A jelek szerint a nagy amerikai olajcégek részvényeseiben is egyre nagyobb kételyek fogalmazódnak meg a fosszilis üzemanyagok jövőjével kapcsolatban.

Hiába jósolnak az olajipari elemzők hamarosan száz dollár feletti hordónkénti kőolajárat, valamint hiába lát egyre több olyan elemzés napvilágot, amely szerint esetleg a kőolaj iránti globális kereslet csúcsa később jöhet el. Az amerikai olajipari cégek a tavaly megtermelt profit olyan magas hányadát veszik ki a cégekből, amire eddig nem nagyon volt példa a történelemben.

Sőt, hosszú évek óta első ízben a részvényesi kifizetésekre fordított összegek nagysága meghaladja a beruházásokért a szektorban. Mindezt úgy, hogy az elmúlt években általában azokat a vállalatvezetőket dicsérték meg, akik hosszabb távon a kitermelési projektekre fordítottak hatalmas összegeket  – írja összefoglaló elemzésében Bloomberg.

A hírügynökség számításai szerint a 26 legnagyobb olajkitermeléssel foglalkozó amerikai cég összesen kombinálva 128 milliárd dollárnyi osztalékot fizet ki részvényeseinek a tavalyi év után.

Ez 2012 óta a legmagasabb összeg, és mindezt egy olyan évben amikor Joe Biden amerikai elnök felhívást intézett az iparág szereplőihez, hogy növeljék termelésüket a megugró üzemanyagárak jelentette nyomás enyhítése érdekében.

A nagy ellentmondás hátterében az elemzés szerint az állhat, hogy a befektetők aggódnak, a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet 2030-ban tetőzik, így nincs szükség több milliárd dolláros megaprojektekre, amelyek megtérülése évtizedekben mérhető.

Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy az olajfinomítók és a földgáz tüzelésű erőművek az őket ellátó kutakkal együtt beragadt eszközökké válnak, illetve az elektromos autók, akkumulátorparkok és a megújuló energiaforrások kiszorítják őket.

Mivel a befektetői közösség szkeptikus az eszközök megtérülése és az energiaárak tartósságát illetően, a részvényesek inkább visszavásárlásokon és osztalékon keresztül kiszedik az iparágból a pénzt és azt máshol fektetik be. A vállalatoknak reagálniuk kell a részvényesek igényére – mondta John Arnold árupiaci szakértő.

Az olajipari cégek részvény-visszavásárlásai jelentősen hozzájárultak ahhoz hogy 2023 első hónapjában az amerikai cégeknél a sajátrészvény-vásárlásra költött összeg a háromszorosára, 132 milliárd dollárra nőtt tavaly óta. A történelem során sosem költöttek még januárban ekkora összegeket ilyen célokra amerikai tőzsdei cégek, ennek felét egyedül a Chevron adta 75 milliárdos programjával.

Erre egyébként a Fehér Ház is reagált, és jelezték, jobban örülnének hogyha ezt az összeget az energiaellátás bővítésére fordítanák. Idén egyébként hatályba lép a részvény visszavásárlásokra kirótt egy százalékos különadó is az Egyesült Államokban. Ez már olyan öreg részvénypiac rókánál, mint Warren Bufett is kiverte a biztosítékot és komolyan kritizálta a lépést.

Már rövid távon gond lehet ebből

A legnagyobb amerikai olajcégek vezetői azonban a jelek szerint elkötelezték magukat a befektetők akarata mellett, erről tanúskodnak a negyedik negyedéves jelentésekhez csatolt kommentárok és üzleti tervek is, és erre ráerősíthetett az olajár nyár közepe óta tartó 36 százalékos zuhanása is.

Most már ragaszkodnak ahhoz, hogy az osztalékok és a visszavásárlások finanszírozása elsőbbséget élvezzen a további beruházásokkal szemben. Ez akár már néhány hónapon belül problémát jelenthet, ha kínai kereslet a Covid utáni újranyitás miatt felgyorsul, és a globális üzemanyag-fogyasztás történelmi csúcsot ér el.

Az Egyesült Államok kulcsfontosságú a globális nyersolajellátás szempontjából, nem csak azért, mert a világ legnagyobb olajtermelője. Palaolaj készletét sokkal gyorsabban lehet kiaknázni, mint a hagyományos tározókat, ami azt jelenti, hogy az ágazat egyedülállóan alkalmas arra, hogy reagáljon az áremelkedésekre.

Ám mivel a visszavásárlások és az osztalékok egyre több pénzt vonnak el a szektortól, ezért a palaolaj többé már nem a globális olajkészletek jokere.

A Bloomberg által összegyűjtött adatok szerint 2022-ben a palaolaj kitermeléssel foglalkozó cégek cash-flowjuk mindössze 35 százalékát fektették újra fúrásokba és egyéb, a készletek növelését célzó erőfeszítésekbe, szemben a 2011-2017-es időszak több mint 100 százalékával.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!