatározni a szektor kötelezettségeit az ügyfelek irányában. Ez egy nagyon fontos ügy, könnyen lehet, hogy a jelenleginél messzemenőbb elvárásokat támasztanak majd a nyugdíjalapok kezelőivel szemben - mondta Leppala.

Átszabhatják a kötelezettségeket

Eközben az európai alapkezelőknek a világ legszigorúbb feltétel-rendszerének kell már most is megfelelniük. Ennek megalkotását az a cél vezérelte, hogy a befektetésre váró tőkét kifejezetten elterelje a nagy szén-dioxid-kibocsátók irányából. A fenntartható pénzügyi adatközlési szabályozás, amely március óta van érvényben arra kötelezi a portfóliómenedzsereket, hogy rendszeresen hozzák nyilvánosságra, a kezelt vagyon mennyire tiszta eszközökbe lett befektetve.

A nyugdíjágazat szempontjából a kérdést az, hogy újra lesz a definiálva a vagyonkezelők megbízotti kötelezettsége. Eddig ugyanis ezt úgy értelmezték, hogy az nem más, mint a minél magasabb nyugdíjak minél hosszabb ideig tartó kifizetése, de lehet, hogy most más nagyon fontos szempontok is érvényesülni fognak - mondta Leppala. Elképzelhető, hogy kettős hatásmechanizmust vesznek majd ennek során figyelembe, a befektetések hatását a környezetre és a környezet hatásait a befektetésekre egyaránt - tette hozzá a szakember.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!