Volt-e törvénysértés a Matolcsy-IMF-sztoriban?

Wiedermann Helga gazdasági regényében egy fikciót ír le, természetesen az NGM-et vezető miniszter nem tájékoztathatta a befektetőket arról, hogy Magyarország az IMF-hez fordul, hanem több lehetőség között ezt is, mint követhető utat jelölte meg - közölte az MNB Matolcsy György volt kabinetfőnökének héten megjelent könyvével kapcsolatban.

Miért fontos a közlemény?

A közleménnyel a jelek szerint az MNB álláspontja az üggyel kapcsolatban az, hogy Matolcsy György jelenlegi jegybankelnök mellett, korábbi, Nemzetgazdasági Miniszteri pozíciójában kabinetfőnökként dolgozó Wiedermann Helga e héten megjelent könyvében leírtak nem fedik száz százalékosan a valóságot.

A könyv szerint ugyanis a kiemelt jelentőséggel bíró 2011 november 17-i nap, amikor az NGM bejelentette, hogy Magyarország tárgyalásokat kezd az IMF-fel a következőképpen zajlott. Matolcsy egy hetekkel korábban megbeszélt ebéden vett részt november 17-én a Goldman Sachs képviselőivel, akik éppen szokásos információszerzési körtalálkozóikat bonyolították Budapesten - áll a könyvben.

Wiedermann szerint Matolcsy ilyen eszmecseréken csak elvétve szokott részt venni, mert meglehetősen jól ismeri ezt a világot. "Pontosan tudja, hogy a befektető bankárok azért akarnak magas rangú emberekkel találkozni, hogy kifürkésszék a gyenge pontokat, és ez úton szerezzenek egy későbbi pénzügyi támadáshoz információkat."

Matolcsy viszont most - a szerző előtt sem ismert okokból - kivételesen mégis elfogadta a 2011. november 17-ére szóló ebédmeghívást. Matolcsy átballagott a minisztérium épületéhez igen közel eső Michelin-csillagos étterembe, ahol a Goldman Sachs háromfős társaságával találkozott. A könyv szerint "az ételek megrendelése után azonban Matolcsy György csak úgy mellékesen megjegyezte: aznap reggel 8 órakor tájékoztatta az IMF-delegációt arról, hogy Magyarország tárgyalásokat kezd a Nemzetközi Valutaalappal. És hogy erről a magyar döntésről tájékoztassuk a Nemzetközi Valutaalapot és az Európai Uniót, már el is küldtük a levelet Brüsszelbe és Washingtonba".

"A beszélgetőpartnerek kezében megállt a vajazókés. Egyikük mosdót keresve azonnal felállt. Nem tudni, hány telefont eresztett meg, de amikor visszajött, igen gyorsra fogták az ebédet. A szokásos másfél óra helyett 40-50 perc alatt az összes fogással végeztek. A történtek után Matolcsy György már egészen biztos volt abban, hogy minden korábbi híresztelés igaz: a nagy nemzetközi pénzügyi befektető csoportok életveszélyes támadást indítottak Magyarország ellen."

Miért volna baj, ha igaz lenne  amit a könyv leírt?

Ha valóban a könyvben leírt események történtek volna azon a napon (a hivatalos bejelentést követően az euró azonnal 4 forinttal gyengült a forinttal szemben), felvetődhetne a tőkepiaci törvény szerinti bennfentes kereskedés gyanúja, mind a jegybankelnök, mind a Goldman Sachs jelenlévő képviselői részéről.

A törvény szerint ugyanis bennfentes kereskedelem "a bennfentes személy által a bennfentes információ továbbadása más személynek" is. Kérdés persze, hogy a mindenkori Nemzetgazdasági Miniszter bennfentes személynek minősül-e a magyar forint, vagy esetleg a magyar állam által kibocsátott értékpapírok vonatkozásában.

Értelmezésünk szerint igen, hiszen a törvény szerint bennfentes személy többek között, "aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására".

A bennfentes információ pedig "a pénzügyi eszközzel - ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet - kapcsolatos olyan lényeges információ, amely

• aa) még nem került nyilvánosságra;
  
• ab) közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik;
  
• ac) nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas".

Ugyanakkor megítélésünk szerint a könyvben leírt - az MNB szerint fiktív - szituáció a volt miniszter esetében védhető lenne azzal a törvényi kitétellel, amely szerint "Nem minősül bennfentes kereskedelemnek ... b) a bennfentes információ átadása, amennyiben azt a bennfentes személy beosztásából kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során szolgáltatta."

Tehát a törvény alapján értelmezésünk szerint a Nemzetgazdasági Miniszter ugyan bennfentes személynek minősül, de a leírt helyzetben valószínűleg nem követett el bennfentes kereskedést. Ha a könyvben leírtak történtek volna meg, akkor a bennfentes kereskedést a Goldman Sachs valósíthatta volna meg, ha az információ birtokában forintra, vagy magyar államkötvényekre pozíciót nyitottak volna.

Így nem is kell vizsgálni?

Az MNB közleménye szerint azonban az események nem a könyvben leírt módon történtek, a bennfentes információ átadása nem történt meg, így a bennfentes információ átadása nem történt meg. Mivel Matolcsy az MNB szerint nem adott át bennfentes információt, ezért a Goldman Sachs sem kereskedhetett bennfentesen.

A kérdés már csak az, hogy vajon a Matolcsy volt kabinetfőnöke miért veti a bennfentes kereskedés gyanúját a Goldman Sachsra. A bennfentes kerekedés ugyanis büntetőjogi kategória, három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekménynek minősül.