A világgazdaság és egyben a jegybanki monetáris politikák egyik leginkább extrém jelensége volt a negatív kamatok alkalmazása nagyjából 2015 és 2021 között, és ennek meg is lett az előre borítékolható eredménye: a 2022-ben felrobbanó infláció. Ezek után nyilvánvaló lett, hogy ez a kísérlet megbukott, így a legtöbb jegybank nem fog többször eljátszani ennek gondolatával.

Japán felhagyott vele, Svájc újra kezdi

Még Japán is felhagyott a gyakorlattal, miután belátta, hogy önmagában a negatív kamattól, és attól, hogy a jegybank az államadósság több mint felét felvásárolta, nem lesz gazdasági növekedés abban az országban, amelytől a világ gyára szerepet átvették alacsonyabb bérű ázsiai országok, viszont a jen gyorsan elértéktelenedik. Kénytelenek voltak a pozitív tartományba emelni a jegybanki alapkamatot, megkezdték a jegybank által felvásárolt állampapírok visszaadását a piacnak, így a 10 éves japán állampapír hozama 1 százalék fölé emelkedett.

Zürich, Svájc Börkliplatz - Svájci Nemzeti Bank (Fotó: Dukas/Universal Images Group via Getty Images)

Ugyanakkor van egy speciális ország, ahol a körülmények rendkívüli alakulása újra indokolttá teheti a negatív kamatok alkalmazását. Svájc új jegybankelnöke, Martin Schlegel közölte pénteken, hogy nem riadnak vissza ettől, tekintettel arra, hogy a svájci frank annyira erős, hogy fékezi a gazdaságot, ugyanakkor az inflációs célt sokkal lazábban kezelik, mint más jegybankok: nem 2 százalék a célérték, hanem 0 és 2 százalék között bármi megfelelő.

Kis valuta, sok vevő

A svájci frank túlzott erejét nem indokolják fundamentális tényezők: az országnak nincs gigantikus exporttöbblete, ami elvezet a valuta felértékelődéséhez. A problémát az okozza, hogy a fél világ, de legalábbis fél Európa történelmi okokból egyfajta menekülőeszköznek tekinti a frankot, amely bármilyen gazdasági válságot vagy akár háborút is túlél, és ezért sokan akkor is frankban tartják a pénzük, ha nincs kamata. Eltántorítani úgy lehet őket, hogy egy érdemi negatív kamat évről évre elfogyasztja megtakarításaikat, ezért végül hajlandók lemondani a frankról.

De miért is okoz ekkora zűrt, hogy sokan frankba menekülnek? A válasz egyszerű: Svájc egy kis ország 9 millió lakossal, és hiába az egyik leggazdagabb ország, gazdaságának mérete és így a működéséhez szükséges devizamennyiség nem mérhető össze az eurózónáéval, nem beszélve egész Európa gazdaságáról. Így a túlzott kereslet irreális szintre hajtja fel a frankot, ha pedig a svájci jegybank megvásárolja a sok devizát, ahogy 2015-ig tette, gazdaságához képest irreálisan nagy devizatartaléka keletkezik.

Kényszerű lépés

Az új jegybankelnök elmondta, hogy nem szeretik a negatív kamatot, az alapvetően ellentétes a gazdasági racionalitással, de kénytelenek lesznek alkalmazni, ha csak így lehet a frank árfolyamát olyan szinten tartani, ami még elfogadható a svájci exportőröknek. Ha az árfolyam ellehetetleníti az exportot még a lehető leghatékonyabb termelés mellett is, a gazdaság visszaeshet, recesszióba kerülne. Ennél pedig jobb megoldás a negatív kamat (persze beléphetnének az eurózónába is, és akkor megszűnnek a frank, de ez eddig nem merült fel, mint lehetőség).

Gyorsan végeztek az inflációval

A korábbi negatív kamatot 2022 szeptemberében szüntette meg a svájci jegybank leginkább az infláció elleni fellépés jegyében, de az infláció az alpesi országban gyorsan lecsengett, így idén már kamatcsökkentések következtek, jelenleg 1 százalék az alapkamat. A decemberi kamatdöntő ülésen a Reuters szerint a piaci résztvevők 72 százaléka vár 25 bázispontos vágást, 28 százalék pedig 50 bázispontos csökkentésre számít.

Ami a negatív kamat várható megjelenésére utal, az a 10 éves svájci állampapír hozama: erős csökkenés után mindössze 0,2 százalékon áll, vagyis nincs messze attól, hogy felvegye a negatív értéket. Az eurózóna tagállamainak hasonló hozamai eközben 2 és 3,3 százalék között mozognak, így most vélhetően tartósan fennmarad a svájci hozamhoz képest mért többletük, mérsékelve a frank iránti keresletet.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!