Lassan öt éve vásárolta be magát a Mol Nyrt.-be az állam, amikor is a részvények 21 százalékát vette meg az orosz Szurgutnyeftyegaztól. Az üzlet akkor 498 milliárd forintjába került az adófizetőknek, ami közel 22 400 forintos részvényenkénti árfolyamot jelentett. A vásárlás pillanatában az olajcég árfolyama 23 ezer forint felett is volt, ezt követően 25 ezer forint felett is forgott a részvény pár napig, ám 2011 júniusra csökken az árfolyam, így közel öt éve kisebb-nagyobb bukóban van az állam. A mostani 14 ezer forintos árfolyam azt jelenti, hogy eddig jelenleg 187 milliárd forintos árfolyamveszteségen áll az üzlet.

A Mol ominózus 21 százalékos pakettjét anno még az osztrák OMV vásárolta össze, így akart befolyást szerezni az térségbeli konkurense felett, amit a horvát INA-val is összeboronált volna. Az INA végül Mol-tulajdonba került, a magyar olajcég pedig védekezni kezdett az osztrákok felvásárlása ellen. Az OMV végül nem tudott továbbépítkezni, így az egész pakettet az akkor már mumussá váló orosz befektetőknek adta el. A magyar kormány végül 2011 májusában jelentette be, hogy kivásárolja az orosz céget.

Az orosz cég kivásárlásának szükségét soha nem magyarázta meg a kormány, inkább csak érzékeltette, hogy egyfajta biztonsági kockázat az orosz jelenlét a magáncégben. Orbán Viktor miniszterelnök a bejelentést követően úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány visszaszerezte a Mol-t. Akkor úgy fogalmazott: a magyar kormánynak ki kell állnia a magyar emberek érdekeiért, a kormány most ezt tette, a Mol stratégiai energiavállalat újra magyar kézben van.

A Mol Nyrt.-ben a magánpénztári államosítást követően tovább növelte részesedést a magyar állam, jelenleg 24,74 százalékot birtokol a részvényekből. A Mol Nyrt. nem szerepel szerepel a stratégiai vagyonelemek között. Ennek ellenére az elmúlt öt évben komolyan nem vetődött fel a részesedés értékesítése, ami érthető, hiszen ezzel realizálódna a veszteség.

A gáztározókon is nagyot buktak

A kormány látványosan vonzódik az energiaszektorhoz - a teljes vertikumot államosítják, a pénzügyi veszteség nem számít. A Mol-ügylethez hasonlóan a pénzégetéshez hasonlítható a magyar kereskedelmi gáztározó kapacitás megvásárlása is az E.On-tól, amiről az azóta eltelt időben kiderült, hogy gyakorlatilag felesleges volt az államosítás.

A 4,2 milliárd köbméter földgáz tárolására alkalmas földalatti - ezért nem mozdítható - tározókat 2013 januárjába vette meg az állam, az E.ON Földgáz Storage Zrt. és az E.On Földgáz Trade Zrt.-ért 870 millió eurót - 265 milliárd forintot - fizetett. A tárolók üresen konganak: a fűtési szezon elején 1,45 milliárd köbméternyi gázzal töltötték fel a teljes kapacitás 33 százalékára. Jelenleg a tárolókban 328 millió köbméter gáz van, ami az ország egyheti téli gázigényét fedezné.

A tárolók megvásárlását a kormány az energiabiztonsággal indokolta, ami fals. A tárolók fizikailag nem mozdíthatóak, azok működését törvényekkel és alacsonyabb rendű jogszabályokkal a kormány befolyásolja. Ráadásul az ott tárolt gáz a gázkereskedőké - így például a szintén állami tulajdonban levő MVM Zrt-é.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!