A kínai gazdaság döcögése és a kínai részvények gyatra teljesítményének kiváló példája az egykor az egyik legígéretesebb e kereskedelmi cégnek tartott Alibaba szenvedése. Ma már nehéz elképzelni, de a kínai cég közel 10 évvel ezelőtti tőzsdei bevezetését követően többet ért, mint az Amazon.com vagy az azóta Meta Platforms-ra átkeresztelt Facebook.

Igaz, egy ideig sikerült tartania a lépést amerikai társaival a kínai csodacégnek, azonban a 2020-ra 858 milliárd dollárra emelkedő piaci kapitalizációja mostanra 200 milliárd dollár alá zuhant. Mindezt úgy, hogy közben az amerikai versenytársaknak sikerült felelniük a 2022 őszén indult bikapiacra és újból megsokszorozták értéküket. Erről bővebben itt írtunk.

 

Pedig az Alibaba 10 évvel ezelőtti 80 százalékos részesedése a kínai e-kereskedelmi piacon és az 50 százalék feletti éves forgalomnövekedés elkápráztatta a befektetőket, akik részesedni akartak az egy erősödő kínai középosztály jelentette lehetőségekből. A Szilícium-völgy cégeinek nem volt válasza az Alibaba rendkívül népszerű Taobao és Tmall vásárlási platformjaira, vagy az Alipay leányvállalatára, amely úttörő szerepet játszott a mobiltárcák, a digitális banki szolgáltatások és a vagyonkezelés terén -emlékeztet Reuters.

Az Alibaba egyébként 2020-ban még sikeresen ült fel a koronavírus járványt kísérő lezárások idején kialakult tőzsdei hullámra. A korlátozások miatt világszerte tömegesen kényszerültek távmunkára és az online kereskedelem használatára az emberek és ez értelemszerűen az iparágban érdekelt cégek részvényei iránti keresletet az egekbe hajtotta.


 

A cég azóta bemutatott mélyrepülésben számos tényező szerepet játszott, azonban ezek közül a legfontosabb maga a kínai vezetés volt. A hatalmát egy szilárdabban tartó Hszi-Csinping féle vezetés végül lecsapott a számára kényelmetlenül túlzó autonómiát élvező technológiai cégekre is. Ezeken belül az Alibaba kiváló célpontnak bizonyult arra, hogy példát statuáljanak vele mivel annak alapító milliárdos tulajdonosa Jack Ma amúgy is túlságosan szókimondó szereplő hírében állt.

A kínai vezetés nem szereti a konkurenciát

Állítólag Ma 2020-as őszi beszéde adta meg az utolsó lökést ahhoz, hogy a hatóságok fellépjenek a cég ellen és végül megakadályozzák pénzügyi szolgáltatásokkal foglalkozó leányvállalata az Ant tőzsdei bevezetését. Ezután a kínai a hatóságok részéről komolyabb hadjárat indult a dinamikusan növekvő kínai technológiai cégek ellen az Alibaba elleni vizsgálat 2021-ben végül 2,8 milliárd dolláros bírsággal zárult.

Ironikus módon a kínai tech-riások elleni fellépés hátterében pontosan ugyanazok az okok állnak, mint ami miatt az amerikai tech cégeknek is folyamatosan különböző vizsgálóbizottságok előtt kell magyarázkodniuk legyen szó akár az Egyesült Államokról akár az Európai Unióról. Ez pedig az, hogy ezen cégek kezében mérhetetlen mennyiségű személyes adat összpontosul, amelyet más célokra is fel lehet akár használni. De persze nem csak a politikai okok hanem a cégvezetés elhibázott lépései és a megjelenő versenytársak is komolyan hozzájárultak ahhoz, hogy az Alibaba nem tudta beváltani a hozzáfűzött reményeket.

Jönnek a versenytársak

A kisebb riválisok otthoni piacain egyre inkább lefaragták dominanciáját, az LSEG által megkérdezett elemzők a következő három pénzügyi évre mindössze egyszámjegyű növekedést prognosztizálnak árbevétel szintjén. Eközben az Alipayt működtető Ant csak negyedét éri annak a 315 milliárd dolláros értékelésnek, amellyel a 2020-as tőzsdei bevezetésre készült a kínai hatóságok fellépése előtt.

Ráadásul eközben Jack Ma és utódja, Daniel Zhang alatt az Alibaba mindenbe belevágott, a hagyományos kiskereskedelembe, a felhőalapú számítástechnikába, a szórakoztatóiparba, az egészségügybe és más területekbe is befektetett. Ez még önmagában nem lenne baj, a vállalat mérlegfőösszege 2023 márciusára a tőzsdei bevezetéskorinak 15-szörösére, 1,75 billió jüanra (244 milliárd dollár) nőtt. Azonban a növekedés a hatékonyság csökkenésével járt.

Sok befektetés rosszul sült el, a negyedéves nyereség a legutóbbi gyorsjelentés szerint az előző év hasonló időszakához képest 77 százalékkal, 1,5 milliárd dollárra zuhant, elsősorban a részvénybefektetések árfolyamvesztesége, valamint a Sun Art szupermarketlánccal és a Youku videó-streaming szolgáltatással kapcsolatos értékvesztés miatt.

Eközben a cég alaptevékenységét komolyan támadják, a Douyin, (a TikTok eredeti kínai verziója, szintén az anyavállalat ByteDance tulajdonában van) félelmetes e-kereskedelmi versenytárssá vált, a Temu is komolyan veszélyezteti a cég pozícióit. Az Alibaba piaci részesedése az otthoni online vásárlásban az Insider Intelligence szerint nagyjából 40 százalék.

Újratervezés indult

Az Alibaba kezdeti válasza az volt, hogy hat részre bontotta magát, hogy az egyes üzletágaknak nagyobb önállóságot adjon, miközben értéket szabadít fel. A befektetők ezt eleinte kedvezőn fogadták, azonban a kínai gazdaság lassulása miatti hullámvölgyek miatt ez az öröm hamar elenyészett.

A külföldi befektetők már hat egymást követő hónapban nettó eladók a kínai részvényekből. Ráadásul az amerikai technológiai korlátozások miatt egyre bizonytalanabbak az önálló kínai felhő- és mesterségesintelligencia-üzletág kilátásai. Márpedig korábban az elemzők egykor az Alibaba legértékesebb egységének tartották ezeket az e-kereskedelmi üzletág után.

A gyenge és átláthatatlan kormányzás nem segített. Az üzleti egységek szétválasztása után belső hatalmi harcok törtek ki - írta a Financial Times bennfentesekre hivatkozva. Az egyik ilyen Zhang és Wu, az Alibaba társalapítói közötti különösen zavaró volt. Júniusban Zhang bejelentette, hogy lemond a csoport vezérigazgatói és elnöki posztjáról, hogy a felhőalapú szolgáltatásokkal foglalkozó egységet vezesse, azonban kevesebb mint három hónappal később hirtelen kilépett.

A kívülállóknak még mindig nincs rálátásuk arra, hogy valójában ki is a főnök. Az Alibabát a gyakorlatban egy olyan társulás irányítja, amely a vállalat legtöbb igazgatóját jelöli. Mind Zhang, mind Ma, aki 2019-ben lemondott az elnöki posztról, még mindig tagok ebben a társaságban. Zavarba ejtő módon az Alibaba szerint Zhang még mindig részt vesz a vállalat vezetésében, csak éppen másképp csatornázza a szakértelmét a cég irányításába.

Az Alibaba átszervezésének állapota ugyancsak tisztázatlan, miután elvetették a felhőalapú szolgáltatások kiszervezését és felfüggesztették a logisztikai és élelmiszer üzletágának tőzsdei bevezetését.

Wu most a hazai e-kereskedelmi és felhőüzletágakat vezeti a csoport vezérigazgatói szerepe mellett. Jelentős és tartós befektetéseket ígért a két üzletágba a növekedés felélesztése érdekében, miközben a vállalat évi 12 milliárd dollárt tervez költeni részvényeinek visszavásárlására.

 Az Alibaba működési nettó cash flow-ja a decemberi negyedévben 26 százalékkal, 9 milliárd dollárra csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ráadásul a szigorú trösztellenes szabályok és a hatósági ellenőrzés Kínában megnehezíti a vállalat számára az elvesztett piaci részesedés visszaszerzését.

Akárhogy is lesz, az Alibaba sikere végső soron összefonódik a kínai gazdaságéval. Ha valaki úgy dönt, vásárol az agyonvert részvényekből, akkor azzal valójában a kínai gazdaság feltámadását játssza meg. Nem biztos hogy rossz döntés, de erre vannak más lehetőségek is.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!