A 2021-es alacsony hozamkörnyezetben végrehajtott rekordösszegű, 1 626 milliárd forintos csereaukciós kibocsátást követően az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) 2022-re is nagy volumenű, 1 000 milliárd forintos cseraukciós programot hirdetett meg, amelyből eddig 308 milliárd forint valósult meg. A csereaukciók célja az, hogy a hamarosan - egy-két éven belül - nagy mennyiségben lejáró állampapírokat hosszabb futamidejűekre cserélje be az állam. Ez azért jó, mert így elkerülhető, hogy egyszerre nagyobb összeget kelljen majd törleszteni és megújítani.
A döntésben komoly szerepe volt annak, hogy a lakosság gigantikus mennyiségű állampapírt váltott vissza az idén. "A lakossági állampapírpiaci folyamatok és a hozamok emelkedésének hatására az ÁKK 2022 szeptemberében úgy döntött, hogy nem tervez több csereaukciót végrehajtani a 2022-es év hátralévő részében" - írja ugyanis az ÁKK a közleményében.
Eredetileg a 2021. decemberben bejelentett finanszírozási tervben az ÁKK jelentős Magyar Állampapír Plusz (máp+) lejárattal számolt a 2024-2025-ös évekre. 2021 és 2022 augusztusa közötti egy évben a 2024-ben és 2025-ben lejáró máp+ összesített állománya azonban a várakozásokat felülmúlva 1 810 milliárd forinttal csökkent az emelkedő inflációs környezet és hozamok hatására.
Eltűntek a szuperállampapírok az értékpapírszámlákról
"2024-re és 2025-re az időközi visszaváltások miatt várhatóan nem marad szignifikáns megújítási kockázatot jelentő máp+ állomány, ezért a 2022-es csereaukciós program, amelynek legfőbb célja a 2024-2025-ös lejárati koncentráció mérséklése volt, elvesztette szükségességét, így az ÁKK-nak lehetősége nyílt a program visszafogására" - közölte az államadósság-kezelő.
A csereaukciós program szüneteltetésének több kedvező hatása is van a jelenlegi gazdasági környezetben. Míg az ÁKK egyik kimondott célja a korábbi alacsony hozamkörnyezetben az adósság átlagos hátralevő futamidejének hosszítása volt, ezzel szemben a jelenlegi magas hozamok mellett inkább az adósság portfólió átárazódásának lassítása az elsődleges preferencia.
Bár a hozamgörbe rövidebb szegmenséhez képest mérsékeltebb emelkedés volt tapasztalható a hosszú hozamok esetében, azok is jóval magasabbak az elmúlt néhány év átlagánál. Emiatt a rövid hátralevő futamidejű államkötvények hosszabbra cserélése hosszú évekre megemelné az államadósság kamatköltségeit. A csereaukciós program visszafogása így a 2022-es évre jelentős összegű kamatmegtakarítást jelent az eredeti tervhez képest. Egy intenzívebb csereaukciós programhoz való visszatérésnek a hozamszintek csökkenése után lesz létjogosultsága.
Jön az új lakossági papír
Szintén mai bejelentés, hogy a új lakossági állampapír-statégiával rukkol elő hamarosan az ÁKK. Erről Gulyás Gergely kancelláriaminiszter számolt be a mai kormányinfón. Az új csodapapír, amellyel megpróbálják megszólítani a kisbefektetőket, 11 százalékosnál is magasabb kamattal kecsegtet majd. Erre szükség is lehet, hiszen az idén a lakosság kivonta a pénzt az állampapírpiacról, nem vásárolt friss megtakarításért állampapírokat.
A jelenlegi lakossági papírok olyan alacsony hozamot fizetnek, amelyek az intézményeknek kínált államkötvényekkel és diszkontkincstárjegyekkel sem veszik fel a versenyt, ennek egyik következménye, hogy a háztartások más befektetést, befektetési alapokat, részvényeket vesznek helyettük.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!