A tőzsdén jegyzett alapokban kezelt vagyon nagysága idén első ízben haladta meg a passzív indexkövető alapokban kezeltét. Mindkettő, a befektetésekről gyakorlatilag automatikus mechanizmusokkal döntő befektetési forma hatalmasat profitált a befektetési termékekbe ömlő pénzekből, s a bennük kezelt vagyon nagysága a történelem során első ízben lépte át a 15 billió dollárt - írja a Financial Times az Investment Company Institute adataira hivatkozva.

Ráadásul mostanra a tőzsdén jegyzett alapok vagyona az ETFGI nevű tanácsadó cég számításai szerint meghaladhatta a passzívan kezelt indexkövető alapokét. Az ETF-ekben mostanra már 8,33 billió dollárra emelkedhetett az év végi 7,71 billióról, a passzív indexkövető alapokban év végén 7,76 billió dollár volt.

Kapcsolódó

Gyorsan sok pénz, azonnal hozzáférhetően

A lap által megkérdezett szakértők szerint a trend jól mutatja, hogy a befektetők között egyre inkább divattá válik teljes befektetési stratégiákat csupán tőzsdén jegyzett alapokra építeni. Egyre többen választják ezt a hagyományos indexkövető alapok helyett is - mondta a lapnak a befektetési alapok elemzésével foglalkozó CFRA szakértője.

A klasszikus amerikai passzív befektetési alapok csak az adott kereskedési napok végén fogadnak el új összegeket befektetési céllal, s a nap végén lehetséges azokat visszaváltani és kivenni belőlük a pénzt. Eközben az ETF-ekkel nap közben is lehet kereskedni a részvényekhez hasonlóan, s így a befektetők akár napon belül is ki és beszállhatnak az adott alapba.

A lap szerint a tavaly márciusi nagy piaci ingadozások ellenére az ETF-ek népszerűsége nem csappant meg, s azokon belül is az elmúlt időszakban furcsa módon az érdeklődés egyre inkább a kötvényalapú ETF-ek felé kezdett el növekedni. Rerkordösszegű beáramlásokat lehetett tapasztalni az elmúlt negyedévekben, s ezek jó része ETF-ekbe ment - mondta a Bernstein nevű vagyonkezelő cég stratégája a lapnak. Szerinte a passzív befektetési formák népszerűségét elsősorban az adja, hogy az emberek minél alacsonyabb költségek mellett szeretnének befektetni, s ebből a szempontból a passzív alapok előnyben vannak. Ráadásul az Egyesült Államokban az ETF-ek besorolása adózási szempontból is kedvezőbb, mint a hagyományos befektetési alapoké.

Tartanak a kockázatoktól

Persze vannak, akik veszélyesnek látják az ETF-ek térnyerését, a napon belüli adásvétel lehetősége ugyanis azt is jelenti, hogy a befektetők esetenként túl sokat kereskednek velük, illetve növelhetik az árfolyamok ingadozásának hevességét.

Maga Jack Bogle, a passzív befektetési alapok úttörőjének számító Vanguard megalapítója is kezdetben elég ellenséges volt az ETF-ekkel szemben, s nem nézte jó szemmel, amikor cége nyugdíjazása után beszállt az iparágba. Halála előtt azonban elismerte, az ETF-ek nem csak az indexkövetést változtatták meg, de a befektetési iparág egészét.

Mások szerint az ETF-ek veszélye abban rejlik, hogy bármilyen terméket beléjük lehet csomagolni, olyanokét is, amelyek egyébként hétköznapi befektetők számára elérhetetlenek lennének, nem véletlenül, hanem azért, mert annak kockázatival nincsenek tisztában. Az elmúlt években egyébként különösen a magánbefektetők körében váltak igen népszerűvé a nagy tőkeáttételt biztosító ETF-ek. Ez utóbbiakban kezelt tőke nagysága jellemzően 50 és 70 milliárd dollár között ingadozott az elmúlt évtizedben, azonban most márciusra már 135 milliárd dollárra ugrott.

Ugyanakkor a képhez hozzátartozik, hogy a nyilvánosan elérhető indexkövető alapok nem fedik le az összes indexkövető portfóliót. Globálisan elképesztően sok pénzt fektetnek be passzívan, indexkövető metodikával, sok nagy állami vagyonalap is így jár el. A Blackrock becslései szerint világszerte összesen további 6,8 billió dollár van befektetve ilyen konstrukciókban, a nyilvánosság számára nem hozzáférhető módon. Az FT becslései szerint így összesen jelenleg nagyjából 25 billiónyi befektetett dollár sorsáról döntenek passzív stratégiák keretében.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!