A mostani helyzetben valószínűleg nem segít a a feltörekvő országok exportorientált cégeinek az, hogy devizáik jelentősen veszítettek értékükből az elmúlt időszakban - írja összefoglaló elemzésében a brit pénzügyi napilap. Nem csak amiatt, hogy a gyengülő devizák azt jelzik, ezen országok gazdaságai is gyengélkednek, hanem azért is, mert ez egyben emelkedő adósságterheket is jelent a cégek számára.

A probléma egyik fele, hogy a csökkenő olaj- és egyéb nyersanyagárak inkább rosszat jelentenek a feltörekvő országok csoportjába tartozó államoknak. A nyersanyag-exportáló országok ezen a folyamaton többet veszítenek, mint amennyit az importáló országok nyernek - mondta David Lubin, a Citi feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzési osztályának vezetője. Amikor a nyersanyagárak esnek, akkor nehéz bizalommal lenni a feltörekvő országok irányában. Ha eszközosztályként tekintjük a feltörekvő országokat, akkor nyersanyagexportőrnek kell őket tekinteni, s a tőkeáramlások elég bátortalanok, ahogy a kockázatvállalási kedv csökken - tette hozzá.

Még az olyan nyersanyagimportőrök, mint például Törökország, is szenvednek a jelenlegi helyzetben. Hiába tesz jót a török fizetési mérlegnek az, hogy olcsóbbá vált az olajimport, a tőkeáramlások lassulása ezzel ellentétes hatást fejt ki. A török líra folyamatosan gyengül az első negyedéves erősödését követően - mondta Lubin.

Nem tudnak élni az előnnyel

A nyersanyag-exportőr Brazília számára, amelynek miniszterei még 2010-ben arról panaszkodtak, hogy a gyenge amerikai dollár tisztességtelen versenyhátrányba hozza az országot, a gyengülő reál árfolyama nem hozta meg a várt eredményeket. Ez az elemző szerint jó példa arra, hogy a gyengébb devizaárfolyam Brazília és a többiek számára nem elegendő. A problémát az jelenti, hogy a gyenge deviza jó hatásait túlszárnyalja a versenyképesség javulásának hiánya a beruházások alacsony szintje miatt.

Természetesen kockázatos messzemenő fundamentális szabályokat alkotni a devizaárfolyamok rövidebb távú ingadozásaiból - teszi hozzá az elemzés. Az ősszel tapasztalt időszakos likviditáshiány a piacokon elég hektikussá tette az eszközárakat a nemzetközi piacokon, s pont emiatt az árfolyamok nem tükrüzik mindig a fundamentumokat. Mégis úgy tűnik, a feltörekvő piaci devizák jelenlegi gyengélkedése inkább ezen országok gazdaságainak törékenységéra hívja fel a figyelmet, s nem a jövőbeni erős gazdasági növekedés előjelének tekintendő.

Vége az exportőr sikereknek

Több közgazdász is egyetért abban, hogy a strukturális reformok elmaradása miatt jelenleg ezen országok gazdaságai túlságosan is rosszul pozicionáltak ahhoz, hogy kiaknázzák a leértékelődésből adódó előnyöket. Másképp fogalmazva az exportorientált szektorok nem tudtak az utóbbi években ezekben az országokban a növekedés motorjaivá válni, valószínűleg a globalizáció hatásai miatt, amely elszívta tőlük a az alacsony munkaerőköltség előnyeit.

A Capital Economics e héten publikált tanulmánya szerint az elmúlt években a feltörekvő országok exportorientált szektorainak növekedése gyenge volt, gyengébb, mint az adott országok egészének GDP növekedése. Szerintük azok a tényezők, amelyek a 2000-es évek elején segítették ezen országokban az exportáló szektorok masszív növekedését már nem tudják kifejteni a továbbiakban ezen hatásukat.

Hitelfelvétel ész nélkül

Mindezek eredményeként az erősödő dollár a feltörekvő országok számára inkább fenyegetést jelent, semmint előnyt. Ez nem új fejlemény, a feltörekvő piacok általában megsínylették a múltban is az erős dollárral jellemezhető időszakokat. Az elmúlt évtizedekben ennek elsődleges hatása az államadósságokon keresztül jelentkezett. A feltörekvő országok ugyanis az elmúlt évtizedekben rendszerint szívesen adósodtak el dollárban, s devizájuk árfolyamát ezzel párhuzamosan megpróbálták rögzíteni a zöldhasúval szemben. Most ez annyiban változott, hogy a fejlettebb tőkepiacok lehetővé tették ezen országok számára, hogy inkább saját devizában adósodjanak el. A privát szektor azonban most más történet.

A BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja) friss tanulmánya is utal erre, amely szerint az elmúlt években a feltörekvő országok cégei olyan mennyiségű idegen devizában felvett hitelt halmoztak fel, hogy az már zavarokhoz vezethet a devizaárfolyamokban. A BIS adatai azonban hiányosak, így jelenleg nehéz megbecsülni, hogy ez a jelenség valójában mekkora problémát jelent. Az intézmény adatai szerint a nemzetközi bankok 2014 közepéig 3100 milliárd dollár értékben nyújtottak hiteleket a feltörekvő országoknak és cégeknek, jórészt dollárban. A privát szektor ezen országokban - a bankokat nem számolva - 2009 és 2012 között 375 milliárd dollár értékben bocsátott ki külföldi devizában denominált kötvényeket, ez több, mint a pénzügyi válságot megelőző négy évben kibocsátott mennyiség duplája. S mindezt annak ellenére, hogy a válság során erősödő dollárárfolyam pont az ilyen adósságok miatt okozott dollármilliárdos veszteségeket, s sokszor csődöket.

A cikk szerint mindezek miatt nehéz egyelőre megbecsülni, hogy mit szabadít az erősödő dollár ezekre az országokra. Azonban a jelek szerint a feltörekvő piaci devizák értékvesztése több kárt okozhat, mint amennyi hasznot hoz.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!