Meglehetősen széles skálán mozognak azok az indokok, amelyek miatta a vállalatok kiálltak a 195 országot magában foglaló egyezmény mellett. Ez lehetett csak egyszerű pr-fogás, de voltak olyan cégek is, amelyek speciális üzleti stratégiájának használt az egyezmény, például a nagy földgáz üzletággal rendelkező vállalatok. Ehhez járult hozzá az, hogy a nagyvállalatokat és kommunikációjukat sokszor jellemzi a csordaszellem - nyilatkozta a portálnak Bill McKibben, a Meddlebury College tanára CBSNews-nak.

Így reagáltak a részvényárfolyamok a bejelentésre

Donald Trump mindenesetre azzal az indokkal jelentette be a kilépést a megállapodásból, hogy az megbénítja az Amerikai Egyesült Államokat, és munkahelyeket veszélyeztet olyan iparágakban, mint az acélipar vagy a szénbányászat. A piaci reakciók mindenesetre vegyesek voltak a bejelentést követően. A Peabody Energy, az egyik legnagyobb szénbányászatban érdekelt cég részvényei 0,6 százalékkal estek, a második legnagyobb szereplő, az Arch Coal papírjai 0,6 százalékkal erősödtek. A legnagyobb acélipari vállalat, a Nuccor részvényeinek árfolyama 1,7 százalékkal emelkedett.

Így reagáltak a vállalatvezetők

Trump döntése azonnali heves reakciókat váltott ki számos amerikai nagyvállalati vezetőből. Jeff Immelt, a General Electric vezérigazgatója Twitter üzenetben kelt ki, mondván, a klímaváltozás valóság, s az iparnak most vezetnie kellene a kormányt, nem pedig függenie tőle. Elon Musk, a Tesla vezetője azonnal bejelentette lemondását az elnök üzleti tanácsadó testületéből, s kijelentette, a párizsi egyezmény elhagyása nem jelent jót sem Amerikának, sem a világ többi részének.

A párizsi egyezményt támogató több száz vállalat a gazdaság legkülönbözőbb szektoraiban tevékenykednek. Szerepel közöttük a kiskereskedelmi óriás Walmart, az olyan technológiai cégek, mint az Apple, autógyártók, mint a General Motors de a fosszilis energiahordozóktól olyan nagy mértékben függő Exxon Mobil is.

Győzködték Trumpot

A bejelentés előtt 25 nagyvállalat egész oldalas hirdetésekben kérték Trumpot, ne léptesse ki az Egyesült Államokat a megállapodásból. Mint írták, az innovatív tiszta energiák piacának növelése munkahelyeket teremt és növeli a gazdaság teljesítményét.

Az Exxon vezérigazgatója, Darren Woods levélben győzködte az elnököt, hogy az egyezmény megtartása biztosítja az Egyesült Államoknak a lehetőséget arra, hogy a tárgyaló felek között maradjon. A cég szerdai közgyűlésén a részvényeseknek azt mondta, nekik elemi érdekük lenne, hogy az egyesült Államok ne lépjen ki, mivel így sokkal jobb pozícióban van ahhoz, hogy biztosítani tudja a különböző energiahordozók egyenlő elbírálás alá esését.

Trump beszédében hangoztatta, ő Pittsburgh állampolgáraiért van, s nem a párizsiakért (bármit jelentsen is ez). Szerinte a párizsi egyezmény 2,7 millió amerikai munkahely megszűnéséhez vezetne 2025-ig.

Máshogy is lehet munkahelyet teremteni

Az Amerikai Fenntartható Gazdaság Tanács, amelyet alapvetően kisebb cégek alkotnak, ugyanakkor azt mondta, szerintük nagyon sok munkahelyet lehet létrehozni a környezet károsítása nélkül is. Szerintük a Párizs értéke a vállalatok számára abban állt, hogy egyértelműen jelezte: a jövő, az alacsonyabb széndioxid kibocsátás, s nem pedig a fenntarthatatlan, környezeti károkat okozó üzleti tevékenység, ahol a tengerszintek emelkednek, s drasztikusan megváltozik a klíma. Még az Amerikai Egyesült Államok elnöke sem fordíthatja vissza az idő kerekét - írta a csoport vezetője, David Levine egy közleményben.

S úgy tűnik, nekik van igazuk. Az energetikai szektorban a szénbányászat kivételével növekszik a foglalkoztatottság. Az Amerikai Energetikai Minisztérium januári jelentése szerint a napenergia szektor kétszer annyi embert foglalkoztat az Egyesült Államokban, mint a szénbányászat. Előbbi 374 ezret, utóbbi 160 ezret.

Persze voltak idők, amikor az amerikai vállalatvezetők többsége maga is úgy vélekedett az ügyről, mint most Donald Trump. Azt hitték, a szennyezés csökkentése munkahelyek elvesztésével jár. Az idők azonban változnak, s a nyilvánosság nagy része elfogadta mára a környezetvédelmi szempontokat, s az emberek félnek az ember okozta klímaváltozás hatásaitól - írja sz összefoglaló.

A cégek érdeke a klímaegyezmény fenntartása

Anélkül, hogy bárki megkérdőjelezné a vállalatvezetők hozzáállását a kérdéshez, az amerikai cégeknek elemi érdekük a klímaegyezmény fenntartása az összefoglaló szerint. Íme néhány ok:

  • Az egyezmény nem radikális, s nincsenek benne komoly büntető szankciók, az abban szereplő feltételek leginkább önkéntesen követendőek. Ugyanakkor sok ország érzi már, hogy az ő érdeke is az önkéntes ajánlásokhoz való ragaszkodás. Kína energiafelhasználása hatalmas, azonban már most is óriási károkat okoz gazdaságának a környezetszennyezés. Ezt a kínai vezetés tudja, s pont ezért fejezi be a széntüzelésű erőművek építését s fektet hatalmas összegeket a megújuló energiába. Azzal, hogy az Egyesült Államok kilép a szerződésből, cégei várhatóan versenyhátrányba kerülnek ezen a piacon. A 25 cég által feladott hirdetés szerint az amerikai vállalatok jól pozicionáltak ezen a piacon, a kilépéssel azonban szankciókra számítanak.
  • Ugyanezen logika alapján úgy is vélik, az amerikai tárgyalópozíció sok kereskedelmi megállapodásnál romlani fog, ami veszélyeztet a gazdaság exportképességét.
  • Pr szempontból is jó támogatni az egyezményt, hiszen egy novemberi felmérés szerint annak céljaival az amerikaiak 69 százaléka egyetért, s csak 13 százaléka ellenzi azokat.
  • Bár a Nemzeti Bányászati Szövetség, a szénbányászatban érdekelt cégek lobbiszövetsége támogatja a kilépést, két nagy iparági vállalat ellene van. A Peabody Energy és a Cloud Peak Energy szakértői szerint az egyezményben való bennmaradás segíthetné szénexportjuk fenntartását az olyan feltörekvő országokba, ahol még mindig nagy az igény az energiahordozó iránt.
  • Az egyezmény azzal, hogy kedvezőtlen elvileg a szénbányászatnak, segíti a földgáz kitermelőket. Szakértők szerint mivel az amerikai gázkészletek nagyok és olcsón kitermelhetők, az egyezményhez való ragaszkodás kompetitív előnyökkel jár az Egyesült Államok számára.

A cikk írója szerint Trump a döntése indoklásában arra hivatkozott, hogy azt országa elfeledett asszonyai és férfiai érdekében hozta. A cikkíró szerint ez nem igaz, viszont úgy véli, az elnök a döntés során kétségtelenül megfeledkezett országa üzleti szférájának érdekeiről.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!