A jelek szerint visszafelé sülhet el az a csodafegyver, amit világszerte egyre több jegybank próbál bevetni a lanyha gazdasági növekedés és a defláció elleni küzdelemben, s a negatív kamatok nem működnek. Legalábbis ezt mutatja a dán példa, ahol a leghosszabb ideje van negatív tartományban az irányadó jegybanki kamatláb - írja összefoglalójában a Bloomberg.

A kamatok és a gazdaság egyéb teljesítményeinek összefüggése a logikusan a következő lenne, ha a kamatok csökkennek, az elvileg arra ösztönzi a megtakarítókat, hogy kockázatosabb befektetésekbe helyezzék tőkéjüket, többet fogyasszanak, a vállalatokat nagyobb hitelfelvételre csábítja, s így összességében nagyobb ütemben nőhet a gazdaság, s az infláció is felfelé mozdulhat el. Azonban a jelek szerint az összefüggés csak pozitív kamatok mellett működik, negatív kamatlábak mellett már más logika érvényesül.

A negatív kamatláb 2012-es bevezetése óta Dániában nőttek a privát szektor megtakarításai, a magánszektor beruházásai csökkentek és a gazdaság egy nagyon lassú növekedéssel jellemzett válságba került - állítják a Handelsbanken elemzői.

Ellentétes hatások

A Bloomberg által megkérdezett szakértők egy része úgy véli, a negatív kamatok több módon is kedvezőtlenül hatnak vissza a gazdasági szereplőkre. Az egyik ilyen mellékhatás, hogy a negatív kamatlábak azt az üzenetet közvetítik a szereplők felé, a gazdaság bajban, válságban van, s ez a szereplőket további óvatosságra ösztönzi, sokkal bizonytalanabbnak, kockázatosabbnak látják a jövőt, s ez további megtakarításokra ösztönzi őket.

A világ egyik legnagyobb portfólióját kezelő Blackrock egyik vezetőjének korábbi nyilatkozata szerint az átlagos, nyugdíj megtakarítással rendelkező befektetőnél a negatív kamatok a fogyasztás visszafogását és a megtakarítási hajlandóság növelését érik el. Ugyanis az, aki korábban úgy gondolta, hogy egy bizonyos összegű nyugdíjcélú megtakarítás számára majd elegendő lesz, az alacsony, néhol negatív kamatok láttán azzal szembesül, hogy sokkal többet kell félretennie, ha befektetései hozamából később meg szeretne élni. Így a jelenben többet takarít meg és kevesebbet fogyaszt.

Ezzel ért egyet Kasper Ullegaard, a 15 milliárdnyi nyugdíjalapot kezelő Sampension kötvénypiaci vezetője is. A negatív kamatok kontra produktívak, az embereket arra ösztönzik, hogy többet takarítsanak meg a jövőbeni vásárlóerejük megőrzése céljából, s az embereket a kevésbé kockázatos eszközök irányába tereli - mondta.

A hitel sem kell

A dán makroadatok igazolni látszanak a félelmeket. A Bloomberg szerint idén a magánszektor beruházásai a dán GDP 16,1 százalékát teszik majd ki, míg a negatív kamattal jellemzett időszak előtt, 1990 és 2012 között ez átlagosan 18,1 százalék volt. Eközben a magánszektorban a megtakarítási ráta a GDP 26 százalékára ugrott, a 2012 előtt jellemző valamivel 21 százalék feletti szintről a dán pénzügyminisztérium előrejelzése szerint. A GDP növekedése idén csak 1,1, százalékos lehet a tavalyi 1,9 százalék után.

Ráadásul a magánszektor cégei sem úgy tűnik, hogy a negatív kamatok miatt rohannának minél több hitelt felvenni. A Bloomberg szerint jó példa erre a dán közszolgáltató cég, a Dong Energy napokban bejelentett lépése, amely szerint 650 millió eurónyi kötvényüket vásárolnák vissza, hogy csökkentsék a készpénztartás megnövekedett költségeit.

Egy területen a dán jegybank szerint mégis sikereket hozott a negatív kamat. Azt ugyanis annak idején azért vezették be, hogy csökkentsék a dán koronára nehezedő felértékelődési nyomást, s sikerült is azt az euróval szembeni, 2,25 százalékos szélességű sávon belül tartani. Ugyanakkor a kritikusok szerint ez nem lesz elegendő, a napokban a dán jegybank ismét beavatkozni kényszerült a korona nem kívánt erősödése ellen, s eközben a külföldi befektetők körében népszerű kincstárjegy aukciót lefújta.

A történetben az egyedüli, igazán optimizmusra okot adó fejlemény, hogy a bankrendszer eddig meglehetősen jól viselte a negatív kamatok okozta környezetet. Ennek oka, hogy tevékenységüket egyre inkább a vagyonkezelés irányába tolják, amire az ügyfelek részéről egyre nagyobb az igény az alacsony hozamok mellett.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!