Titkos forintvédő akcióban az MNB?

Eddig szépen megfogta a forint gyengülését a technikailag erős ellenállásnak számító 292-293-as euróárfolyam. Egyes vélemények szerint a Magyar Nemzeti Bank kihasználhatta az alkalmat, és ezen a szinten beszállhatott a piacra, hogy némi muníciót adjon a forintnak. Ha így tett, döntését indokolhatta az, hogy ezeken a szinteken még érdemes lehet beavatkoznia, mert ezen túl technikailag már csak a 300 forint feletti zónában találni ellenállásokat.

Legutóbb augusztus elején merült fel, hogy esetleg interveniálhatott az MNB a bankközi devizapiacon. A jegybank - szokásához híven - akkor sem kívánta kommentálni a devizapiaci műveletekkel kapcsolatos kérdéseket. Lapunk azon az állásponton volt, hogy a 275 körüli euróárfolyam nem indokolt beavatkozást, ám 290 tájékán már közbeléphet az MNB, ám először vélhetően csak verbálisan. Utóbbira kerülhet sor kedd délután, a kamatdöntéshez kiadandó helyzetértékelésben.

A jegybank közbelép?

Vannak jelek, piaci pletykák, de mi is úgy véljük, hogy az MNB az elmúlt két-három hétben többször is beléphetett a devizapiacra - tájékoztatta a Napi Gazdaság Online-t az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Kolba Miklós szerint ez a csendes intervenció - ha volt - korábban még a technikai sáv alatt is történhetett, hétfőn és kedden pedig a sáv felső szélénél, 290 forint feletti eurókurzusnál, bár ez utóbbi kevésbé tűnt látványosnak.

A múlt hét történéseire erősen rányomták bélyegüket a devizahitel-végtörlesztés miatti aggodalmak - köztük a leminősítési félelmek -, a piacok újra elkezdtek ránk jobban figyelni. Mostanra azonban kiderült, hogy nem eszik olyan forrón a kását, a szűkítések nyomán az eredetileg azonnali reakcióként kalkuláltnál jóval kevesebben élhetnek a lehetőséggel, így kezdik kiárazni a legrosszabb forgatókönyvet. (Az is igaz, hogy a külföldi elemzők gyakran igen felületesen ítélik meg a magyarországi folyamatokat, a részletekkel ritkán foglalkoznak, így nem kell meglepődni azon, ha a valós helyzetnél borúlátóbban vagy optimistábban ítélik meg a folyamatokat.)

A külső helyzet azonban mindeközben romlott, továbbá nem ismert, hogy pontosan mekkora teher vár a bankokra és mennyi deviza átváltása várható - ezzel magyarázható, hogy nem tud számottevően visszaerősödni a forint. Az euró a reggeli, 292 körüli start után 289,70-en érte el napi mélypontját, majd 290 fölé kúszott vissza, amivel párhuzamosan csökkentek az állampapírpiaci hozamok is. Kolba úgy véli, hogy amint kiderül, hányan élnek a végtörlesztési lehetőséggel és ez mekkora mennyiségű deviza átváltását jelenti, illetve az átváltás milyen hosszú időszakot érint, újra mozdulhat érdemben a forint, majd utána megnyugvás jöhet.

Megismétlődik a 2008-as kamatemelés?

Nem hallottam olyan pletykáról, hogy az MNB beavatkozott volna - mondta Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank üzletkötője. A szakember mindemellett úgy véli, lehetnek olyan szereplők a piacon, akik arra spekulálnak, hogy megismétlődhet a 2008 októberi helyzet, amikor a jegybank hirtelen 300 bázispontos kamatemelést hajtott végre a mainál alacsonyabb, 280 forint körüli euróárfolyam mellett.

Lehet, hogy az euró/forint jegyzését megfogta a sáv felső széle, de ha a kamatdöntéshez kiadandó jegybanki kommentár csalódást okoz, úgy átviszi az árfolyam a 292-t, mint a huzat - fogalmazott Ruzsonyi. A szakember úgy véli, a piac elégedett lehetne egy olyan stílusú közleménytől, amelyet Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke szokott prezentálni, vagyis a jegybank leszögezhetné, hogy fokozott éberséggel és szoros figyelemmel követi az eseményeket.

Saághy Pál, az Equilor vezető deviza üzletkötője sem gondolja, hogy az MNB interveniálna, a 290-292-es szint olyan erős technikailag, hogy ez önmagában is képes megakasztani a gyengülést. Emlékeztetett, hogy 2010 júliusában is innen fordult az árfolyam. Az ilyen jegybanki eszközökkel óvatosan kell bánni, a devizatartalék véges, és lehet, hogy később még nagyobb szükség lesz rá - tette hozzá.

Ha egy euró/zloty és euró/forint chartot egymás mellé teszünk, nem nagyon lehet megkülönböztetni, hogy melyik melyik, ami jól mutatja, hogy alapvetően regionális a történet, a forint gyengülésében nagy súllyal esik latba az európai adósságválság hatása. Aligha lehet kétséges azonban, hogy közrejátszanak az országmentő csomag devizahitel végtörlesztéssel kapcsolatos rendelkezései is - mondta Saághy. A cseh korona mind a zlotyhoz, mind a forinthoz képest meglepően stabil, vagyis nem lehet kizárni, hogy míg a forintnál a végtörlesztés hatásai, úgy a lengyeleknél is van speciális tényező a zlotygyengülés mögött. Ilyen lehet a megugró államháztartási és folyómérleg-hiány, a növekvő deficit, az államadósság növekvő dinamikája - bár GDP-arányosan jobb az eladósodottság szintje ott, mint nálunk. Az üzlekötő szerint bár a 292-es szint elsőre kitartott, technikai szemmel nézve sajnos nem néz ki jól a forint, bármikor elszállhat az árfolyam, ráadásul Saághy szerint ma nem lesz kamatemelés, ami esetleg nyomás alá helyezheti a forintot.

EUR/HUF

EUR/PLN