Részvényenként 32 szaúdi riálban, azaz 8,53 dollárban határozták meg a kibocsátási árfolyamát a Saudi Aramco nevű állami olajvállalatnak a társaság első nyilvános részvénykibocsátása során. A tranzakcióban összesen 25,6 milliárd dollárért adtak el részvényeket, ezzel ez lett minden idők eddigi legnagyobb értékű tőzsdei bevezetést megelőző részvényeladása. Az eddigi rekorder az Alibaba 2014-es, 25 milliárd dollár értékű kibocsátása volt.

A részvényeket a helyi, szaúd-arábiai tőzsdére vezetik majd be. A részvényeladás az egyik stratégiailag fontos eleme volt a Mohammed bin Salman koronaherceg tervének, amellyel 2030-ig alapvetően szeretné megváltoztatni az ország gazdaságát - írja összefoglalójában a CNBC. Az árazásról szóló bejelentést megelőzően mintegy egy hétig tartott a kibocsátáshoz kapcsolódó roadshow, amelyen elsősorban közel-keleti országokban mutatták be a céget befektetőknek. A kibocsátásban segédkező bankok adatai szerint az értékesítésre felajánlott részvénymennyiséget háromszorosan jegyezték túl, összesen 50,4 milliárd dollár értékben érkeztek vételi ajánlatok.

Az Aramco korábbi közlése szerint részvényeinek fél százalékát állt szándékában magánszemélyeknek eladni és egy százalékot szánt az intézményi értékesítésre. Ez utóbbi 2 milliárd részvényt jelentett volna, erre érkezett 5,9 milliárdnyi vételi igény.

A kibocsátási ár az előzetesen meghatározott ársáv tetején alakult ki, ezzel a cég piaci kapitalizációja 1,7 ezer milliárd dollár. Ez jelentősen elmarad egyébként a koronaherceg korábbi elképzelésétől, ő ugyanis azt hitte, 2 ezer milliárd dolláros cégértéken is gazdára találnak majd a papírok. A kibocsátással eredetileg a londoni és a New York-i befektetőket célozták meg, azonban a kellő érdeklődés hiányába végül mégis inkább a térségbeli befektetők mellett döntöttek.

Ellen Wald, a Saudi Inc. című könyv szerzője a CNBC-nek úgy értékelte a tranzakciót, hogy az látszatsikert hozott csupán. Szerinte az érdeklődés a magánbefektetők részéről korántsem volt olyan mértékű, amire a szaúdi kormány számított. Ráadásul a kereslet nagy része szinte kizárólag belföldi volt, s nem sikerült a régión kívülről jelentősebb tőkét bevonzani. A túljegyzés sem volt szignifikáns. Ennél sokkal jobban túljegyzett IPO-kat is láttunk, s ráadásul a kereslet egy részét a kormány generálta - tette hozzá.

Megfigyelők szerint egyébként az Egyesült Arab Emirátusok és Kuvait részéről is jelentős kereslet érkezhetett. Korábbi híradások szerint a kuvaiti állami befektetési alap és Abu Dhabi egy, illetve 1,5 milliárd dollár értékben jelezte, hogy venne a részvényekből.

A kibocsátás egyik szervezője, a Samba Capital szerint a jegyzési érdeklődés 10,5 százaléka érkezett külföldi befektetőktől, a maradék nagy része szaúdi alapoktól és cégektől származott. A szaúdi kormány egyébként gazdag helyi családokat és milliárdosokat is felkért arra, hogy jegyezzenek a részvényből.

A részvénykibocsátást eredetileg 2018-ra tervezték, de elhalasztották. Az összefoglaló szerint azért, mert a cég struktúrája egyrészt túlságosan is komplikált volt, másrészt a szaúdi kormányzat nem akart a kellőnél nagyobb betekintést engedni pénzügyeibe.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!