Londoni részvénykibocsátásra készül az orosz EN+ nevű társaság, amely Oleg Gyeripaszka orosz milliárdos alumínium ipari és vízenergetikai érdekeltségeit fogja össze - közölte a társaság. A lépés azért lehet fontos, mivel az első nyilvános kibocsátás sikere jó tesztje lehet annak, hogy a nyugati befektetők mennyire hajlandóak jelenleg orosz cégekbe bevásárolni, ez az első ilyen jellegű tranzakció az Oroszországgal szemben 2014-ben bevezetett szankciók életbe lépése óta.

Az EN+ a kibocsátás során részvényenként 14 és 17 dollár közötti összeget szeretne kapni, a társaság részvényei a moszkvai, az azokra szóló globális letéti igazolások a londoni tőzsdére lesznek bevezetve. Ezen az áron számolva a társaság piaci kapitalizációja 7 és 8,5 milliárd dollár között alakulna.

A társaságban jelenleg Gyeripaszkán és családján kívül az orosz VTB Bank tulajdonos még, 4,35 százalékos tulajdoni hányaddal.

Jó teszt lesz

A Financial Times az üggyel kapcsolatban a Renaissance Capital nevű befektetési bank moszkvai szakértőit szólaltatta meg, a pénzügyi cég egyébként hagyományosan jó kapcsolatokkal rendelkezik Oroszországban. Ők úgy látják, spekulatív szemmel ugyan nem túl kecsegtető a kibocsátás, azonban szerintük is az a fontos, hogy teszteli a nyugati befektetők étvágyát az orosz cégek iránt. Szerinte kifejezetten az olyan kockázatvállaló befektetőknek ajánlott a vásárlás, akik nagyon optimista véleménnyel vannak az orosz gazdaság kilátásaival kapcsolatban.

A szankciók mellett egyéb kockázati tényezők között a szabályozói környezet bizonytalanságait, a rubel árfolyamkockázatát emelte ki. Szerinte nem jelent a cégnek az sem jót, hogy a nyilvánosságra került információk alapján Donald Trump amerikai elnök választási kampányában az orosz befolyással kapcsolatos vizsgálatokban Gyeripaszka is érintett.

Az amerikai hatóságok jelenleg is vizsgálják Paul Manafort, Trump kampánymenedzserének oroszországi üzleti körökkel való kapcsolatát. Manafort jóval korábban Gyeripaszkának is dolgozott.

Már el is fogytak a részvények?

A kibocsátás mindezek ellenére a jelek szerint sikerre lehet ítélve, mivel a kínai CEFC China Energy már jelezte, hogy a felkínált részvénymennyiségből 500 millió dollárnyit meg kíván vásárolni. E mellett a Katari Befektetési Hatóság ( a közel-keleti cég állami vagyonalapja) is jelezte, hogy tárgyalásokat folytat 1 milliárd dollárnyi újonnan kibocsátott részvény megvásárlásáról a Financial Times értesülései szerint.

A tőzsdei bevezetést novemberre tervezik. A kibocsátással a cég 15,8-18,8 százaléka kerülne piacra, a befolyó összeget jórészt hitelei visszafizetésére használná fel a társaság. Az IPO-t követően egyébként a hírek szerint a világ legnagyobb nyersanyag-kereskedő vállalati a Glencore azt tervezi, hogy saját, a Rusal nevű alumínium ipari társaságban meglévő részvényeit is EN+ részvényekre cseréli. A Reuters az EN+ kibocsátási tájékoztatójában ugyan nem talált arra vonatkozóan pontos részleteket, hogy mindez hogyan érinti majd az IPO-t, az FT értesülései szerint viszont a tranzakcióra csak a részvénykibocsátást követően kerül majd sor. Ekkor az EN+ tulajdonrésze 56,9 százalékra emelkedik a  a Rusalban, a Glencore EN+ részesdésének a nagysága az IPO során kialakult árfolyamtól függ.

Vannak lelkes elemzők is, Oleg Petropavlovszky, a BCS Markets moszkvai elemzője szerint az EN+ 7 és 8,5 milliárd dollár közötti árazás esetén vonzó vételnek tűnik és tartalmaz már felértékelődési potenciált is. Egy 10 milliárd dolláros árazás már drága lenne - tette hozzá.

Itt is jelszó a környezetvédelem

Az EN+ összesen öt duzzasztóműve és vízerőműve van Dél-Szibériában és 48 százalékos részesdéssel rendelkezik a hongkongi tőzsdén jegyzett Rusalban, amelynek hatalmas energiaszükségletét jórészt saját erőműveiből biztosítja. Ezen felül számos szénbányája és széntüzelésű erőműve is.
Miközben a 6 milliárd dolláros magánvagyonnal rendelkező Gyeripaszka jórészt fém és acélipari, valamint bányászati érdekeltségeiről ismert, az EN+ megpróbálja meglovagolni a környezetbarát technológiák iránti befektetői érdeklődést is.

A cégnek számos befektetése van a napelem és akkumulátorok gyártásának területén, s ezen felül független alelnöknek nevezte ki a korábbi klímaváltozással kapcsolatos ügyekért felelős amerikai minisztert - írja az FT.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!