Elképesztő mértékben estek vissza az osztalékfizetések a tőzsdei cégeknél tavaly, a koronavírus járvány következtében 12,2 százalékkal kevesebb, összesen 1,26 billió dollárt osztottak ki ilyen formában részvényeseik között  - derül ki a Janus Henderson alapkezelő cég legújabb Global Dividend Index nevű negyedéves elemzéséből.

A világjárvány következtében elrendelt lezárások miatt visszaeső üzleti aktivitás következtében, esetenként a szabályozói előírások miatt összesen 220 milliárd dollárral vágta meg a tavalyi harmadik és negyedik negyedévben a piaci kapitalizáció alapján a legnagyobb 1200 cég a kifizetéseit világszerte. Április és december között 965,2 milliárd dollárt fordítottak ilyen célra.

Európában és Nagy-Britanniában a legnagyobb a fájdalom

Az osztalékcsökkentések mértéke az Egyesült Királyságban és Európában volt a legnagyobb, ez a két régió volt felelős a kifizetések csökkenésének feléért globálisan. Az ok egyértelmű, a brit és az európai bankfelügyelet ugyanis tavaly jelentősen korlátozta a válságra való tekintettel a pénzügyi vállalkozások, bankok által kifizethető összegeket. Attól tartottak ugyanis, hogy ha egyszer kifutnak a gazdasági támogatások és fizetési moratóriumok, akkor a recesszió miatt komoly csődhullám rázza majd meg a gazdaságot, s ez a nem fizető hitelek számának drasztikus emelkedéséhet vezethet. Ez viszont a bankok tőkehelyzetét veszélyezteti, amit viszont rendkívüli intézkedésekkel javítottak.

A brit felügyelet már decemberben elkezdett lazítani a korlátozásokon, aminek hatására az ország bankjai már meg is kezdték a kifizetéseket. Az Európai Központi Bank viszont egyelőre úgy tűnik, a korlátozást szeptember végéig szeretné fenntartani.

Ezzel szemben az osztalékok nem nagyon érezték meg a válságot az Egyesült Államokban, ott 2,6 százalékkal még emelkedett is a tőzsdei cégek által ilyen célokra fordított összegek nagysága. A vagyonkezelő cég szerint az amerikai cégek osztalékainak ellenállósága egyrészt annak köszönhető, hogy az amerikai felügyelet megengedőbb volt a bankokkal szemben, valamint annak, hogy az amerikai tőzsdei cégek inkább a részvény-visszavásárlási programjaikat pihentették, ha óvni akarták készpénzállományukat. Ausztráliában az európai és brit helyzethez hasonlóan szintén visszaestek a kifizetések, ugyanakkor jól szerepeltek a kínai, hongkongi és svájci tőzsdei cégek.

Az osztalékcsökkenés mértéke egyébként a CNBC tudósítása szerint alacsonyabb maradt, mint amit a cég szakértői tavaly a harmadik negyedév végén előre jeleztek, azaz a vártnál kisebb volt a visszaesés amely végül 14 százalék lett az utolsó három hónapban. Ebben segített az is, hogy olyan cégek, mint például az orosz Sberbank és a német Volskwagen teljes egészében kiosztották a járvány miatt korábban visszatartott osztalékot, de az is hozzájárult ehhez, hogy jónéhány cég, mint például a francia Essilor legalább egy részét odaadta a részvényeknek.

Olyan, mintha egy komoly recesszió idején

Minden nyolcadik cég teljesen törölte ezzel együtt is kifizetését tavaly, s minden ötödik csökkentette. Ugyanakkor a tőzsdei társaságok kétharmadánál nőtt a részvényeseknek kifizetett juttatások értéke - írja az elemzés.

Az osztalékcsökkentésben és törlésben az élen az iparvállalatok jártak összesen 88 millió dollárral, ez háromszor annyi, mint amennyivel az olajipari cégek visszafogták saját osztalékfizetésüket, pedig utóbbiakat jóval drasztikusabban érintette az olajár összeomlása.

A Janus Henderson elemzői szerint az osztalékok visszaesésének mértéke tavaly megfelelt annak, mint amit rendszerint egy súlyos recesszió idején lehet tapasztalni. Osztalékszempontból egyébként 2021 első negyedévét még gyengének várják, az év első felében visszaeséssel számolnak éves összehasonlításban, ha nem is olyan súlyossal, mint a tavalyi harmadik és negyedik negyedévben. Az alapkezelő legoptimistább forgatókönyve szerint idén összességében 5 százalékkal emelkedhet az osztalékfizetések összesített nagysága, 1,32 billó dollárra.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!