Az európai földgázellátás borús jövője csak most rajzolódik ki

Az elmúlt közel két hétben a világ vezetői sorra licitálták túl egymást és korábbi ígéreteiket az ENSZ COP27 klímakonferenciáján, hogy ki hajlandó jobban csökkenteni a károsanyag-kibocsátását, hogy az éghajlatváltozás hatásait ha nem is visszafordítsák, de legalább a jelenlegi szinten stabilizálják. Valójában viszont a fél nyugati világban a kormányok hálát adtak, hogy a klímaváltozás idén tényleg berúgta az ajtót, Európa pedig évtizedek óta a legmelegebb őszével és télkezdetével fordult rá az orosz gáz nélküli világra. 

„Egyszerűen sokkal kevesebb fűtési nap volt a jelenlegi gázév októberi kezdete óta” – állítják a Morgan Stanley elemzői Martijn Rats vezetésével, akik csökkentették a gázárra vonatkozó jövő évi előrejelzésüket. Állítják, hogy a szokásosnál melegebb őszi időjárás volt a fő hajtóerő abban, hogy az európai referenciagárak visszaesték. A Morgan Stanley szerint a vártnál alacsonyabb októberi kereslet azt jelenti, hogy az európai tárolók valószínűleg a korábban vártnál 19 százalékkal, 31 milliárd köbméterrel magasabb töltöttségi szinten fejezik be a téli szezont márciusban.

Viszont ennek a kegyelmi időszaknak most már vége, az európai kazánok, konvektorok és radiátorok már felpörögtek. Jól mutatja ezt, hogy az S&P Global Platts friss elemzésében már arról számolt be, hogy Németországban november 14-én a gáztárolókból már elkezdték a lefejtést, ezzel az ország betárolt készletei a kapacitás 100 százalék alá csökkentek.

A német kísérlet megmutatja, milyen az orosz gáz nélküli jövő

A Bundesnetzagentur szabályozó közlése szerint november 16-án is folytatódott a lefejtés, tehát ha csak nem jönnek a szokásosnál jóval melegebb napok, akkor Németországban már egyszerre használják majd a beérkező LNG-szállítmányokat és a tárolói készleteket. Ez már nem olyan az S&P elemzői szerint, hogy november 3-án a megugró ipari kereslet miatt egyszer már vételeztek a tartalékokból, hanem ez már folyamatos lesz.

Ennek eredményeként a németországi gáztárolók november 14-én a kapacitás 99,95 százalékáig voltak feltöltve. A következő német gáztárolási cél az, hogy 2023. február 1-jéig a kapacitások 40 százalékáig kell feltölteni a tárolókat - közölte a német gazdasági minisztérium november 15-én.

Ez már egy izgalmas laborkísérlet, hogy meddig is tart ki a készlet, mert bár a feltöltési célokat idő előtt teljesítették a németek, már bőven a november 1-es határidő tele voltak a tárolók. Azonban most már az LNG-készletekért is nagyobb a verseny. Ha pedig a franciaországi atomerőművek nem kezdenek az ígéreteknek megfelelően termelni decemberben, akkor az árampiaci hőerőművek is kénytelenek lesznek gázt égetni.

Az LNG-infláció üthet be nagyon

Az Európai Bizottság, valamint a legtöbb tagállam – nagyjából Magyarország és Szlovákia maradt csak kivétel – a 2023-as évet már nullás orosz gázbehozattal tervezi, vagyis lényegében azzal, hogy állnak a Jamal- és az Északi Áramlat-gázvezetékek, senki nem hiszi, hogy Oroszország szállít majd még földgázt. Ez azért jelenthet problémát, mert ugyan szeptember óta lényegében csak a Magyarországon végződő Török Áramlaton földgáz, az év első 7 hónapjában még értelmezhető mennyiségű gázt adott el a Gazprom, ami segítette a tárolók feltöltését, de jövőre már kár ebben bízni.

Az S&P csütörtökön ismertetett elemzése szerint a fő kérdés az marad, hogy az Egyesült Államok LNG-szállítmányai hogyan alakulnak az elkövetkező hónapokban. Az idei európai energiaválság miatt az amerikai földgáz iránt nagy a kereslet, és geopolitikai szempontból is akut jelentőséggel bír. Az ukrajnai háború és az ebből fakadó energiaellátásért folytatott küzdelem azonban azt is megmutatta, hogy az USA már nem mentes a világpiaci gázár-ingadozásoktól.

Az USA LNG-exportja megugrott, hogy kielégítse az intenzív globális keresletet, amelynek oroszlánrésze Európába irányult Oroszország februári ukrajnai invázióját követően. Csak közben 40 éves csúcsra emelkedett az amerikai infláció, ami nyomást helyezett a washingtoni kormányzatra is. A győzelemmel felérő minimális vereség a demokraták esetében azt jelentheti, hogy nem lesz korlátozva az LNG-kivitel, de azzal, hogy a Republikánus Párthoz került a Képviselőház, ezt nem lehet borítékolni.

Az EQT, az Egyesült Államok legnagyobb gáztermelőjének vezetői nemrégiben kiemelték az amerikai LNG szerepét az európai földgáztárolók tél előtti feltöltésében. Hangsúlyozták azonban, hogy a nemzetközi gázáramlásokban bekövetkező elmozdulások valószínűleg továbbra is fennmaradnak.

„Azok, akik azt gondolják, hogy az egyetlen cél az, hogy átvészeljük a telet, nem értették meg a probléma lényegét és mélységet” – mondta Toby Rice vezérigazgató az EQT harmadik negyedéves eredménybeszámolóján. Most az amerikai gázfogyasztóknak az elmúlt évekhez képest magasabb téli gázszámlákkal kell szembenézniük, még akkor is, ha jobban el vannak szigetelve az Európában tapasztalható szélsőséges energiaáraktól, mivel az Egyesült Államok korlátozott mennyiségű LNG-t szállíthat.

Egyelőre Európa örülhet: a hét legnagyobb amerikai LNG-exportáló létesítménybe irányuló gázforgalom 2022-ben 2021-hez képest emelkedik. Az S&P Global Commodity Insights gázvezeték-áramlási adatai szerint november 1-jéig átlagosan mintegy 11,7 milliárd köbméter/napot tettek ki, szemben a 2021-es év ugyanezen időszakában mért közel 10,4 milliárd köbméter/nap értékkel. 

Az Egyesült Államoknak a globális gázpiacokon betöltött egyre fontosabb szerepe aggodalomra ad okot azzal kapcsolatban, hogy az LNG-exportkapacitás további kiépítése végső soron a hazai földgázárak emelkedését eredményezheti majd.

„Mindannyian tudjuk, mi történik mostanában európai barátainkkal” – mondta Richard Glick, a FERC elnöke október 20-án. „De ez valóban felfelé nyomja a földgázárakat, és ez olyasvalami, amin el kell gondolkodnunk” – tette hozzá az amerikai szabályozó vezetője.

Clark Williams-Derry, az Institute for Energy Economics and Financial Analysis (Energiagazdasági és Pénzügyi Elemző Intézet) energiaügyi pénzügyi elemzője is csatlakozott ezekhez az aggodalmakhoz csütörtökön, mondván, hogy az export most szűkíti az amerikai fogyasztók számára elérhető gázmennyiséget.

Az amerikai exportkorlátozás értelmetlen lenne

A közeljövőben azonban a gázszakértők az amerikai ármozgásokat elsősorban a belföldi kínálat és kereslet változásainak tulajdonítják. Az LNG-exportáló létesítmények teljes kapacitással működnek, de erre számítottak február 24., vagyis az ukrajnai orosz invázió kezdete óta. Vagyis a piacok beárazták már a kiugró külső keresletet a határidős árképzésbe.

Még a további amerikai LNG-exportprojektekre vonatkozó várakozásokkal együtt is a Henry Hub határidős árai 2027-re és 2030-ra átlagosan 5 dollárral emelkedhet millió brit hőegységenként. Az amerikai gáz nemzetközi importőreinek, köztük az európaiaknak is, okuk van arra, hogy éberen figyeljenek minden olyan amerikai politikára, amely korlátozná az LNG-kivitelt.

Belföldön az iparági szereplők az LNG-export amerikai kormány által elrendelt csökkentését több okból is károsnak tartják. De Anusha de Silva, az S&P Global Commodity Insights globális LNG-ért felelős igazgatóhelyettese arról nyilatkozott, hogy ez elég valószínűtlen lenne.

„Gyakorlati szinten úgy gondoljuk, hogy rendkívül valószínűtlen lenne, hogy egy amerikai kormányzat a belföldi infláció kezelésének eszközeként korlátozná az LNG-exportot” – mondta a szakértő, aki ezt azzal indokolja, hogy mivel az USA külföldről importál szenet, ha a gázárak felszöknek, akkor az európai vevők drágítanák a szénszállítmányokat. Vagyis a nap végén máshol térne vissza az inflációs nyomás, és teljesen mindegy, mennyi gázt exportálnak.

Miközben az új adatokat és az előrejelzéseit közölte az S&P Global Platts, csütörtök reggel 8:30-kor az európai irányadó ICE TTF holland gáztőzsdei árak 7,37 százalékos mínuszban voltak, így 105,5 euró/megawattórán folyt a fronthavi kereskedelem. A decemberi szállítások árai trendszerűen csökkennek augusztus vége óta. Januárra 112,5 eurón áll a megawattóránkénti ár, ami 7,12 százalékos mínuszt mutatott csütörtök reggel 8:30-kor.