A Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma előtt ma kezdődött Gagyi Pálffy Attila pere a magyar állam ellen, amelyben a felperes (100 ezer forint címletértékű kárpótlási jegy tulajdonosa) azért kér kártérítést, mert az állam 2006 decembere ( a legutóbbi Mol-részvénycsere) óta nem biztosít kínálatot a kárpótlási jegyek felhasználására. Mint ismeretes, a kilencvenes évek elején kárpótlási törvény alapján a szabadságuktól, életüktől, vagyonuktól megfosztott emberek vagy azok örökösei ( összesen mintegy másfél millióan) több mint 200 milliárd forint értékben kaptak kárpótlási jegyet, amelyet bizonyos esetekben földárveréseknél, állami ingatlan lakó általi megvételénél, de leginkább állami társaságok privatizációjánál lehetett fölhasználni. A tőzsdére eljutott nagy cégek szinte mindegyikénél volt lehetőség a kárpótlási jegyek felhasználására, de ahogy ezek elfogytak, illetve leállt a privatizáció, úgy apadtak el a felhasználási lehetőségek. A kárpótlási jegyet 1992 december 1-jén vezették be a tőzsdére, ám az utóbbi hét évben alig volt forgalma, ami - felhasználási lehetőség híján - nem mondható meglepőnek.
A jegytulajdonos úgy véli, a kárpótlási törvény folyamatos teljesítési kötelezettséget ír elő az állam számára, amit az elmulasztott, ezért kéri - 100 jegyre - a jegyek névértékét (1742 forint) és annak a legutolsó jegycsere befejezésétől - vagyis a mulasztás kezdetétől - számított törvényes kamatát. (A jegy címletértéke csak 1994 végéig kamatozott, így maradt a névérték 1742 forint, mivel a törvényalkotó eleve ideiglenesnek szánta a különös pénzügyi eszközt.)
A beadvány kiemelte, hogy az alperes 2010 óta többszöri felszólítás ellenére sem teljesített, a felperes sem a kárpótlási hivatal jogutódjaként szereplő KIM Igazságügyi Hivataltól, sem a privatizációt korábban lebonyolító MNV Zrt.-től, sem az azt felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM) nem kapott érdemi választ. Legfeljebb azt tudhatta meg az ÁKK-tól, hogy a kárpótlási jegyek nem számítanak bele az államadóssági statisztikákba, amely azért meglepő, mert mégiscsak egy állami kötelezettségvállalást megtestesítő, tőzsdén forgó papírról van szó...
NFM: rendezik majd a kárpótlási jegy ügyét
A tárgyalás során az NFM jogi képviselője utalt arra, hogy a kárpótlási jegy ügyében általános rendezés készül, a felek végül közösen halasztást kértek. A felperes elmondta, október végéig hajlandó várni.
A per előtti napon egyébként régen nem látott forgalma volt a BÉT-en a jegynek, 8 kötésben négyezer darabot vettek meg, 545-ről 648-ra emelve az árat. Ma 639-649 forint között voltak kötések. Meglepő, hogy a jegyek kibocsátója semmiféle tájékoztatást nem tett közzé a perről, még kevésbé az esetleges rendezésre vonatkozó elképzelésekről, holott aligha cáfolható, hogy mindezek kihathatnak a jegy tőzsdei árfolyamára, megítélésére, és az általános tőzsdei szabályok nyilván vonatkoznak az államra is. Információ hiányában pedig óhatatlanul nagyobb a bennfentes kereskedelem veszélye...
(A cikk szerzője rendelkezik kárpótlási jeggyel, de az utóbbi egy évben nem bonyolított le belőle forgalmat.)
Mennyi jegy lehet a piacon?
A kárpótlási jegy az egyetlen olyan, tőzsdére bevezetett instrumentum, amelynek aktuális mennyisége nem állapítható meg egzakt módon. Ugyan a kárpótlási határozattal kiadott jegy mennyisége ismert (mintegy 230 milliárd forint), de nem minden jegyet vettek át, az átvett és külföldre került jegyek közül (főként Izraelben és USA-ban) sok ma is kallódik, ráadásul a felhasználás számai is bizonytalanok (az állami privatizációban 190 milliárdnyi jegyet fogadtak be, beleértve az életjáradékra váltott jegyeket is). A legendák szerint kisebb mennyiségben többszöri felhasználás is előfordulhatott, bár az ezzel kapcsolatos nyomozások a kilencvenes évek végén eredménytelenek maradtak.A kárpótlási hivatal vezetőjének 2010-es becslése szerint 2,5 millió darab (névértéken 4,3 milliárd forint) értékű jegy lehet a piacon. Állítólag ez a mennyiség szerepelt 2010-ben a kormányzati átadás-átvételt rögzítő egyik dokumentumban is. Ez nagyjából megegyezik a Keler-ben tárolt jegyek mennyiségével, ami logikus is, hiszen az egy-két évtizede szekrények mélyén kallódó jegyek aligha számíthatók bele a piaci mennyiségbe.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!