Nem csak az átlagos befektetők érzik meg az alacsony hozammal, néhol negatív jegybanki alapkamattal jellemzett befektetési környezet hátrányait, de maguk a jegybankok is, akik devizatartalékaikon keresztül hatalmas eszközállomány felett rendelkeznek - írja a Financial Times. A lap szerint az újabb és újabb európai és japán kamatcsökkentések nehéz helyzetbe hoztak számos jegybankot, akik eddig hozzá voltak szokva, hogy a tartalékok kezelésén elér.

A lap által idézett egy felmérés szerint, amelyben 77 különböző jegybank, összesen több, mint 6 ezer milliárd dollárnyi tartalékot kezelő szakértő vett részt, a megkérdezettek jól látható többsége a jelenség miatt változtatni készül befektetési stratégiáján. Többek között arra készülnek, hogy az eddig szokásosnál kockázatosabb eszközöket is vásároljanak a tartalékokba.

A jegybankoknak meg kell őrizniük a tartalékok értékét, így olyan értékpapírokba fektetni, amelyek veszteségre kényszerítik őket az alapvető ösztöneikkel ellentétes. Agresszívabban kell fellépniük, hogy hozamot tudjanak elérni, s ez bizonyos esetekben magasabb kockázat  bevállalását jelenti - mondta Christian Deseglise, a HSBC jegybankokért, állami vagyonalapokért felelős vezetője.

A jegybankok a széles nyilvánosság számára leginkább arról ismertek, hogy ők felelősek az irányadó kamatok meghatározásáért és a pénznyomtatásért, azonban ők a világ legnagyobb pénzügyi befektetői is. Az IMF adatai szerint tavaly év végén összesen 10 900 milliárd dollárra rúgott az általuk kezelt tartalékok összege.

A Central Banking Publication nevű szaklap és a HSBC felmérése szerint az ezeket a tartalékokat kezelő szakemberek komolyan azt fontolgatják, hogy különböző, eszközfedezetű (többek között csokorba gyűjtött hitelekkel fedezett) értékpapírokat vásároljanak, s jelentősen csökkentsék a tartalékokon belül a nem kamatozó, vagy negatív kamatot kínáló devizák arányát. (Csak emlékeztetőül, a 2008-2009-es pénzügyi válság során az egyik legnagyobb problémát az amerikai bankrendszer számára pont az ilyen eszközfedezetű értékpapírok jelentették.)

Az olyan nagy jegybankok, mint az ECB, vagy a Bank of Japan a negatív kamatokat, mint fegyvert elsősorban a defláció fenyegető réme elleni harc miatt vetették be, valamint azért, hogy ezzel is stimulálják a gazdaság fellendülését. Azonban a negatív kamatok a kvantitatív lazítási programokkal együtt, amelyek során a jegybankok nagy mennyiségben vásárolnak kötvényeket, alaposan lenyomták a különböző pénzügyi eszközök hozamát. Jó néhány államkötvény és számos jó hitelbesorolású vállalat kötvényei most már negatív hozamok mellett cserélnek gazdát a másodlagos piacon. Ez annyit tesz, hogy aki itt vásárol és lejáratig megtartja a kötvényt, az kevesebb pénzhez jut a végén, mint amennyit most kifizet.

A tartalékokat kezelő szakértők ugyanúgy érzik ennek a helyzetnek a járulékos kárait, mint mindenki. Ugyanabban a világban kell végezniük a feladatukat, mint a többi befektetőnek, s ugyanazokkal a problémákkal szembesülnek. Azonban szerintem igencsak tisztában vannak azzal, hogy vannak fontosabb céljaik is az egyszerű hozamvadászatnál - mondta John Nugée, a Laburnum Consulting alapítója, a Bank of England egykori tartalékkezelője.

A jegybankokra eddig az volt a jellemző, hogy alapvetően az alacsony kockázatúnak tekintett, konzervatív eszközökben helyezték el a tartalékokat. Ezek jellemzően jó hitelbesorolású államkötvények és a leginkább kereskedett devizák voltak. A múlt év végén az összes ilyen tartalék 20 százaléka volt euróban denominált eszközökben (ez jóval alacsonyabb, mint a válság előtt), s 4 százaléka jenben. A legtöbb tartalék, az összes mintegy 64 százaléka dollárban denominált eszközökben áll.

A felmérésben a válaszadók 80 százaléka úgy vélte, a negatív kamatok hatással voltak a jegybankok tartalékkezelési stratégiáira. 60 százalék szerint saját jegybankja is érintett ebben.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!