A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Enyhén emelkedett a nyitott részvényhatáridős kötésállomány árfolyamértéke március eleje óta a Budapesti Értéktőzsdén, mindezt a BUX index 10 százalékot meghaladó csökkenése kísérte ebben az időszakban. Míg a tavasz elején összesen 16,6 milliárd forint értékben volt nyitva ilyen pozíció a BÉT határidős piacán, addig ez az érték mostanra 17,2 milliárd forint fölé emelkedett. Ez a technikai elemzés hüvelykujjszabálya szerint nem jó jel, azt jelzi ugyanis, hogy a piacra érkező új pénzek a már meglévő, ez esetben lefelé tartó trendet támogatják.

Nemcsak az árfolyamérték, de a nyitott kontraktusok száma is növekedett ebben az időszakban, s ebből gyakorlatilag a Richter kivételével az összes blue-chip kivette a részét. A gyógyszeripari részvény esetében az árfolyam hosszabb ideje tartó egy helyben topogása a jelek szerint a pozíciók zárására ösztönözte a szereplőket, a blue-chiphez képest amúgy sem magas nyitott kontraktusok állománya 30 százalékkal csökkent az elmúlt négy hónap során.

Alaposan megmozgatta viszont a szereplők fantáziáját a Mol-, a Magyar Telekom- és az Egis-részvények mélyrepülése. Mindhárom blue-chipnél a nyitott kötésállomány arányaiban nagy növekedését lehetett tapasztalni. A Mol esetében 2100 darabról 3000 fölé, a Telekomnál 1300 körüli szintről 3100 fölé, az Egis-részvényeknél pedig 1700 darabról 2500 fölé emelkedett a nyitott kontraktusszám. Nehéz megmondani, hogy az emelkedő nyitott állomány befektetői oldalról inkább finanszírozott, tőkeáttételes vételi, vagy inkább eladási pozíciókat takar-e, azonban a magyar piac sajátosságai alapján az előbbi valószínű. Ez arra utalhat, hogy az esetlegesen kivonuló intézmények által eladott részvények egy része hazai befektetőkhöz vándorolhatott, akik a tőkeáttételes konstrukciók ezen típusát is felhasználhatták vásárlásaikhoz. A piacból a legnagyobb szeletet kihasító OTP-részvényeknél is hasonló folyamatok voltak megfigyelhetők, az árfolyam közel 20 százalékkal csökkent ebben az időszakban, a nyitott kötésállomány eközben mintegy 6 százalékkal emelkedett, 13 590 kontraktusra.

A finanszírozási toplistán eközben nem történt változás az első négy helyen, az E-Star, a PannErgy, a Synergon és a CIG azok a cégek, amelyek jegyzett tőkéjéhez képest legmagasabb a nyitott határidős kötésállomány aránya. Mivel ezen részvények nem rendelkeznek a blue-chipekéhez hasonló likviditással, feltételezhető, hogy ezen pozíciók nagy része finanszírozott vétel. Ez azt jelenti, hogy ezen cégeknél a legmagasabb a tulajdonosok részéről a hitelből finanszírozott részvényállomány, ami sérülékennyé teheti az árfolyamot. Jól példázza ezt az adott részvények elmúlt évekbeli teljesítménye, rajtuk kívül emlékezetes szereplője volt ennek a körnek az Est Media is, amelynél már az árfolyam töredékére hullása nyomán leépültek a határidős pozíciók is.

Egyes részvényekre nyitott határidős kötésállomány
RészvényNyitott kötésállományNyitott állomány aránya*
E-Star13995,30
PannErgy3974,71
Synergon4434,64
CIG21333,37
Egis25471,64
OTP135900,97
Appeninn15260,51
Freesoft800,43
Magyar Telekom31670,30
Rába240,18
FHB930,16
Mol30880,14
Est Media200,10
Richter3740,10
Pannon-Flax10,04
Állami Nyomda60,04
Danubius200,02
TVK200,01
Elmű50,00
*a jegyzett tőkéhez viszonyítva
Forrás: BÉT, Napi Gazdaság-gyűjtés

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!