A brit Financial Conduct Authority egyik igazgatója, David Lawton szerint ha a befektetők hirtelen tömegesen kezdenék el megrohanni a befektetési alapokat, s kivonni pénzüket, az pont ugyanolyan kockázatot jelentene a pénzügyi rendszer számára, mint egy bankpánik - tudósít a Financial Times.

A brit szakértő aggodalmai a lap szerint jól mutatják, hogy a szabályozó hatóságok elsősorban miért aggódnak a befektetési alapokkal kapcsolatban. Idén a tőkepiaci felügyeleteket tömörítő nemzetközi szervezet, a Financial Stability Borad már közel állt egyszer ahhoz, hogy a legnagyobb befektetési alapokkal kapcsolatban olyan szigorú előírásokat fogalmazzanak meg, mint amilyenek a bankok esetében léteznek. Azonban elsősorban az amerikai és a brit hatóságok ellenállása miatt végül úgy döntöttek, hogy mégsem tekintik a nagy befektetési alapokat a pénzügyi rendszer szempontjából annyira kockázatosnak, mint a bankokat. A döntés az FT szerint az olyan nagy alapkezelő óriáscégek, mint a Blackrock és a Fidelity Investmenst sikeres lobbitevékenységének volt köszönhető.

Ennek ellenére az FSB figyelmeztetett, nem gondolja azt, hogy teljesen el kéne vetni a feltételezést, amely szerint a befektetési alapok rendszerszintű kockázatot jelenthetnek. Most azt szeretnék tanulmányozni, hogy egyes befektetési alapok milyen tevékenységei jelenthetnek veszélyt, az alap méretétől függetlenül.

Lawton egy londoni konferencián tartott beszéde szerint most arra fókuszálnak, hogy bizonyos helyzetekben, ha az alapok egyszerre szeretnék bizonyos pozícióikat lezárni, az elindíthat-e végzetes folyamatokat a piacon. Felhívta a figyelmet, hogy a piacok likviditása jóval alacsonyabb, így egy-egy termékpiacon jóval kisebb mennyiséget lehet egyszerre eladni, vagy megvenni anélkül, hogy az ár elmozdulna.

A BoE is figyelmeztetett

A Bank of England múlt héten figyelmeztetett Pénzügyi Stabilitási Jelentésében, hogy a pénzügyi rendszer szempontjából kockázatot jelent a gyakorlat, amely szerint túl sok alap teszi lehetővé a befektetők számára tőkéjük gyors kivonását az alapból. Szerintük ugyanis némely esetben azok az eszközök, nem értékesíthetőek olyan gyorsan, mint ahogy a befektető a pénzéhez szeretne jutni. Viszont ha az alapnak a befektetői igények kielégítése céljából kényszereladásokat kell végrehajtaniuk, akkor az kontrollálhatatlan esést indíthat el a piacon.

Az iparág képviselői persze vitatják a kérdés létjogosultságát. Nemzetközi szervezetük, az ICI Global ügyvezetőjének véleménye szerint túl sok, a rosszul informáltságból adódó találgatás kering a témával kapcsolatban. Az ICI végzett kutatásokat az ügyben az elmúlt 25 év adataira támaszkodva, s arra jutottak, hogy az ilyen alapokra egyáltalán nem jellemző a csordaszellem, az alapkezelők nem szoktak pánikolni s ész nélkül keresni a kijáratot egy-egy befektetés esetében.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!