A Biden-adminisztráció múlt hét csütörtökön a nemzetközi klímakonferencia nyitásaként ígéretet tett arra, hogy 2030-ig legalább 50-52 százalékkal csökkenti a 2005-ös szinthez képest az üvegházhatású gázok kibocsátását az Egyesült Államokban. A terv része a közlekedési szektor és az ipari termelés átalakítása mellett az energiaellátás megreformálása is, amelyben nagyobb szerepet kapnak a megújulók és a szén-dioxid-kibocsátás nélküli termelők. Hasonló vállalásokat tett az elmúlt időszakban az Európai Unió, Japán és még Kína is. 

A legizgalmasabb megoldandó probléma az energiaszükséglet fedezése a fosszilis termelők kiszorítása mellett. Az elmúlt időszakban erre a kérdésre a legtöbb válasz a megújulók felől érkezett: jelentősen javult a szél-, a nap- és a vízerőművek részaránya a betáplálási oldalon szinte az egész világon. Folyamatosak a fejlesztések az energiatárolás területén is. Bár a nemzetközi atomenergia-lobbi rendre környezetbarát technológiaként hivatkozik a nukleáris termelésre, az elmúlt években egyre több erőműépítést állítottak le, vagy döntöttek már kiszolgált erőművek teljes leállításáról. Németország például annyira komolyan elfordult ettől a forrástól, hogy márciusban megegyeztek a nukleáris energiaipari társaságokkal, hogy az atomerőművek 2022-es teljeskörű és végleges leállásért fizetnek nekik mintegy 2,5 milliárd eurót (915 milliárd forintot). 

A World Nuclear Industry Status Record (WNISR) legfrisebb, tavaly őszi jelentése szerint a világ atomerőműveinek átlagéletkora 30,7 év, és a 411 aktív reaktor (50 építés alatt, 93 beruházása leállt, 191 egységet pedig már bezártak) a globális áramtermelésnek a 10,3 százalékát képes biztosítani. Ez utóbbi adat évek óta stagnál - vagyis kevés jel utalt arra, hogy a szektor újra feltápászkodhat a földről.

Fukusima szelleme eltávolodott

A főként atomerőművek fűtőanyagaként használt urán piacán a 2011-es fukusimai reaktorolvadás óta jóval erősebb volt a kínálati oldal. A baleset Csernobil után ismét rávilágított, hogy a technológia veszélyes, így a piac és a közvélemény is az atomenergia ellen fordult. Viszont az uránbányász cégek és több nagy befektető szerint ez a helyzet kezd megváltozni, miután a két legnagyobb termelő évek óta az OPEC-hez hasonló fegyelmet tart. Optimizmusukat növeli, hogy a kormányok, köztük a Biden-adminisztráció és Peking is úgy látja, hogy az atomenergia szerepet kaphat az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló globális erőfeszítésekben - kezdi elemzését a Wall Street Journal.

A befektetők tavaly év végétől kezdve olyan vállalatok részvényeit hajtották feljebb, mint a kanadai Denison Mines és a texasi Corpus Christi székhelyű Uranium Energy Corp. A Global X Uranium ETF, amely az uránnal és nukleáris összetevőkkel kapcsolatos tevékenységet folytató vállalatok részvényeit követi, október vége óta 76 százalékkal emelkedett. Ez pedig elkezdte tüzelni a piaci szereplőket: a bányászati cégek már folyamatosan vásárolják fel a földterületeket, ahonnan azt remélik, hamarosan kitermelhetik az uránércet, hogy kielégítsék a növekvő keresletet. A kereskedők és elemzők szerint ilyen nagy mennyiségben még nem volt példa ilyen döntésekre és beruházásokra.

Ennek egyik oka az urán piacának szeszélyessége, amely eltér a legtöbb más árucikk piacától. Az uránérc-koncentrátum 70-80 százalékát hosszú távú szerződésekkel adják el az atomerőművekkel rendelkező közművek számára. Azok a vállalatok, amelyek még mindig bányaprojekteket kutatnak vagy fejlesztenek, azért vásárolnak, hogy a szerződések megkötésekor biztosítsák a közműszolgáltatókat arról, hogy van uránjuk. Viszont a bányaterületek felvásárlása egyben egy jó trükk is: azzal, hogy a vevők kivonják a kínálatból a piacot, táplálják az optimizmust, hogy az urán ára végre emelkedni kezd.

Az árak történelmi összehasonlításban továbbra is alacsonyak. Az U3O8 néven ismert uránvegyület heti spot ára április 19-én 29,20 dollár volt fontonként, ami jóval alacsonyabb, mint a valamivel több mint egy évtizeddel ezelőtti 73 dolláros uránár - derül ki a UxC, egy nukleáris üzemanyagokkal kapcsolatos adatokkal és kutatásokkal foglalkozó vállalat elemzése szerint. Most a fellendülést attól várják egyes alapkezelők és befektetők, hogy a kazahsztáni nemzeti bányászcég, a Kazatomprom és a kanadai Cameco, vagyis a két legnagyobb bányász az elmúlt években visszafogta a termelést.

Megjött a zöldatom is

Közben a már említett nem szén-dioxid-emisszióval történő áramtermelési nemzetközi vállalások is abba az irányba mutatnak, hogy az atomenergiának még lehet egy köre. A befektetők lelkesedése az alacsony szén-dioxid-kibocsátású részvények iránt lehetővé tette a kisebb urántársaságok számára, hogy készpénzhez jussanak és ércet vásároljanak. Néhányan már évekkel azelőtt megtették ezt, hogy a földből ki akarták volna ásni maguknak. Viszont most jött meg a nagy lökés: az UxC szerint a bányászok és befektetők összesen közel 10,5 millió font uránt vásároltak fel az elmúlt hetekben. Ez nagy szeletet jelent a teljes spot piacból, amely jellemzően évi 60-80 millió fontot mozgat meg.

A Denison, amely a közép-kanadai Saskatchewan tartományban szeretne bányát fejleszteni, ebben a hónapban közölte, hogy 2,5 millió font uránt vásárolt nagyjából 74 millió dollárért. A pénzt részvények és opciós utalványok eladásával szerezte, kihasználva a befektetők megújult étvágyát a papírjai iránt. A Denison részvényindexe idén 54 százalékkal emelkedett New Yorkban. A vancouveri székhelyű enCore Energy 200 000 font uránt vásárolt márciusban, miután a tervezett 8 millió kanadai dollár helyett 15 millió kanadai dollárt gyűjtött be részvényeladásból.

Nem a bányászok az egyetlenek, akik uránt vásárolnak. A befektetők számára az uránárakra fogadó eszközökként működő alapok is aktívak voltak, ami tovább fokozta a kereskedők lelkesedését. A londoni tőzsdén jegyzett Yellow Cake, amely az urán tőzsdén kereskedett alapjaként működik, márciusban 4 millió fontot vásárolt, miután részvényeladásból 140 millió dollárt gyűjtött be.

"Ez egy olyan iparág, amely egy évtizedes kihűlés után most tér vissza" - mondta Kevin Smith, a Traxys Group nyersanyagkereskedő cég energiafémekkel foglalkozó ügyvezető igazgatója.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!