Összeomlott a török líra, nem tartják tovább lélegeztetőgépen

Közel 10 éve került gyengülő trendbe a török fizetőeszköz, ezen belül voltak rövidebb stabil időszakok, és voltak hevesebb zuhanások is az árfolyamban. A most lezajlott elnökválasztás előtt nagyjából egy hónapra stabilizálták az árfolyamot, a CNN szerint ez csak úgy volt lehetséges, hogy a török jegybank devizatartalékait elégetve vásárolta a lírát.

Elengedték

Az árfolyam 21,50 volt az euróhoz képest, azonban az elnökválasztás eredményének kihirdetése után rögtön gyengülni kezdett, ami egyrészt azt mutatja, hogy az árfolyam tartását abbahagyták, a lírát levették a lélegeztetőgépről, politikai okból nem kellett már tartani az árfolyamot, de nem is lehetett volna sokáig, mert hamar kifogytak volna a török devizatartalékok.

Az árfolyam nagyjából egy hét alatt eurónként 23 líráig módosult, azonban kedden délután szabadesésbe váltott, szabadesésbe váltott, és csak az eurónkénti 25 lírás szint közelében fékeződött a zuhanás üteme. Az év eleji kezdőértékhez képest összesen már 25 százalékos a gyengülés, az elmúlt nagyjából 10 évben pedig tizedére csökkent a török deviza értéke.

Csak az elnöknek jött be

Ez mutatja, hogy az elmúlt 10 évben olyan gazdaságpolitika volt érvényben, amely a gazdasági növekedést akarta mindenáron erőltetni, ezért fedezetlen pénzkibocsátás zajlott, folyamatosan nagy és finanszírozhatatlan költségvetési hiánnyal, a fizetési mérleg felbomlásával és magas inflációval, még azokban az években is, amikor a fejlett világ a túl alacsony infláció miatt aggódott.

A gazdaságpolitika része volt az is, hogy a jegybanknak nem engedték, hogy kamatemeléssel hűtse az inflációt és árfolyamzuhanást: a 85 százalékon tetőző infláció mellett egyszámjegyű jegybanki alapkamat volt érvényben. Az immár 20 éve először miniszterelnökként, majd elnökként hatalmon lévő Recep Tayyip Erdogan számára kifizetődő volt a gazdaságpolitika, hisz hatalmát meg tudta tartani újabb 5 évre.

A gazdaság azonban csak elméletben növekedett, a valóságban a török jövedelmek euróban nagyot csökkentek 10 év alatt. Míg a múlt évtized közepén még egy lényegében egy szinten volt a magyar és a török nettó átlagbér, nálunk az adat most már 1000 euró fölött van, míg a török szint a 450 eurót sem éri el.

Új emberek, új gazdaságpolitika

Az eddigi gazdaságpolitika tovább nem tartható fenn, és ezzel úgy tűnik, az elnök is tisztában van, a felálló kormány összetétele is változásokat vetít előre. A pénzügyminiszter Mehmet Simsek lett, aki korábban miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltött már, a külföldi befektetők körében jó hírnévnek örvend, és most meg is hirdette, hogy a gazdaságpolitikának vissza kell térnie a racionális alapokra.

Egyúttal új jegybankelnök is érkezik Hafize Gaye Erkan személyében, akinek komoly amerikai munkatapasztalatai vannak. Erdogan elnök most az észszerűbb gazdaságpolitika felé igyekszik fordulni, ennek során szeretnék, ha a külföldi befektetők bizalma is visszatérne. A líra zuhanása valószínűleg az új gazdaságpolitika fájdalmas, de elengedhetetlen része: hagyni kell, hogy megtalálja egyensúlyi árfolyamát, ahol az érvényben lévő tőkekorlátozások is feloldhatók.

Nehéz feladat, lesz-e kitartás?

Ezt követően elkerülhetetlen az államháztartás egyensúlyba hozatala, és ez az, ami már nehezebb, ráadásul időigényes, amíg a jelenlegi helyzetből stabilizálódni tud a gazdaság, lecsökken az infláció, és megáll a líra értékvesztése. A múltban is előfordult már, hogy Erdogan meghirdette a stabil, hagyományos gazdaságpolitikát, de aztán elfordult tőle.

A befektetők ezért most óvatosak, szeretnék látni, hogy ezúttal tartósabb lesz az új irányvonal. Az első, látványos lépés a líra árfolyamának szabadon engedése, és ez a sokáig tartó, a gazdaság fundamentumainak és a piaci erőknek ellentmondó jegybanki árfolyamerősítés után érthető, hogy nagy robajjal zajlik.