Közel öt évvel az emlékezetes 2010 tavaszi villámkrachot követően, amikor néhány perc leforgása alatt átmenetileg összeomlottak a világ legnagyobb tőzsdéjén az árfolyamok, az amerikai és a brit hatóságok úgy vélik, megtalálták a bűnöst. A brit hatóságok letartóztattak egy, a londoni külvárosi otthonából tőzsdéző tradert, s most az amerikai hatóságok kiadatását kérik, hogy bíróság elé álljon Illinois államban.

A most 37 éves Navinder Singh Saraót internetes csalással, tízrendbeli árupiaci csalással, tízrendbeli árupiaci tisztességtelen árfolyam manipulációval és félrevezető megbízások adásával vádolják.

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium becslései szerint Sarao 2010 és 2014 között ezekkel a módszerekkel mintegy 40 millió dollárnyi jövedelemre tett szert az S&P 500-as részvényindex határidős kontraktusaival kereskedve - írja a Financial Times.

Sarao háza Londonban
Kép: Reuters

A 2010 május 6-i tőzsdei káoszban olyan cégek részvényei, mint a General Electric vagy az Accenture néhány pillanatig mindössze egycentes árfolyamon cseréltek gazdát, s kötések ezreit törölte utólagosan a New York-i Értéktőzsde - emlékeztet a lap. Az amerikai tőzsdéken kialakult káosz az egész pénzügyi rendszeren tovagyűrűzött, s jelentős mozgásokat generált a határidős piacokon is. A krach tovább terjedt szinte az összes elektronikus kereskedést használó piacon, jól mutatva a globális pénzügyi rendszer függését a számítógépek által vezérelt elektronikus piacoktól.

Programozott manipuláció

Az amerikai hatóságok vádjai szerint Sarao egy programot használt arra, hogy manipulálja az S&P 500-as index E-mini névre keresztelt határidős kontraktusainak kereskedését a Chicagói Árutőzsdén, a legnagyobb amerikai derivatív piacon. Az amerikaiak az FT szerint éveket töltöttek azzal, hogy kibogozzák azt a hatásmechanizmust, amely végül a tőzsdei összeomláshoz vezetett. Kedden jutottak el addig a szálak felgombolyításában, hogy az események kirobbantóját megtalálják, mindössze 17 mérföldre a londoni pénzügyi világ központjától, a Citytől, egy két világháború között épült, amúgy nem túl figyelemreméltó házban.

Az iratok szerint Sarao azt mondta a brit pénzügyi felügyeletnek, ő csak egy régi vágású, saját számlára kereskedő trader, akinek mindig is jó reflexei voltak, s mindig is gyorsan cselekedett.

Így tolhatta arrébb az árakat

A hatóságok szerint Sarao technikája az volt, hogy különböző módszerekkel - például nagy mennyiségű ajánlat gyors bevitelével, majd visszavonásával - megpróbálta az árakat az egyik irányba eltéríteni, majd amikor azok valóban a számára kedvezően mozdultak el - annak hatására, hogy a többi befektető az ajánlatokat látva igyekezett a másik irányba menekülni a piacról, vagy belépni oda -, gyorsan zárta a korábban nyitott pozícióit.

A hatóságok szerint a Sarao által a kereskedési rendszerbe különböző árakon bevitt hatalmas mennyiségű eladási ajánlat azt a látszatot keltette, mintha a piacon nagy eladói nyomás lenne. Ezt a technikát egyébként "rétegzésnek" nevezik, az egyik változata az egyébként tiltott tisztességtelen árfolyam befolyásolásnak minősülő látszatajánlatok bevitelének. Ezeket az ajánlatokat a kereskedésben résztvevők nem azért rögzítik a kereskedési rendszerekben, hogy teljesüljenek, hanem azért, hogy a többi kereskedő által is látott ajánlati könyvekben a kereslet-kínálati valós alakulásártól eltérő képet adjanak. Az ilyen ajánlatokat még teljesülésük előtt törölni szokták. Az ilyen kereskedési technika alkalmazását az amerikai törvények 2010 óta tiltják, ilyen ügyben az első vádemelésre tavaly került sor. Egy New Jersey-beli kereskedőt vádoltak azzal, hogy ilyen technikával a határidős árupiaci árfolyamok eltérítésével 1,6 millió dollárt keresett.

A gyanú szerint a villámkrach napján Sarao összesen 20 millió ajánlatot vitt be és törölt a rendszerben, miközben az összesen többi piaci szereplő által bevitt ajánlatok mennyisége az E-Mini kontraktusra 19 millió darab volt - írja a Marketwatch. A krach napján mutatott aktivitását jól mutatja, hogy helyi - keleti parti - idő szerint 11:17 és 13:40 között az E-Mini kereskedési könyvének kínálati oldalán szereplő ajánlatok 20-29 százalékát a Sarao által bevitt megbízások tették ki. Azon a napon Sarao közel 880 ezer dollárt, azaz mai árfolyamon mintegy 246 millió forintot keresett.

Az E-mini árfolyama a villámkrach idején
Kép: forrás:Saxobank



A vádak szerint Sarao a kereskedéshez az Antillákon és Nevisben hozott létre cégeket, hogy elkerülje a nyereségei után képződött adó megfizetését. A hatóságok szerint Sarao egész tevékenységét meglehetősen szerény londoni, Houslow kerületbeli ikerházából irányította.

A Chicagói Árutőzsde (CME) figyelmét Sarao már korábban felkeltette. 2008 szeptembere és 2009 októbere között Sarao számtalanszor vitt be nyitás előtt ajánlatokat a kereskedési könyvbe, majd gyorsan törölte azokat, s a vádak szerint ezzel számottevő hatást gyakorolt a nyitóárak meghatározására. A CME május 6-án megkereste Saraót és brókerét, s figyelmeztették, a Globex rendszerbe bevitt minden ajánlatot abban a reményben kell rögzíteni, hogy azok teljesüljenek.

"Kinyalhatják"

Sarao május 25-én egy e-mailben tájékoztatta brókerét. Azt írta, épp most keresett meg a CME, mire én azt válaszoltam nekik: "nyalják ki a seggemet!" Július 7-én az egyik, Eurexnek küldött e-mailjében azt állította, egyszerűen arról van szó, hogy nagyon gyorsan kereskedik, s minden ajánlatot kézzel visz be saját maga.

A nyomozást állítólag egy névtelen közérdekű bejelentő segítette, aki több száz órát fordított a villámkrach eseményeinek felgöngyölítésére az évek során.

A villámkrachot követően a CME hatalmas vehemenciával védte kereskedési rendszerének integritását, bizonygatván, az E-Mini kontraktusok kereskedése átlátható módon folyik. A krachot követően az amerikai piacon - ahol ez eddig nem volt divatban - számos automatikus féket építettek be az elektronikus kereskedési rendszerekbe, hogy meggátolják egy-egy termék árfolyamának azonnali, túlzott mértékű elmozdulását.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!