Az Európai Központi Bank (ECB) monetáris tanácsa úgy döntött, hogy a szakértői stábjának jelentését, az árakra és a bérekre nehezedő nyomást és az eurózóna inflációja körüli bizonytalanságot figyelembe véve a jelenlegi havi 30 milliárd euróról szeptember végétől 15 milliárdra csökkenti havi kötvényvásárlásait - derült ki a Guardian összefoglalójából.

Ezt követően december végétől teljesen beszünteti monetáris politikájának (enyhítésének) ezt az elemét. Jó hír a hitelfelvevőknek (rossz a betéteseknek), hogy a jövő év közepéig tarják a nulla alapkamatot és a bankoknak 0,4 százalékos hozamot kell fizetniük az ECB-ben elhelyezett betéteik után, azaz marad a negatív kamat. A hírekre 1,182 dollár/euróról 1,162-re gyengült az euró. A forint a feltűnően halvány 323 forint/eurós árfolyamról előbb 321-re erősödött, majd 322-re gyengült vissza.

Bumm!

Az ECB új előrejelzésében 2,1 százalékra csökkentette az eurózóna GDP-növekedésére adott előrejelzését a március prognózisban szereplő 2,4 százalékról. Ez ütős hír annak tükrében, hogy mégis visszaveszik a monetáris enyhítést (QE). Mario Draghi a bank elnöke azzal magyarázta a változtatást, hogy az USA új büntetővámjai és az azokra adott választok, azaz a kereskedelmi háború veszélye növelte a világgazdaság sérülékenységét.

Az európai jegybank évi 1,4 százalékról 1,7 százalékra emelte inflációs várakozását, ami nem jó hír a háztartásoknak. Draghi már sajtótájékoztatója elején elmondta szokásos dörgedelmét, miszerint az eurózóna kormányainak többet kellene tenniük a strukturális reformok terén, főként azoknak, amelyek országának államadóssága még mindig magas. A Guardan szakírói szerint ez utóbbival főként az új olasz kormánynak üzenhetett.

Mit lép az MNB?

A Fed és az ECB bejelentései után a magyar piac szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy az MNB a jövő keddi kamatdöntő ülésen milyen lépésekről dönt vagy milyen üzeneteket küld a piacnak - állapította meg Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője.

Mivel nemzetközi szinten egyre szigorúbb monetáris feltételeket teremtenek a jegybankok, a magyar jegybanknak is lépnie kell vagy legalábbis jeleznie kell a piaci szereplőknek, ha a gazdasági környezet szükségessé teszi, akkor hajlandó elmozdulnia egy a szigorúbb monetáris politika irányába - tette hozzá az elemző, aki szerint egyelőre bizonytalanok a piaci szereplők, emiatt jelentősebb árfolyammozgások vannak a forint piacán.

Zutty

Draghi sajtótájékoztatója alatt az gyorsult az euró gyengülése, megvolt az 1,7-es szint (1,169). Ezt az erősödő bizonytalansággal kapcsolatos megjegyzései válthatták ki. Rátett egy lapáttal erre azzal, hogy leszögezte: az ECB nem siet a kamatemeléssel. A gyenge valuta nem aggasztja a bankot, végül is segíti az exportcégeket és az infláció közelítését a bank kicsit két százalék alatti célértékéhez.

A bankelnök ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy Olaszország válságba sodorja az eurózónát vagy feladja a közös európai valutát. Sok áldozatot követel az övezet fenntartása és sok harccal is jár, de az a fontos, hogy az elmúlt években közösen elért eredményeket ne veszélyeztessék. Draghi kitartva korábbi álláspontja mellett továbbra is visszafordíthatatlannak tarja a monetáris integrációt: 340 millió ember használja az eurót és további országok akarnak csatlakozni az övezethez - érvelt emellett.

Végül még egyszer bepróbálkoztak az újságírók Draghinál a kamatemelés ügyével, rákérdezvén, mikor kapnak a betétesek egy ajándékot az ECB-től (azzal, hogy az alapkamat emelésével növekedne a megtakarításaik hozama)? Erre azt mondta: már megkapták az ajándékot az eurózóna fellendülésével, ami mindenkinek jó.

Történelem

Az ECB 2015-ben kezdte monetáris enyhítési programját érzékelve a defláció veszélyét és a halvány gazdasági növekedést. Ekkoriban havonta 60 milliárd eurót költött az eurótagállamok államkötvényeire, fittyet hányva a német aggodalmakra, hogy ezzel gyakorlatilag a bank adósságává alakítják át a tagországok államadósságát.

Ugyanakkor az európai jegybank csak követte ezzel a lépésével a Bank of Englandot, illetve az amerikai Fedet. Később 80 milliárdra tolták fel a havi kötvényvásárlást és jelezték, hogy idén őszig biztosan folytatni fogják. Emiatt az eredetileg tervezett ezermilliárd eurós kiadás helyett, 2,6 ezer milliárdot költöttek el.

Mérleg

A QE-vel szemben sokan felhozzák, hogy a gazdagokat még gazdagabbá teszi, mert feltolja a befektetési eszközök értékét. Az ellenérv az, hogy állásokat teremtve alacsonyan tartja a munkanélküliséget, továbbá hogy a politikusok a sopánkodás helyett megemelhetik a vagyonokra kivetett adókat.

Úgy tűnik, a QE bevált: az infláció elindult az ECB kissé két százalék alatti célja felé, a munkanélküliség tízéves mélyponton van. A svájci UBS szerint a QE azzal, hogy hátszelet adott a gazdaságnak egy kritikusan nehéz időszakban, gyakorlatilag megmentette az eurózónát.

A fotó forrása: Pixabay

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!