A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke
Közel két százalékot esett tegnap az OTP, pedig az előző napi kamatdöntést követő forinterősödésnek pozitív hatása kellett volna hogy legyen. Elemzők szerint most nemzetközi események, elsősorban a ciprusi és az olasz helyzet mozgatja az árfolyamot, ami az európai bankpapírok teljesítményéhez képest egyébként visszafogottan süllyedt. Az OTP makrofundamentális környezetében inkább javulást várnak a piacon, vagyis a nemzetközi sztorin kívül semmi olyan rossz hír nincs, ami apasztaná a bank eredményességét.
A szektortársakhoz képest nem teljesített tegnap alul az OTP, sőt picit talán jobban is állta a sarat − mondja Réczey Zoltán, a Buda-Cash szakértője. Szerinte most a külső kockázatok a nagyok, a befektetők egyelőre idegesen reagálnak a ciprusi betétesek várható veszteségeiről szóló hírekre; van, aki 40−80 százalékos leírással és az egész eurótérséget érintő bankpánikkal kalkulál. Az ijedelmet fokozza az olasz belpolitikai bizonytalanság, miközben a hazai fundamentumoknak inkább erősíteniük kellene az OTP-t. Ezek közül is a legfontosabb talán az árfolyamgát meghosszabbítása, ami pozitívan fog hatni az eszközportfólió minőségére, és ha elég magasra sikerül tornászni a részvételt, akkor érezhető lesz az eredményhatás is. Réczey egyébként arra számít, hogy amennyiben a forintjavulás tartósabb lesz, akkor az is át fog gyűrűzni a részvényárakba, ami megint csak támaszt adhat az OTP-nek.
A Buda-Cash elemzője viszont felhívja a figyelmet, hogy az év második felétől, ha valóban a várttól trendszerűen elmarad a tranzakciós illetéktől remélt bevétel, akkor jó eséllyel meg fogják emelni a kulcsot. Ez negatív a bankszektorra, viszont Réczey szerint nagy mozgást azért nem fog okozni, mert a legtöbb bank ezt szinte egy az egyben áthárítja az ügyfelekre, így marginális az eredményhatása. Fundamentálisan a legfontosabb a nem teljesítő hitelek arányának lassú stabilizációja és a céltartalékolás apadása, ami miatt hosszabb távon egyértelmű eredményjavulás várható. A negyedik negyedéves gyorsjelentés után a Buda-Cash 5400 forintra emelte a 12 hónapos célárát, hosszú távú vételi ajánlás mellett. Réczey ehhez hozzáteszi, hogy most olyan sok a külső és belső bizonytalanság, hogy rövid távon egyelőre inkább a tartás indokolt.
Az OTP-t most Miró József, az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzője szerint is inkább a nemzetközi események mozgatják − a forint elmúlt hetekben tanúsított gyengülésére még alig reagált az árfolyam. A szakértő szerint a betétgarancia uniós szervek által tervezett limitálásának van egy komoly üzenete a befektetők felé: mostantól nem kizárólag az állam vállal garanciát a bankrendszer tőkestabilitásáért, abba még a betéteseket is be kell vonni (tehát megfordul a korábbi, betétesek védelmét előtérbe helyező logika). Ez közvetlenül nem érinti az OTP-t, hiszen annak tőkemegfelelése a legstabilabb európai bankok között van (tavalyi Tier1 rátája 16 százalék), ráadásul nagyon kevés a 100 ezer eurónál nagyobb, tehát garancia alá nem tartozó betétesi kör. Miró szerint azonban lehetnek olyan sérülékeny tőkehelyzetű bankok az európai bankrendszerben, amelyek forrásszerzését a tervezet negatívan érintheti, mert tőkemegfelelésük sem magas, és sok lehet a nagybetétesük. Ilyen szolgáltató esetében a tervezet akár kisebb bankpánikot vagy tőkekivitelt is előidézhet.
A hazai piaci helyzet is hat most az OTP-re, itt Miró szerint fundamentális szempontból várható a bank jövedelmezőségének javulása, ahogy a magyar gazdaság helyzete is stabilizálódik. A nagyon magas céltartalékolás miatt van egy nem is kicsi tartalék az eredményesség növelésére, hiszen a negyedéves 30 milliárdos konszolidált profit mellett 60 milliárdot szokott félretenni a bank a kétes kintlevőségek fedezésére. Ez pedig a jövőben − ha minden jól megy − csökkenhet.
Nehéz felülértékelést jósolni egyfelől a magas hazai kockázati prémium miatt, ami a befektetők magyar gazdaságpolitikával szembeni bizalmatlanságát tükrözi, másfelől egyelőre azt várják a piacon, hogy milyen költségvetési kiigazítás lesz az idén, és az hogyan érinti majd a bankszektort. Miró szerint egyébként az már nem feltétlenül érne célt, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték 0,3 százalékos kulcsát a várttól elmaradó bevételek miatt megemeljék, mert akkor a forintbetétesek egy része egyszerűen más uniós országba vinné a tranzakcióit, akár a közüzemieket is.
Az Erste szakembere inkább arra számít, hogy a kormány most már felismerte, hogy saját céljaihoz (az edp-eljárásból való gyors kikerüléshez és a gazdasági növekedés beindításához) partnerként kell kezelnie a bankokat. Emiatt Miró szerint nem kell már tartani a bankrendszer eredményét jelentősen romboló újabb kormányzati intézkedésektől. Sőt, ha csak az árfolyamgát meghosszabbítását nézzük, az most a hirtelen forintgyengülés miatt jókor jött, Miró szerint részben ennek köszönhető, hogy az árfolyammal hagyományosan együtt mozgó részvények most nem reagáltak élesen. Miró szerint a következő időszak legfontosabb árfolyam-meghatározó mozgása, hogy a régiós szektortársak is leértékelődnek az európai pénzügyi szférában és ez húzza magával az OTP-t, aminek értékelésén majd a hazai fundamentumok javulása fog segíteni.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!