A kiugró hitelkereslet közepette a betétállomány a januári 164 milliárd forintos – év eleji szezonalitásnak megfelelő – csökkenést követően 388 milliárd forintos pluszban zárt februárban: forintban 480,8 milliárdnyi új betétet helyezett el a lakosság, míg devizában 93 milliárd forintos nettó betétkivonás történt.

A decemberi megugrást követően ismét 12 ezer milliárd forint alá csökkent a háztartások betétállománya januárban. A februári adat azonban ilyen szempontból pozitív: már 12 434 milliárd forintra nőtt az állomány, ez pedig több mint egy éves rekord, utoljára tavaly januárban volt ilyen magas – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

Érdemes azonban a számok mögé nézni, ugyanis ez közel sem jelenti azt, hogy növekedett volna a lakossági vagyon.

A friss jegybanki értékpapír-statisztika szerint a lakosság továbbra is tudott megtakarítani, közel 100 milliárd forintos új pénzt helyezett el értékpapírokba, de nem állampapírba.

Februárban közel másfél éves rekord dőlt meg: a háztartások ismét csökkentették kitettségüket az állampapírokban, 77,7 milliárd forintot vont ki a lakosság egy hónap leforgása alatt. Ennek jó része a most feburárban kifizetett körülbelül 500 milliárd forintos hozamnak köszönhető, ugyanis ennek jó részét nem fektette be ismét a lakosság, inkább más befektetési lehetőségek után néztek.

A prémium papírokból sokat válthattak vissza

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataiból az is kiderül, hogy a hosszú lejáratú forint alapú értékpapírokból (ilyen például a Prémium Magyar Állampapír, PMÁP) vette ki a legtöbb pénzt a lakosság, így az állampapír-piacon már csak a rövid lejáratú papírok rúghatnak labdába.

Januárról februárra egyébként 65 milliárd forintos csökkenés látható a lakossági állampapírok állományában, azonban még így is 12 667 milliárd forintnyi megtakarítás van az ÁKK-nál.

Hova megy a pénz?

Az MNB adatai alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a legtöbb pénzt a befektetési alapokban helyezte el a lakosság, februárban 182 milliárd forintnyi új tőkét vontak be. A szektorban továbbra is a kötvényalapok a legnépszerűbbek, állományok közel 3 900 milliárd forint, de a vegyes alapok (1 900 milliárd forint) és az ingatlanalapok (1 300 milliárd forint) is kelendőek.

A kisbefektetők a banki kötvények közül inkább a devizásakat választják, hiszen az euró-, és dollárkamatok kevésbé csökkennek, mint a forint alapúak kamata. Januárról februárra ezek állománya nem ugrott meg jelentős mértékben, 637,5 milliárd forinton áll.

Egyre többen választják a külföldi értékpapírokat és befektetési alapokat is, februárban ezekbe összesen közel 54 milliárd forintnyi friss tőkét helyeztek el.

Vannak, akik inkább adómentes befektetési formákat választanak, ahol 3-5 éves célra egyre többen, nyugdíjcélra sokkal kevesebben tesznek félre. Megugrott ugyanis a tbsz-ek száma, amellyel akár nulla is lehet a hozam utáni adókötelezettség.

Emellett, az állampapír-kamatok jó része továbbra is a bankszámlákon hever, ugyanis a lakosság egyelőre nem döntött arról, hogy mibe fektesse az év elején bezsebelt hozamokat. Érdemes minél hamarabb dönteni, ugyanis megtakarításunk befektetés nélkül gyorsan elinflálódhat.

Ezért sem kell az állampapír

Tavaly január-februárban lett nagyon népszerű az állampapír a lakosság körében, elsősorban a magas kamatok miatt. A hasonló kockázattal rendelkező befektetések közül nem túl sok tudott szembeszállni a kétszámjegyű hozammal, de csak egy ideig.

Aztán ez a lelkesedés alábbhagyott, tavaly július és szeptember között ismét kicsivel 400 milliárd forint feletti összeggel bővült a háztartások által vásárolt államkötvények állománya. Mindez annak ellenére történt, hogy az Orbán-kormány foggal-körömmel harcolt azért, hogy a lakosság ne a bankokba tegye a pénzét, hanem az államkasszába. Ezért vezették be a szociális hozzájárulási adót a befektetések többségére tavaly júliusban, így már csak néhány konstrukció mentesül a kamat-, és szociális hozzájárulási adó fizetése alól, ezekről részletesen is írtunk korábbi cikkünkben.

Ha ez még nem lett volna elég, az akkori Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) arra kötelezte a bankokat, hogy tavaly december végéig küldjenek ki egy levelet arról, hogy mekkora hozamot lehet elérni az egyes állampapírformákkal. A minisztérium egyébként úgy fogalmazott, hogy a lakosságnak azért kell kézhez kapnia ezeket a leveleket, hogy tanulmányozni tudja megtakarításának értékmegőrzését segítő információkat, valójában inkább arról volt szó, hogy még több állampapír vásárlására ösztönözzék a lakossági ügyfeleket.

Ennyi a maximum hozam a kormányzati papírral

Legnagyobb kamatot jelenleg a babakötvények biztosítanak, annak értéke ugyanis az infláció plusz három 3 százalékban került meghatározásra. Ez jelenleg évi 17,5 százalékpontos kamatot biztosít a kötvény vásárlóinak. Fontos megjegyezni azonban, hogy a futamidő ezeknél sokkal hosszabb, akár 19 év is lehet, illetve a kamatozás is változó.

A többi papírral maximum egyszámjegyű hozamot tudunk elérni, ez évente átlagosan 6-7 százalékot jelent.