Jövőre már várhatóan a harmadik olyan év következi zsinórban, amikor lassulni fog az eurózóna gazdasága - vélik a Financial Times által megkérdezett elemzők. Szerintük a politikai instabilitás, a kereskedelmi háború és az autóipar gyengélkedése lesznek ebben a meghatározó tényezők.
Az Európai Központi Bank (ECB) aktuális prognózisa szerint az eurózóna növekedése az idei 1,2 százalékról 2020-ban 1,1 százalékosra csúszik vissza. Ez az érték tavaly 1,8, tavalyelőtt pedig 2,4 százalék volt. A brit lap által megkérdezett 34 közgazdász ennél azonban még rosszabb adatot vár, szerintük egy százalék alá csúszik majd be a zóna GDP bővülése, ami hét éve a legalacsonyabb érték lesz.
Nem oldódott meg minden probléma
Még a legderűlátóbb szakember sem véli azt, hogy 1,5 százalék fölé emelkedik majd a növekedés üteme, s vannak olyanok is, akik szerint egyáltalán nem lesz majd bővülés tapasztalható.
Nincs a láthatáron a kereskedelmi háború vége, s így folytatódik a kötélhúzás egyrészt a globális befektetési környezet kedvezőtlen hatásai és a belső kereslet néhány helyen tapasztalható ellenálló képessége között, amelyet az ECB laza monetáris politikája is támogat. Ez összességében elég kényelmetlen GDP adatokat fog eredményezni - mondta a lapnak Lena Komileva, a G+ Economics vezető közgazdásza.
A lap szerint ha tovább lassul az eurózóna gazdasága, az komoly nyomás alá helyezheti a frissen megválasztott ECB elnököt, Christine Lagarde-t. Ő két dolgot tehet, fontolóra veheti a monetáris politikán való további lazítás lehetőségét, vagy ismét felszólíthatja a jó fiskális pozícióban lévő tagállamokat, Hollandiát és Németországot, hogy a költségvetésük terhére élénkítsék a gazdaságot.
Valami újat kell kitatlálni
Az ECB szeptemberben már egy jó nagy adag olcsó pénzt pumpált a gazdaságba, amikor tovább csökkentette a negatív tartományban a kamatokat illetve újraindította 2600 milliárd eurónyi kötvényvásárlási programját a zóna gazdasági lassulásának, illetve az infláció csökkenésének jeleire. Azonban pont emiatt, illetve a beavatkozásainak kedvezőtlen mellékhatásai miatt egyre nagyobb a félelem a szakemberek körében, hogy a jegybank lassan kifogy a munícióból, mire a lassulás ellen újabb lépéseket kellene tenni.
A gyengülő növekedés ellenére így a megkérdezett szakértők többsége nem számít már további lazításra, de arra sem, hogy a német állam a jelenleginél bőkezűbben kezdene el költekezni.
- Alapfeltevésünk az, hogy Európa gazdasága továbbra is eléggé középszerűen fog teljesíteni, hiszen a globális gazdaságban nem várható nagy fellendülés, a monetáris ösztönzés hatása is kifulladóban és nem várható komolyabb költségvetési ösztönzés sem - mondta Gilles Moec, az Axa biztosítótársaság vezető közgazdásza.
A 34 megkérdezett szakemberből mindössze 9 vár jövőre további kamatcsökkentést, 24 nem vár változást, míg egyikük kamatemelésre számít. A válaszadók fele szerint az év egészében tartja magát az ECB a havi 20 milliárd eurónyi kötvény megvásárlásához az ECB, tíz szerint csökkentheti annak ütemét, vagy szüneteltetheti azt. A program növelését mindössze hatan tartották valószínűnek.
Kétharmaduk szerint a németek és a hollandok nem fogják megfogadni Lagarde felhívását a költségvetési kiadások növelésére, holott többségük szerint ez indokolt lenne.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!