Egy nappal a brit választások előtt az angol font euróval szembeni árfolyama - néhány napnyi mérsékelt erősödés után - 1,14 eurón zárt. Míg április 18-án, mikor Theresa May miniszterelnök bejelentette, hogy előrehozott választásokat ír ki a kormány parlamenti többségének bebiztosítására még 1,19 eurón állt az árfolyam.
Azóta viszont hullámvasútra ült a brit valuta. Május közepéig nagyjából tartotta az árfolyamot, keveset emelkedett, mert May erősödése gyorsabb brexit-tárgyalásokat vetített előre. Utána viszont lassan esni kezdett a főbb valutákkal, valamint a forinttal szemben is. Április 18-án még 375,1 forint volt a záróárfolyam, kedden pedig már csak 352,8. Összehasonlításképp, tavaly június 23-án a brexit referendum napján még 410,1 forintért váltották.
Az elmúlt másfél hónapban a font pályája követte a közvélemény-kutatók előrejelzéseit a csütörtöki választásról. A szavazás kihirdetésekor a Munkáspárt padlón volt, a tagság a pártelnök Jeremy Corbyn fejét követelte. A legtöbb mérés 17-22 pontra jelezte a Konzervatív Párt (toryk) előnyét. Vagyis May abban a hiszemben vághatott bele a kampányba, hogy valóban erős parlamenti többséggel (a jelenlegi 4 fős többség helyett akár 7-15 székkel) a háta mögött vághat bele az EU-val a brexit tárgyalásokba. Mellette leszámolhat a legnagyobb baloldali erővel, és a konzervatívok brexit-ellenző képviselőit is kigolyózhatta volna a pártból.
Érik a tory-pokalipszis?
A legfrissebb kutatások viszont nem tartják kizártnak, hogy óriási öngól lehet a választás. Akár koalíciós válság jöhet az Egyesült Királyságban: se a jobboldali pártok, se a baloldal nem tud önállóan kormányt alakítani, ki kellene egyezni az országtól elszakadni vágyó Skót Nemzeti Párttal (SNP). A Munkáspárt szárnyalása már múlt héten megkezdődött, de a YouGov cég becslése alapján a toryk a jelenlegi 330 helyett 304 helyet nyerhetnek meg, a Munkáspárt pedig 232 helyett 266 mandátumot is szerezhet. Az abszolút többséghez legalább 324 képviselő kell.
Azonban a mérés még az előtt készült, hogy szombaton Londonban terrortámadást követtek el, melyben nyolc ember meghalt. Ez egy hónapon belül a második merénylet volt, május végén 22 embert ölt meg egy önrobbantó terrorista egy manchesteri koncerten. A szélsőséges dzsihadisták által elkövetett támadások általában a rendpárti retorikát folytató pártok erősödését hozzák.
Kísértő múlt
Az elmúlt napok eseményei mégis inkább a Munkáspárt szavazóit rázhatták fel: korábban May belügyminiszterként 19 ezer fővel építette le a rendőrség állományát, az elmúlt évben pedig már kormányfőként - részben a gyenge font és a brexit okozta gazdasági megingás miatt - "megvágta" a fegyveres szervezetek költségvetését - igaz, 1500 rendőrt átképeztetett terrorelhárítási munkákra.
Corbyn pedig megragadta a lehetőséget és lemondásra szólította fel Mayt. Míg a konzervatív politikus arról beszélt, hogy a szabadságjogok megnyirbálásával tenne rendet: könnyebbé tenné a kiutasításokat, jobban kontroll alá vonná az internetes tartalmakat. A kérdés az, hogy a brit választók elhiszik-e a Munkáspártnak, hogy növelni fogja a biztonsági erők költségvetését, vagy akarják-e a kormány jogköreit szélesíteni.
Hasonló helyzet alakult ki Franciaországban is az elnökválasztás előtt: április 21-én egy terrorista megölt egy rendőrt a párizsi Diadalívnél. Emmanuel Macron baloldali-centrista jelölt mégis mindkét fordulót megnyerte, a szélsőjobboldali Marine Le Pen nem tudott győzni.
Jobb az elővigyázatosság
Igaz, a brit közvélemény-kutatásokban nem lehet vakon megbízni: az elmúlt években az előrejelzéseknek nem egyszer az ellenkezője valósult meg. A 2015-ös választásokon szűk munkáspárti győzelmet jósoltak, ebből lett az, hogy a toryk koalíciós partnerek nélkül, egyedül abszolút többséget szereztek.
Ugyanígy félremérték a brexitet is: átlagosan 55-45 százalék arányban a maradáspártiaknak adták a győzelmet. A végeredmény viszont 51,89 százalékos távozáspárti győzelem lett.
A kritikák miatt a kutatócégek ugyan újragondolták a mintavételt és a metodikát. A YouGov cég például naponta 7 ezer interjút készít a választókkal, amelyeket a választói körzetekre bontva elemeznek. (A brit választási rendszer sajátossága ugyanis, hogy nincsenek listás mandátumok, az egyéni győztesek kerülnek be a törvényhozás alsóházába.)
A piacok már áraztak
Csütörtökön várhatóan csak késő este, az első exit pollok és a biztosabb eredmények közlésekor indulhat el megint a lavina vagy az árfolyam-emelkedés.
Az elmúlt hetek gyenge erősödése alapján az látszik, hogy a piacok ugyan bíznak a Konzervatív Párt és Theresa May győzelmében, ám nem veszik biztosra. Viszont kisebb kockázat erre játszani, mint arra, hogy hatalomra kerül a Munkáspárt. A Financial Times cikke szerint pedig bármilyen konzervatív abszolút többségtől eltérő eredmény azt hozná magával, hogy újra nagyot gyengülhet a font.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!