Nem változott valójában se pozitív, se negatív irányba a harmadik negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak (önyp) vonzereje, a korábbi időszak átlagához hasonlóan valamivel több mint 7 200 fővel bővült a kasszák taglétszáma – derül ki a Magyar Nemzeti Bank szerdai adatközléséből.

Pedig szeptemberben már lehetett tudni, mire készül a kormány: jövőre rendelkezésre áll majd egy egyéves időablak, amely alatt adómentesen feltörhetők az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások, amennyiben azt lakáscélokra fordítják. Ez a tagoknak nem igazán szegte kedvét: csak a harmadik negyedévben 31,3 milliárd forint friss tőkét fizettek be a nyugdíjkasszákba. A pontos részleteket azonban csak október közepén jelentette be a kormány, így a negyedik negyedéves számok is sokatmondónak ígérkeznek. 

A kicsivel több mint 7000 új tag mellett közel négyezren részesültek kifizetésben, vagyis érték el a nyugdíjkorhatárt, valamint majdnem kétezren a kilépés mellett döntöttek, így az időszak végén 1 millió 69 ezren rendelkeztek önkéntes nyugdíjpénztári tagsággal. 

A pénztárak száma nem változott a harmadik negyedévben, maradtak 27-en, míg a magánnyugdíjpénztárak közül egy újabb szűnt meg, már csak ketten tartanak ki. 

A önyp kasszák az első háromnegyed év végén 122 milliárd forint díjbevételnél tartottak, ez időarányosan nem sokkal több a tavalyi bázisnál (106 milliárd forint). Az idei befizetésekből 96 milliárd forint jött a pénztártagoktól, a munkaadók pedig további 33 milliárddal járultak hozzá a dolgozók öngondoskodási céljaihoz.

A nyugdíjpénztárak idén közel 20 milliárd forintot „kaptak” a NAV-tól, ennyit tettek ki a 2023-as befizetések után járó szja-visszatérítések. De volt negatív tényező is, például a nem fizető tagok miatt megképzett tartalék (38,3 milliárd forint).

Az év első 9 hónapjában a fedezeti tartalékból nagyjából annyi pénz távozott, amennyit a tagok befizettek. Ennek a 96 milliárd forintnak a fele (48 milliárd forint) volt a nyugdíjkorhatár elérését követő teljesítés, 8,5 milliárd volt kilépés miatti kifizetés, 31,5 milliárd forint pedig a várakozási idő letelte előtti kifizetés.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak működési költségei 7,7 milliárdra rúgnak 2024 első háromnegyed évében. A már befektetett nyugdíjpénztári vagyon idén 213,6 milliárd forint bruttó hozamot termelt, a költségek levonása után ebből 185 milliárd jelent meg a kasszatagoknál. Utóbbi egyébként elmarad a tavalyi első 3 negyedéves 209 milliárd forinttól.

Mindezek alapján szeptember végén 2 164 milliárd forint pihent az önyp-portfóliókban, 65 milliárd forinttal több, mint június végén. A teljes vagyon idén 204 milliárd forinttal emelkedett, együtt számolva a befizetéseket és a megtermelt hozamot. 

Továbbra is magas az állampapír kitettség a portfóliókban, a 952 milliárd forintos állampapír állomány a teljes vagyon 44 százalékát teszi ki. Részvényekben továbbra is csak szerény összeg pihen, 210 milliárd forint, a teljes portfólió 10 százaléka.

Kép: economx

A 952 milliárd forintos állampapír állomány még okozhat fejfájást jövőre: ha beigazolódnak a várakozások és a megtakarítók 14 százaléka feltöri a nyugdíjmegtakarítását, az több mint 300 milliárd forint kivonását jelentené. Egyben azt is, hogy a nyugdíjpénztári portfóliómenedzsereknek el kell adniuk 130-140 milliárd forint értékű magyar államkötvényt (ezek nem lakossági állampapírok), amelyeket vagy a kincstár vásárol vissza, vagy pedig megjelenik a másodpiacon és az intézményi befektetők, illetve a hazai bankok felszívják.

Azt persze nem lehet előre tudni, hogy a 2025 egészében nyitva álló időkaput mikor használják ki az öngondoskodók, az viszont biztos, ha 130-140 milliárd forintnyi magyar államkötvény egyszerre jelenik meg a másodpiacon, az feljebb tornászhatja valamennyivel a hozamokat. 

Abban nincs változás, hogy az öngondoskodók többsége a 45-59 éves korosztályba sorolható, ebbe a halmazba tartozik a pénztártagok több mint fele.

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagsághoz képest nagyon kevesen maradtak a magánnyugdíjpénztári rendszerben, a létszám alig haladja meg az 50 ezer főt. A portfólió alakulásáról csak félév végi adatok érhetők el, amely szerint a két maradék pénztár portfólióiban 320 milliárdnyi vagyon maradt, aminek fele pihen magyar állampapírokban. 

Az egészségpénztári tagok száma a félév végén 1 millió 155 ezer volt. 

A legfontosabb számadatok a szektorról:

  • szeptember végére az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak vagyona meghaladta a 2,2 ezermilliárd forintot;
  • az összesített taglétszám 2,12 millió főt tesz ki;
  • az első három negyedév során a nyugdíjkasszákba gyakorlatilag annyi új megtakarítás érkezett, mint 2017 egészében;
  • az önyp állomány alapján egy pénztártagra már több mint 2 millió forintos átlagos megtakarítás jut.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!