Sokkal kisebb tűzerővel rendelkezik Kína, mint azt a kötvényvásárlásokban reménykedő befektetők gondolják a 3200 milliárd dollárnyi devizatartalékkal rendelkező országról - írja elemzésében a Reuters. A kínai devizatartalék nagy része jelenleg rövidlejáratú, készpénz közeli eszközökben fekszik, hogy segítse a kínai importot és rendelkezésre álljon, ha egy előre nem látható hazai vészhelyzet állna elő, a maradék része pedig hosszú lejáratú eszközökben hever, amit értékesíteni kellene ahhoz, hogy extra európai kötvényvásárlásokba teljen belőle. A hosszabb lejáratú eszközök értékesítése azonban méreténél fogva megingatná a piacot, és pont ellenkező hatást érne el. Így elemzők véleménye szerint Kína évente nem több, mint 80-100 milliárd dollárnak megfelelő extra befektetést tudna végrehajtani az eurózónában.
Összességében hatalmas a kínai devizatartalék, de az Európába ebből évente befektethető összeg ennek töredékét teszi ki - hívja fel a figyelmet Wang Jun, a kínai kormányzathoz közelálló CCIEE pekingi elemzője. A tartalékok meghatározó részét teszik ki az amerikai állampapírok. Kína messze a legnagyobb amerikai kötvénytulajdonos, becslések szerint a tartalékok mintegy 70 százaléka fekszik amerikai kincstárjegyekben, kötvényekben és más dollár alapú eszközökben. Ha ezek piacán nagyobb volumenű eladásokba kezdene, azzal azonnali esést indítana el a piacon. Persze a dollár elmúlt 10 évben tapasztalt 38 százalékos értékvesztését szemlélve ez nem biztos, hogy a legbölcsebb befektetés volt - emeli ki az összefoglaló.
A kormányzatnak emellett tartalékolnia is kell devizakészletéről, hogy segíteni tudja bankszektorát, ha az önkormányzatoknak és az ingatlanszektornak nyújtott hitelek nagyobb arányban kezdenének el problémássá válni. Kína 2003 és 2008 között 80 milliárd dollárt pumpált nagy állami bankjaiba, hogy segítse őket rendbe tenni problémás mérlegeiket - emeli ki az anyag.
Eközben a kínai külkereskedelmi mérleg többlete szépen lassan csökkenésnek indult, ahogy a kínai gazdaságban lassan csökkenésnek indult az export túlsúlya. Az import 28,7 százalékkal emelkedett éves szinten októberben, s a 17 milliárd dolláros külkereskedelmi többlet jelentősen elmaradt az elemzők által várt 24,9 milliárd dolláros nagyságtól.
Peking jelenleg is a devizatartalékok mintegy negyedét euró alapú eszközökben tartja. Ha az arány változatlan marad, akkor 117,5 milliárd dollárnyi euróeszköz vásárláshoz 470 milliárd dollárral kéne nőnie idén a devizatartalékoknak. Nagyjából ennyire tippelik egyébként az idén és jövőre eurókötvények vásárlására szánt összeget szakértők, de ezen felül további vásárlásokra nem számítanak kínai oldalról.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!