Bár az európai részvénypiacoknak nem sikerült olyan kiemelkedő teljesítményt nyújtaniuk az elmúlt öt évben, mint az amerikainak, azért még így is tekintélyes emelkedésen vannak túl - írja a CNBC.com. Az S&P 500-as index a 2009 márciusi 666 pontos mélypont óta közel triplázta értékét, eközben a 300 legnagyobb európai céget tömörítő FTSEurofirst 300-as index duplázódott. Mindezt úgy, hogy időközben a kontinens átélt egy masszív euróválságot, s a törékenyebb tagállamok, így Görögország, Írország és Portugália helyzete folyamatos fenyegetést jelentettek az eurózóna pénzügyi stabilitására.
Ebben az ötéves periódusban a pénzügyi portál szerint egyedül a görög részvények és az amerikai dollár voltak az a két eszközosztály, amelyek veszítettek értékükből. Az elemzés szerint az európai részvénypiacok jó teljesítménye kiválóan illusztrálja, hogy az európai kormányzatok és az Európai Központi Bank erőfeszítései az eurózóna egységének megőrzése érdekében mennyire képesek voltak bizalmat ébreszteni a befektetőkben.
Annyira, hogy az ukrajnai válság egyelőre csak átmeneti visszaesést volt képes okozni a nagyobb európai részvénypiacokon. Ugyanakkor talán az ukrán válságnál is komolyabb fenyegetést jelenthet az eurózóna tőzsdéire a legnagyobb gazdaságok növekedésének alacsony üteme - vélik a megkérdezett elemzők.
Fanyalgó elemzők
A vállalati profitok az eurózóna egészében és a gazdasági növekedés egyaránt lemaradók voltak az Amerikában tapasztaltakhoz képes. Jegybanki beavatkozás és növekedés hiányában elég kevés olyan indok van, ami miatt optimistának kéne lenni a régió részvénypiacaival kapcsolatban - nyilatkozta Steward Richardson, az RMG Wealth Management befektetési igazgatója.
Amíg van nagy mennyiségű felesleges likviditás a rendszerben, az eszközárbuborékokat tud generálni egyes területeken. Ha például a feltörekvő piacokról kiáramló tőke nem talál máshol helyet, akkor az olyan terülteken, mint például a londoni ingatlanárak, vagy a perifériás kötvények elképzelhetetlenül magas árakhoz vezethet - írják elemzésükben a Bank of America Merrill Lynch stratégái. A helyzet kicsit az 1998-99-esre kezd el emlékeztetni - vélik a stratégák. Az európai részvénypiacok számára igazán kedvezőtlen a jelenlegi helyzetben az, hogy a legnagyobb cégek exportjának mintegy 25 százaléka származik a feltörekvő piacokról, s ez érzékenyebbé teszi őket az ottani problémákra amerikai társaiknál.
Bekavar a dollár
Ugyanakkor a számok azt mutatják, egyáltalán nincs alapja a befektetőknek panaszkodni az európai részvényekre. Bár pontban számolva a vezető összeurópai részvényindexek nem emelkedtek annyit, mint az amerikaiak 2009 márciusa óta, azonban az elmúlt másfél évben egyáltalán nem járt jobban az, aki amerikai részvényt vásárolt.
Az 50 legnagyobb kapitalizáéciójú eurózónás részvényt tömörítő Eurostoxx50-es index ugyanis dollárban számolva 2012 nyara óta felülteljesítette az S&P 500-as részvényindexet, amely a bikapiac első három évében abszolút éllovasa volt az emelkedésnek. A két index dollárban számolt relatív erejét mutató grafikonon jól látszik, hogy a híres Draghi-beszéd - amelyben az ECB teljes elkötelezettségét hangoztatta az euró megmentése érdekében - mekkora fordulatot hozott az európai eszközökben. Az európai részvények dollárban számolva még mindig 10 százalékos felülteljesítést mutatnak az S&P 500-as indexhez képest, ha a 2012 nyári mélypontot vesszük kiindulási pontnak.
A felülteljesítésből azonban kisebb részt képvisel az árfolyamok euróban számolt emelkedése, s nagyobb rész köszönhető belőle az euró masszív erősödésének a dollárhoz képest. Emlékezetes, hogy 2012 nyarán 1,22 körül járt az euró/dollár keresztárfolyam, míg jelenleg már az 1,38-as szintet is meghaladja a kurzus.
A relatív erő grafikonból az is kitűnik, hogy az európai részvények-amerikai részvények egymással szembeni teljesítménye az elmúlt hónapokban egy egyre szűkülő háromszög alakzatot vett fel, ezt a technikai elemzés a "kétség" formációjának hívja. Az amerikai részvények felülteljesítésének vége, azonban igazi trendforduló még nem következett be, így azt sem lehet mondani, hogy egyértelműen az európai részvényeknek állna a zászló.
Az alakzatból való kitörés jelenleg egy nagyjából 5 százalékos felül, vagy alulteljesítés után következhetne be, így aki azon töri a fejét, melyik piacon jár jobban befektetésével, érdemes lehet megvárnia, amíg a kérdést eldönti a piac.
A másik fontos tanulsága a grafikonnak, hogy aki külföldön szeretne befektetni, annak illik figyelembe vennie a devizahatást is. Hiába nyerünk ugyanis a részvények árfolyamán, ha a nyereségünket elviszi az adott deviza gyengülése miatt elszenvedett árfolyamveszteség.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!