Fejleszteni kell a tőkepiacot - írja Versenyképességi programjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Magyarországon a tőzsdei cégek kapitalizációja mindössze a GDP 20,6 százalékát teszi ki, ami nemzetközi összehasonlításban alacsony. Pedig a fejlett bankrendszerrel rendelkező, bankközpontú gazdaságok esetében a tőkepiac-központú gazdaság fejlesztése javíthatja a növekedést. A skandináv országokban például a GDP 100 százalékát is meghaladja a tőzsdei cégek értéke.

Ha Magyarországon ez az arány legalább 30 százalékosra hízna, évente 0,2-0,3 százalékponttal bővülhetne a GDP. Forrás lenne, amiből tőzsdére mehetnének a cégek, a lakossági megtakarítások ugyanis szépen gyarapodtak az elmúlt években. A javaslat szerint egyebek között állami cégeket is be kellene vezetni a tőzsdére kisbefektetői részvényprogrammal. Az 1990-es években az állami nagyvállalatok privatizációja során sikerrel vezették már be a tőzsdére egyebek között az OTP-t, a Magyar Telekomot és a Molt is. Konkrét állami cégeket a tanulmány nem említ, de hozzáteszik, hogy a tőkepiaci bevezetés során nem kellene feltétlenül lemondania az államnak a többségi tulajdonrészéről.

Bankok a tőzsdére

A bankok tőzsdei bevezetését is ösztönözné az MNB. A lengyelországi példa alapján a piac forgalmát fellendítené, ha újabb hitelintézetek jelennének meg a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT). Az MKB bevezetése az idén várhatóan meg is történik, de a pontos időpontot és a pakett nagyságát még nem hozták nyilvánosságra. A vállalati kötvénypiacot is élénkítené a Szabadság téri intézmény. Egy megfelelően fejlett és likvid kötvénypiac ugyanis a bankhitel felvétele melletti alternatív forrásbevonási lehetőséget jelenthet

Állami befektetési alapok létrehozása is szerepel az ötletek között. Egyebek mellett egy kis- és középvállalati (kkv) részvényalap és egy állami IPO (elsődleges részvénykibocsátás) -alap tervét is felvetették. Adókedvezményeket is kapnának azok, akik új tőzsdei részvényeket jegyeznek. Az egyik javaslat alapján adómentességet biztosítanának a tartós befektetési számlák (tbsz) tulajdonosainak új tőzsdei részvények vásárlásánál, ilyen tranzakcióknál ugyanis adófizetési kötelezettség keletkezhet.

Platform a kkv-knak

A jegybank új platformot hozna létre a tőzsdén belül a kkv-k számára, amelynél a beszámolási kötelezettségek kevésbé szigorúak, és a költségek is alacsonyabbak, mint a nagy tőzsdei társaságoknál. A BÉT-en ennek jegyében indult el az Xtend piac, amelyen jelenleg két társaság, a Megakrán, és a CyBerg részvényei forognak. A kis cégek tőzsdére lépését támogatnák azzal is, hogy a tőzsdére lépés költségei leírhatóvá válnak a társasági adóból.

Az MNB javaslatai között van a digitális platformok fejlesztése és azok elterjesztése is. Emellett szükségesnek tartaná a jegybank egy tőzsdefejlesztési kormány- vagy miniszteri biztos kinevezését is, akinek az lenne a feladata, hogy a tőkepiac szereplői és a kormány között közvetítsen a minél hatékonyabb együttműködés érdekében.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!