Ellentmondás alakult ki a német gazdaság javuló teljesítménye és a hosszú futamidejű állampapírok hozama között - kezdi az elmúlt napok már-már pánikszerűnek tűnő kötvényeladásainak hátterét elemző cikkét a Wall Street Journal. A GDP kitartóan bővül, a munkanélküliség a két német állam egyesítése óta a legalacsonyabb szinten van, a bérek és az árak megmozdultak felfelé, miközben a legendás tízéves kötvény hozama mindössze néhány tized százalék.
Ha folytatódik a növekedés, akkor ez a petit hozam igencsak soványnak fog bizonyulni a befektetők szemében. Ezért aztán valamelyik oldalnak "meg kell adnia magát". Talán a bővülés erőtlenedik el vagy a befektetők inkább a kockázatokra figyelnek. Az utóbbiak közé tartozik a megoldatlan görög válság, vagy az, hogy az eurózóna gazdaságát csak az Európai Központi Bank monetáris enyhítése tolja előre. Ha ezt teszik, akkor ragaszkodni fognak a biztonságos bundokhoz. Ha nem, akkor méretes eladási hullám indulhat, mert az infláció semmi perc alatt lehagyhatja a kötvényhozamokat.
Vége az egyensúlynak?
Köszönhetően exportorientáltságának és annak, hogy kivitel jelentős része luxuscikk, elsősorban luxusautó, a német gazdaság jól át tudta vészelni a válság utáni időket. Az egy évtizede végrehajtott munkaerő-piaci reform, amely lazította a foglalkoztatás feltételeit, fékezi a béremelkedéseket, amivel javítja a gazdaság versenyképességét. Ráadásul a Dél- és Kelet-Közép-Európából érkezett munkavállalók hozzájárultak ahhoz, hogy erős maradjon a munkaerő-piaci verseny.
A dolgok azonban változóban vannak. A spanyol gazdaság kezd magához térni és mintha a francia is padlót fogott volna végre. Kelet-Közép-Európa - a németek egyik fő exportpiaca - egészen jól muzsikál. Ez biztosan hozzájárult ahhoz, hogy a legutóbbi béralkuban a gépipari munkavállalók 3,4 százalékos bérnövekedést alkudtak ki. Ez nem rossz a 0,3 százalékos éves inflációs rátával összevetve. Ráadásul az utóbbi is emelkedést mutat ahhoz képest, hogy nemrégen még 0,4 százalékkal csökkentek az árak.
Nulla profit
Ezzel az inflációs rátával a tízéves német kötvény már nulla reálhozamot hoz a birtoklóinak. Eközben az ECB pénznyomtatása ide-odarángathatja a befektetőket, hiszen emiatt megugrottak az inflációs várakozások, ám a pénzbőség erősíti a bundok keresletét is, ami tartósan alacsonyan tarthatja a hozamukat. Ilyen körülmények között a "boldog békeidőkben", azaz a 2008-2009-es pénzügyi válság előtt, már rég elhúztak volna a befektetők az államkötvények piacáról, ami megdobta volna a hozamokat.
Az elmúlt héten kezdődött eladási hullám talán már ennek jele, ugyanakkor az elemzők inkább hullámzást várnak a piacon, mivel maradtak azért bőven olyan tényezők is, amelyek továbbra is erősítik az állampapírok keresletét. Az egyik a bankszabályozás megszigorítása a válság előttihez képest, amely több biztonságos értékpapír tartására kötelezi a pénzintézeteket. Emiatt nagyobb vásárlók a kötvénypiacon, mint korábban.
Euró, euró, euró
A tutinak tartott német bundok megtartása mellett szólnak az euró jövőjével kapcsolatos, nem szűnő találgatástok. Rövid távon itt a nagy kérdés: kiszorul-e Görögország az eurózónából, ha fizetésképtelenné válik? Hosszabb távon azt találgatják a szakértők, hogy működhet-e a monetáris unió a tagjainak szoros költségvetési együttműködése, egy föderális európai kormány létrejötte nélkül?
Az ECB képes lehet öt éven át életben tartani az övezetet enélkül is, de egy további évtizedig...? Ha végül szétesne az eurózóna, akkor azok járnának jól, akiknek német eszközök vannak a kezükben, nem pedig valamelyik dél-európai ország értékpapírjai.
Más kérdés, hogy mennyire érdeklik a befektetőket az ilyen hosszabb távú kockázatot? Mennyire hajlandóak lefagyasztani a pénzüket valami olyasmi miatt, ami sok év múlva okozhat fejfájást, ha egyáltalán gondot fog okozni? A német kötvények piacán megindult eladási hullám - amely az április közepi 0,05 százalékról 0,5 százalék fölé nyomta a tízéves bund hozamát - arra utal, hogy elérkeztek a türelmük határára. Ha az eurózóna iránti befektetői bizalom is erősödni fog, az még nagyobb eladási hullámot indíthat el a német államkötvények piacán.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!