Donald Trump belerúgott egy méhkasba és minden felbolydult, amikor kétszer egymás után is belenyúlt a világ egyik legalapvetőbb terméke, az alumínium piacába. Kezdte ezt először merkantilista lépésével, hogy importvámot vezetett be az Egyesült Államokba vitt acél mellett erre a fémre is, majd április elején Oroszországot büntetve tiltólistára helyezte a RusAl nevű óriásvállalatot és annak tulajdonosát, Oleg Gyeripaszka orosz oligarchát.

A piac megingása most jól rávilágít arra, hogy az alumínium-termelés mennyire centralizálódott, és hogy mekkora szükség is van a fém különböző változataira a különböző ipari szegmensekben: használják a repülőgép- és autógyártástól kezdve, az építőipari állványozáson át egészen az elektronikáig. Miközben a termelést és a különböző termékeket kevés cég végzi a világon, amelyek ráadásul jobban egymásra vannak utalva, mint amennyire a Samsung és az Apple függ egymás szabadalmaitól.

Kapcsolódó

Az alumínium előállítása több fázisból áll, amelyeket jellemzően különböző vállalatok végeznek. Az egész indul a bauxitbányászattól, majd jön az alumínium-oxid kiválasztása az ércből, majd elkészülnek az alumíniumöntvények, ezekből pedig a késztermékek. A probléma pedig most az, hogy a RusAl nemcsak az alumíniumtömbök előállításában az egyik legnagyobb piaci szereplő, de rengeteg kitermelőhelyen és timföldgyárban van érdekeltsége, így sok feldolgozónak, vagy kohónak a beszállítója.

Így pedig egy "róka fogta csuka" helyzet alakult ki: a világon körülbelül 58 millió tonna alumíniumot termelnek, és ebből hiába 38 millió tonna Kína részesedése, Oroszországé pedig ennek alig a tíz százaléka, a RusAl köztes pozíciója miatt a fél ipar tiltólistára került és nem exportálhat az Egyesült Államokba.

Nincs, aki átvegye a helyét

A RusAl mögé beállt az orosz állam: Vlagyimir Putyin elnök személyesen jelentette ki, hogy hitelezik a céget, nehogy csődbe menjen. De a piacokat ez semennyire nem hatotta meg. Két nappal azután, hogy Donald Trump bejelentette, hogy tiltólistára teszik, az egyik legnagyobb partnere már kihátrált mögüle.

A Glencore akkori bejelentése szerint nem kívánja végrehajtani azt a részvénycserés megoldást, amelyben a Rusalban meglévő részesedését Gyeripaszka Londonban bevezetett En+ részvényekre váltotta volna. Eközben Ivan Glasenberg, a Rusal igazgatóságába a Glencore által delegált tag bejelentette lemondását. Annak jeleként, hogy a szankciók hatásai még komolyabb hatással lehetnek a globális nyersanyagpiacokra, a svájci székhelyű Glencore közölte azt is, hogy a Rusallal meglévő többi szerződését is felülvizsgálta. A cégnek jelenleg egy több évre szóló keretmegállapodása van a Rusaltól származó fémalapanyagok megvásárlására, ez a megállapodás tavaly 2,4 milliárd ért - ahogy arról korábban lapunk beszámolt.

Viszont nem igazán lehet kire cserélni az orosz óriást. A világ második legnagyobb szereplője a Rio Tinto még arról írt az idei első negyedéves jelentésében, hogy bővítheti a kibocsátott mennyiségét, függvényében az oroszokra kivetett szankcióktól. Szerdán viszont már azt közölték, hogy lefelé kell kiigazítaniuk a termelésüket, mert az egymásra utaltság miatt nehezebben tudnak termelni - írja a Reuters.

Ez abból a szempontból rossz hír, hogy a világ eleve Rio Tinto növekvő termelésével számolt: az Euronews szerint idén március végéig 80,3 millió tonnát szállított, szemben a tavalyi időszak 76,7 millió tonnájával. Vagyis bővüléssel terveztek az alumíniumfelhasználók, főként úgy, hogy az év elején szóba sem kerültek még a Szkripal-ügy miatti szankciók.

De az összefonódás számos európai céget is padlóra küldhet: a Bloomberg arról ír, hogy itteni cégvezetők is felszólaltak a szankciók ellen. Svéd, ír, francia és német kohók, timföld-leválasztók és bányák is hatalmasat bukhatnak. A dunkirki üzem működése pedig brutális érvágás lenne a BMW AG-nek, és a Daimlernek, hogy csak a nagyobb megbízókat említsük.

Már brutális a drágulás

Szerdán az alumínium tonnánkénti ára a londoni tőzsdén hétéves csúcsra ért: délre már elérte a 2490 dolláros árfolyamot, legutoljára 2011 augusztusában kereskedtek ennyire drágán a fémért, akkor 2489 dollárba került. A Reuters elemzése szerint az április 6-i bejelentés óta bekövetkezett 25 százalékos drágulás nem állhat meg a közel jövőben. A Bloomberg pedig arról ír, hogy a Goldman Sachs rövidtávú előrejelzése szerint a 2800-3000 dolláros tonnánkénti ársávban marad a termék.

Mivel az alumínium felhalmozási termék, és jelenleg olyan szállítmányok hajóznak a tengeren, amelyeket már hónapokkal, vagy évekkel ezelőtt kifizettek, egyelőre nem kell attól tartani, hogy rövid távon a háztartásokba gyűrűzne a drágulás. Azonban az év második felében, már akár a dobozos üdítők, vagy sörök ára is emelkedhet. Ugyanez történhet a konzerv élelmiszerekkel, az épület állványzatokkal, vagy a vezetékekkel.

A fotó forrása: AFP Photo.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!