Nyugdíjasok miatt járhatnak pórul Matolcsyék

Rengeteg pénz vár ugrásra készen

Könnyen pórul járhat az MNB, ha az amerikai hedge fundok és nyugdíjalapok a közeljövőben gyorsítanak és rárepülnek a magyarországi bankok bedőlt, nemteljesítő hiteleire (non-performing loan - npl).

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Az MNB segítene a bankoknak

Az MNB tavaly májusban jelentette be, hogy az npl-probléma makacsnak látszik és nincs jele, hogy magától megoldódna. A bedőlt banki hitelek aránya ugyanis a következő években várhatóan 19 százalékon beragad. A rossz portfólióban jelentős a régóta bedőlt hitelek aránya, amelyben meghatározó a projekthitelek részesedése. A kilátásokat az is rontja, hogy európai összehasonlításban magas a hazai irodapiac kihasználatlansága. Ahogy Vonnák Balázs, a Pénzügyi rendszerek elemzése igazgatóság vezetője akkor fogalmazott: összességében olyan a szituáció, amikor a gazdaságpolitikának be kell avatkoznia, a probléma megoldása vagy a koordinálás végett. Szavai szerint "ha rá tudnánk venni a bankrendszert, hogy a rossz portfólió miatti veszteséget teljes egészében realizálódjon, akkor után könnyebb lenne a növekedés".

Majd novemberben jött a hír, hogy az MNB létrehozza a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt.),  hogy a problémás kereskedelmi ingatlanhiteleket és a hozzájuk kapcsolódó, a bankok által már a mérlegükre vett kereskedelmi ingatlanokat megvásárolja. A jegybank szerint a banki mérlegek tisztítása hozzájárul a hitelezésük élénkítéséhez, ezáltal pedig a monetáris politika hatékonyságának növeléséhez.

Az MNB monetáris tanácsa naximum 10 éves futamidejű, 300 milliárd forintos jegybanki hitelkeret szavazott meg a cégnek, ahol a törlesztés és a devizanem is az eszközökhöz igazodik. Ebből várhatóan 800-1000 milliárd forint körüli portfóliót tudnak majd venni. Az eszközkezelő tervezett működési ideje maximum tíz év.  A társaság célja nem az eszközök nyomott áron történő mihamarabbi értékesítése, hanem a megfelelő piaci környezetet kivárva az eszközök megfelelő áron történő értékesítése, addig is optimális kezelése, illetve ahol lehetséges, a reorganizáció, az átstrukturálás.

Jelenleg a cég szervezetének felállítása folyik; szakmai egyeztetések zajlanak, ahol azokat az elveket és módszertanokat határozzuk meg, amelyek alapján az év második felétől a MARK átveszi az npl-hiteleket a bankoktól - derült ki Kandrács Csaba vezérigazgatója szavaiból február 1-jén. Várakozása szerint az eszközkezelő az év második felétől tudja átvenni az npl-eket a bankoktól.

Egy pénteki bejelentés szerint a jegybank rossz bankja uniós közbeszerzési pályázatokat írt ki ingatlanokkal kapcsolatos értékbecslési és pénzügyi átvilágítási feladatok elvégzésére. A másfél évre tervezett értékbecslési szakértői közreműködésre 588 millió forintos, a két évre tervezett pénzügyi átvilágítási feladatokra 221 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre. A kereskedelmi bankok által felajánlott ingatlanfedezettel rendelkező problémás hitelek és visszavett ingatlanok értékeléséhez független, külső szereplőket is be akar ugyanis vonni a MARK.

Az eszközkezelő tevékenységével kapcsolatban a közelmúltban a Valutaalap szakértői külön felhívták a figyelmet, hogy annak teljesen függetlennek és átláthatónak kell lennie. Az EBRD-vel és az Erste Bankkal aláírt megállapodásban is az szerepel,hogy a bankszektort az npl-ek leépítésében segítő törvénymódosításokat úgy kell megtervezni, hogy azok a nemzetközi legjobb gyakorlatokat (best practice) tükrözzék, különös tekintettel e programok áttekinthetőségére és piaci alapú működésére. A Napi.hu-nak korában Bod Péter Ákos, az MNB egykor elnöke is úgy fogalmazott, hogy "mivel keveset tudhatunk a tervezett eljárás transzparenciájáról, mindenféle aggályai lehetnek a külső elemzőknek, megfigyelőnek. Nem abszurd azt feltételezni, hogy e folyamat esetleges "zajai" később kivetülhetnek a jegybank külső megítélésére, ami nyilván nem kívánatos". Eközben a magyarországi bankpiaci szereplők továbbra is idegesek, mert attól tartanak, hogy bár az MNB önkéntes npl-leépítésről beszél, ha annak mértéke elmarad az általa várttól, regulátor szervként bármikor bevethet plusz ösztönzést - például a teljes rossz állomány után kiugróan magas tartalékolást vár el.

Több tíz milliárd dollár vár ugrásra készen

A nem teljesítő hitelállományok mértéke a Deloitte egy friss elemzése szerint a régió kilenc országában (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Bulgária) 2013 végén mintegy 60 milliárd eurót tett ki, míg jelenleg mintegy 70 milliárd euró lehet. Ezen belül belül kettő-egy a vállalati és a lakossági hitelek aránya. Amíg Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában alacsonyabb a nem teljesítő hitelek aránya - az értékek stagnálnak, vagy valamelyest csökkennek - addig a többi vizsgált országban a ráták lényegesen magasabbak és még az elmúlt évben is nőttek.

Sorban állnak a befektetők

Az igazi nagy változást az jelenti, hogy "varázsütésre" megjelentek az angolszász befektetők, - "sorban állnak" - akik mivel óriási, befektetendő pénzeken ülnek, nagy volumenben akarnak rossz hiteleket venni - és majd abból pént csinálni - a mi régiónkban is - mondta Bíró Balázs, a Deloitte pénzintézeti szektorának igazgatója. E hirtelen támadt befektetői étvágy oka, hogy elfogytak a vonzó - és a befektetők számára ismerős jogi környezetben működő - ír, portugál és spanyol követelésállományok, valamint lecsökkentek az így elérhető hozamok (lementek az egyszámjegyű tartományba, 7-9 százalékon vannak). Ezek a nagybefektetők egyenként több tíz milliárd dollárjuknak keresnek jelenleg is befektetési lehetőséget. Ez a nagyságrend pedig azt is jelenti, hogy néhány ilyen alap akár a teljes régiós npl-kínálatot képes volna felvásárolni. Ezzel együtt valószínű, hogy eleinte ennél kisebbeket lépnek majd.

A piac élénkülése elsőként Romániában volt tapasztalható, ahol 2014-ben már több mint 1 milliárd euró névértékű portfólió cserélt gazdát, de az adriai régióban is történt már jelentős tranzakció az utóbbi hónapokban.

A bankok pedig eladnának

Eközben egyre nagyobb a régióban aktív bankok hajlandósága is az npl-portfóliók értékesítésére. A pénzintézetek ugyanis az elmúlt időszakban fokozatosan emelték az értékvesztési fedezettségeket, melyet az Európai Központi Bank (ECB) tavaly év végi átfogó eszközminőség vizsgálata (asset quality review - aqr) tovább ösztönzött. A bankok arra is koncentrálnak, hogy az aqr-rel párhuzamosan javítsák a tőkemegfelelésüket, melyet az ECB egy felmérése szerint a legtöbb bank eszközeladásokkal akar megoldani - ez még több npl-tranzakciót eredményezhet.

Bár a 2014 végi stresszteszteken egyetlen igazán jelentős európai nagybank sem bukott el, a nem teljesítő hitelek növekedése továbbra is akut probléma. A 130 megvizsgált banknál összesen 136 milliárd euró értékű addicionális nem teljesítő hitelt azonosított a vizsgálat, az aqr előtt ismert 743 milliárd eurón felül. Ráadásul a stressz szcenárióban a 130 bank medián CET1 tőkerátája már csupán 8,3 százalék volt. Az érintett bankok előtt három út áll:

• Tőkeemelés - csakhogy az anyabanknak és a tulajdonosoknak sokszor nincs meg a szükséges tőkéje, vagy nem kívánják azt rendelkezésre bocsátani. (A Raiffeisen a múlt héten közölte, hogy újabb tőke befektetése helyett fokozatosan és szelektíven, de leépít a régióban.)
  
• Átsrukturálás - a nem teljesítő-, nem stratégiai eszközök elkülönítése a bankon belül, vagy leválasztása a bankról egy különálló entitásba. Így azonban a problémás eszközök továbbra is bank irányítása alatt maradnak, amely jelentős anyagi és menedzsment erőforrást emészt fel. (Erre példa az átmenetileg az MNB kezébe került MKB, ahol önálló pénzügyi társaságot hoznak létre a bank rossz portfólióelemei kezelésére. De bankon belüli kvázi rossz bankkal operál a CIB is.)
  
• Tőkeáttétel csökkentés (Deleveraging) - a számottevő tőkét lekötő nem teljesítő hitelek értékesítése portfólió tranzakciókon keresztül. (Ez a megoldás eddig a régiónban eddig nem működött, 
  

A deleveraging több banknál is elindult a közép-európai régióban. Az npl-tranzakciós piacok lendületbe hozását segíti, hogy nemzetközi szervezetek (EBRD, IMF) is aktívan támogatják azokat tranzakciókat, speciális kezdeményezéseken keresztül is . Az utóbbira példa az EBRD által vezetett Bécsi kezdeményezés: az első bécsi paktum 2009. januári aláírásakor a banki résztvevők arról állapodtak meg, hogy a globális pénzügyi válság ellenére nem mérséklik a régiós hitelkihelyezéseiket, és fenntartják jelenlétüket. Miután az első megállapodás kifutott, 2012-ben újabb célokkal bővült a kezdeményezés, amely immár az időközben felgyorsult tőkekivonás rendezettségét hivatott szolgálni a régióban.

Helyi erős követeléskezelő nélkül nem megy 

A külföldi befektetők nem képesek a helyi szereplők bevonása nélkül működni, akik a megvett portfólió behajtását végzik. Ez a gyakorlatban erős helyi követeléskezelő céget jelent. Csakhogy ilyen piaci szereplőból (behajtócég) a régióban is csupán néhány akad, Magyarországon pedig egy sincs. A Deloitte szakértője szerint konzorciális partnerként nálunk elsősorban a nagyobb felszámolócégek kerülhetnek képbe, valamint a bankoknál kiépült workout szervezetek. Az is jó pont, hogy a bedőlt hitelek kezeléséhez a befektetők szemszögéből megfelelő a magyar jogi környezet: amíg ugyanis nálunk és Romániában átlagosan két évig tart a szanálási folyamat, addig ez Szlovákiában hat esztendő.

Az npl-piacra kerülő hiteleknek három fő típusa van:

• nem teljesítő, fedezetlen fogyasztási hitelek - ezekből jelenleg kevés van Magyarországon, árazásuk 2-20 százalék közötti.
• lakossági jelzáloghitelek - a folyamatot drágítja az egyedi árazás, ilyen eladási tranzakciók eddig nem voltak még a régióban sem.
• vállalati hitelek - árazásuk a restrukturálási potenciáltól és a fedezettől függ, 5-50 százalék között mozog.

Szakértők szerint a bankok és a potenciális befektetők számára számára egyaránt megkönnyíti az ártárgyalást, hogy a közelmúltbeli aqr keretében az npl-állomány ugyan egy speciális metodika szerint, de egységesen be lett árazva. Ráadásul mindez igaz az MNB MARK Zrt.-jére is. A jegybank cége kapcsán Kandrács a közelmúltban azt mondta, hogy a portfóliójuk várhatóan kétharmad részben követelésekből, egyharmad részben pedig ingatlanokból áll majd.

Az idei tranzakciók fókuszában a C&W szerint idén elsősorban Olaszország állhat Spanyolország mellett, de fontos szerep juthat majd a kelet-európai országoknak is. Az olasz piacot az fűtheti, hogy az ECB stressztesztje mintegy 24,6 milliárd euró tőkehiányt mutatott ki az olasz bankoknál. Bár különböző típusú tőkeemelések révén ebből már sikerült mintegy 15 milliárdot összeszedniük, a tíz milliárd eurónyi különbözet komoly tranzakciókat hozhat. (A közelmúltban az Unicredit is megegyezett az amerikai hedge fund kezelő céggel, a Mariner Investment Grouppal, a problémás, energetikai és áruszállítási szektornak nyújtott hiteleihez kapcsolódó kockázatok egy részének átvételéről, így 910 millió eurós problémás hitelállománytól szabadult meg.