Csütörtök óta új rendszer van a világ tőzsdéin, csakhogy a kiváltó ok – Donald Trump sokak által teljesen értelmetlennek és közgazdaságilag nonszensznek tartott vámrendszere – valódi sokkot okozott ennek a rendszernek.

A tarifák formájában azt kapta a fél világ, amire senki nem számított, így meg kellett indítani a nagy újraszámolásokat a tőzsdéken: az óriási esést nem is kizárólag az váltotta ki, hogy a vámrendszer lassítja a gazdasági növekedést, a külkereskedelmet és recessziót okoz nagy valószínűséggel, hanem az, hogy egy csomó, tőzsdén jegyzett, globális értéklánc mentén működő vállalat profitja egyszerűen kevesebb lesz az eddigieknél a vámok hatására, ezáltal a cég nem érhet annyit, mint ért akár még szerdán. Az átárazások elkerülhetetlenek, gyorsak és fájdalmasak, ennek megfelelően két nap egészen durva, utoljára 2020-ban látott zuhanáson van túl az amerikai tőzsde és még a hétfő is meredek lehet. 

Kapcsolódó

Így nézett ki az amerikai indexek heti teljesítménye:

  • S&P 500: -8,2 százalék
  • Nasdaq 100: -8,4 százalék
  • DJIA: -7,4%
  • Russell 2000: -8,6 százalék

A hogyan továbbról persze komoly szakértők még inkább nem nyilatkoznak, a tőzsdei zakók idején ötévente előrángatott, Peter Tuchman nevű veterán kereskedő szerint azonban vér fog folyni a Wall Streeten. 

A magyar tőzsde sem úszta meg a nagy balhét, sőt itthon a Nemzetgazdasági Minisztérium is nyomás alá helyezett szektorokat (telekommunikáció, bankok), hogy önkéntes árcsökkentést vár a piac szereplőitől.

Az OTP-Telekom párost nagyon megütötték

A kettő együtt elég volt ahhoz, hogy a BUX is szakadjon, a négy blue chip részvény pedig így járt a héten:

  • OTP: -14,5 százalék
  • Mol: -1,6 százalék
  • Richter: -3,3 százalék
  • Telekom: -14,1 százalék

A Mol felülteljesítése a várakozásoknál magasabb, részvényenként 275 forintos osztalékjavaslatnak köszönhető. Az egy hét alatt közel 7 százalékkal zuhanó nyersolaj jegyzésár ugyanis jobban meggyötörhette volna a Mol árfolyamát, igaz, integrált olajvállalatról van szó, amely mérsékeltebben kitett a nyersanyag árváltozásoknak. A négyek közül különben egyedül a Richter üzletel az Egyesült Államokkal, de csak hatóanyagot szállít oda, abból már más gyártja a magas profit mellett értékesített Vraylar gyógyszert. 

Lehet keresni zuhanó piacon is

Hasonlóan a mikor váltsunk eurót a nyaraláshoz kérdéshez, most azt sem lehet megmondani, hogy meddig esnek a piacok, mikor érdemes beszállni, ha érdemes egyáltalán. Aki emlékszik a 2008-as tőzsdekrachra tudhatja, több, egymást követő napon is eshetnek a tőzsdék 4-5 százalékkal, némi megszakításokkal fölfelé (bear market rally).

Annyiban könnyebb most a befektetők helyzete, hogy kevésbé veszélyes árfolyamesésre játszani, hiszen a hagyományos shortolás égetheti a pénzt, ha a piac mégis emelkedőre fordul (és ezek a felpattanások elég nagyok lehetnek ilyenkor), az árfolyamok csökkenésére azonban lehet spekulálni put opció vétellel is, ahol a befektető vesztesége maximum az opciós díj lehet. Nem is véletlen, hogy aki esést vár, inkább opciózik, mint shortol. 

A forint egész jól néz ki

A devizapiacon is nagy csapkodások követték a fél világ vámokkal való letámadását. Mivel a nagybefektetők teljesen risk-off üzemmódba kapcsoltak, a forint gyengült, de az 1,1 százalékos heti esése az euróval szemben szinte semminek tekinthető, a dollárral szemben pedig még erősödött is a forint 0,2 százalékot, ami persze a dollár jelentős árfolyamesésével magyarázható. Az amerikai fizetőeszköz tényleg szakadt, az euróval szemben 1,3 százalékkal, mindez persze érthető: ha Amerika lecsavarja a globális külkereskedelmet, akkor csökken a kereslet a dollárra, ami ráadásul a nyersanyagpiacokon is az alapdeviza. 

Egyébként a Bloomberg hétvégi cikke szerint Trump vágya aligha teljesül (azaz nem fognak a világcégek Amerikába telepíteni gyártóegységeket, vagy teljes értékláncokat), mert egy ilyen beruházásba felesleges belevágni, ha az elnök vámrendszere úgysem lesz tartós, maximum négy, de sokkal inkább két évig tart, azt az időt meg kibekkelik. Bár a Fehér Ház szerint megérné gyártási kapacitásokat telepíteni az Egyesült Államokba, felesleges már tartani a magas munkaerőköltségtől, legalábbis Stephen Miller elnöki tanácsadó szerint a mesterséges intelligencia, a robotika és a fejlett gyártási technológia miatt egyre kevésbé költséges gyártani, termelni és építeni az USA-ban. 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!